Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-28 / 148. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 28. Vélemény És háttér 5 A „föderalisták“ és az EU-val szemben az állami szuverenitást féltő „szkeptikusok“ összecsapása Juncker és a harc Európa jövőjéért Érdekesen alakultak az Európai Bizottság elnöké­nek kinevezése körüli poli­tikai harcok Brüsszelben. RAVASZ ÁBEL Az EP-választásokon legtöbb mandátumhoz jutó Európai Néppártban (ÉPP) - amelyhez négy szlovákiai párt tartozik, be­leértve a két magyart - viszony­lag komoly konfliktus kereke­dett Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnökjelö- lésével kapcsolatban. Miről szólt és miért volt fontos ez az ügy? A konfliktust az ismét két­harmados győzelmet szerző Or­bán Viktor kezdeményezte, je­lezve, neki Juncker elfogadha­tatlan, majd csatlakozott hozzá a dán, a svéd és a brit kormányfő is. Juncker azonban fokozatosan növekvő támogatást kapott a po­litikai baloldalról, és végül a két skandináv kormányfő is mögé állt, magára hagyva Orbánt és David Cameront (akinek Kon­zervatív Pártja ráadásul nem is az ÉPP tagja, egy másik jobbol­dali frakció gerincét adja). A Juncker körüli vita nem csupán - sőt, nem elsősorban - az EPP-frakción belüli domináns pozíció megszerzéséért való tü­lekedésből adódik: a luxembur­gi veterán politikus brüsszeli já­tékos, akinek integrációs és at- lantista elkötelezettsége közis­mert. Orbán, Cameron és a skan­dináv miniszterelnökök éppen attól félnek, hogy Juncker veze­tésével az EU tovább föderalizá- lódhat. Azonban ez a csörte is azt mutatja, hogy miközben az eu­rópaijobboldalon egyre több az euroszkeptikus, a nagy konzer­vatív pártok zöme még mindig elkötelezett az európai projekt mellett, és tudja kezelni az afféle „szoft” euroszkeptikusokat, mint a bekezdés elején említett miniszterelnökök. Angela Mer­kel német kancellár személye kulcsfontosságú e pozíció fenn­tartásában, az új „Vaslady” egyértelmű kiállása Juncker mellett meghatározó volt az események alakulásában. Közben az is látszik, hogy az európai baloldal sokat emlege­tett belső válsága ellenére is ké­pes stabilizáló erőként fellépni az európai porondon. A baloldal zöme a mérsékelt jobbal való szövetség mellett döntött, meg­védve annak vezető szerepét a tőle jobbra álló euroszkeptikus pártoktól. Az ÉPP szándékos gyengítése helyett az ésszerű al­ku mellett döntöttek. A Juncker-ügy kihangsúlyoz­ta azt a fő frontvonalat, amely a következő években meghatá­rozhatja az európai politikát: a tradicionális bal-jobb, vagy akár piac-állam ellentétek helyett a fő konfliktus a mélyebb integrá­ciót preferáló „föderalisták“ és az EU-val szemben az állami szuverenitást (őszintén: saját hatalmukat) féltő „szkeptiku­sok” között. (Egy másik frontvo­nal pedig, némileg váratlanul, az oroszbarát és az atlantista erők között nyűt meg.) Ennek a konfliktusnak a határvonala pe­dig a Juncker-ügy idejére már az ÉPP jobbszélén húzódik, a Fi- desznél. Ez jelentős elmozdulás ahhoz képest, hogy egy évtizede még az akkor aránylag gyenge radikális euroszkeptikusok vol­tak a szorosabb integráció fő el­lenzői. Bár ezt a kört most a fö­deralisták nyerték, előnyük apa­dóban, és Junckemek kifejezet­ten jól kell teljesítenie ahhoz, hogy mostani támogatói a kö­vetkező évtizedre is meg tudják tartani fölényüket az európai jö­vő meghatározásáért folyó poli­tikai harcban. GLOSSZA A pumák focizni jöttek SZOMBATHY PÁL A labdarúgó-világbajnokság nem csak fut­ball, nem csak meccsbámulás vagy meccsér­tés: alkalmi közösségek teremtődnek ilyen­kor (élőben és online egyaránt), nemzetka- rakterológia, politikai párhuzamok kevered­nek kulturális vitákkal, szimpátiákkal - a né­ző nemzetek elmélkednek is, szorítanak, ne­tán kárörvendenek a játszó, játékölő vagy éppen kizúgó népek rovására. A csoportküzdelmek utolsó estéjén mondjuk ria-ria, Algéria vagy Ruszkik, haza!, esetleg éppen ellenkezőleg: szlavofil- kodás, arabozás, focifranciázás (a francia Bé a Maghreb- ből); szóval vonzások, választások, frusztrációk. Brazília csalja ki az emberből, hiszen ma már - ahogyan arra Gaz­dag Jóska rámutatott itt a minap - a futballmeccsnézés nem koncentrált tevékenység (ahogyan sokaknak az olvasás, írás, zene, beszélgetés sem), hanem multitask, szórt figye­lem, azonnali duma, párhuzamos csevej. Szó esik minden feleslegesről, a locsogásözön pedig eltakarja a lényeget. Az pedig a játék. A haditerv. A megvalósítás. A stílus. Az is­kola, a hagyomány. Taktika. Csapat és csapattagok. Az aka­rat érvényesítése. Harmónia, szépség kontra eltökélt ered­ményesség - a futball evolúciója. Következik az egyenes kieséses harcok igazán izgalmas szakasza. Van nyolc duó: nyolc amerikai, hat európai és két afrikai csapat. Ázsia sehol, négy nagy európai futballnem­zet hazakullogott, vezet a vendéglátó kontinens. Látni egy trendet ebben a szakaszban: Costa Rica, Kolumbia, Chile, Mexikó fémjelzi. A nagy argentin edző-teoretikus, Marcelo Bielsa felfogása lapul játékuk mögött: „Videofelvételeketné- zek, olvasok, elemzek, de mindenféle technikai hadoválás és taktikai alapelv mögöttpusztán annyi rejlik, hogy nem hagyok az ellenfeleknek szabad területet”. Apuma nemcsak a leg­szebb mezeken ugrik, őshonossága előny a világbajnoki trófeavadászaton is. Európából meg azok a válogatottak motiváltabbak, ame­lyekben kevesebb a légiós a bajnokságban vagy nagyobb a pillanatnyi sikeréhség: holland, német, francia, belga ma­gabiztosság, svájci majdnem az - kivételnek ott a görög mák, de amögött is rengeteg meló van. És miben hasonlít a magyar foci a vébén látottakhoz? Leg­inkább: tetoválás, frizura, gólöröm. Brazíliában sehol Ke- let/Közép-Európa, sehol egy térségi hős, mint korábban; bosnyákok, horvátok dovidjenja, oroszok capellós arriveder- ci, a többiek eleve ki se kerültek - leértékelődik a régió ép­pen. Az Eb-selejtezőkön Szlovákiának a megzuhant spanyo­lok jutnak, nekünk a vb-16-ból kilógó, küzdeni viszont tudó görögöket kéne elkapni, követni. (Furcsa: mi Belgiummal, Svájccal, Horvátországgal együtt voltunk Eb-sorsoláskor a második kalapban-erőcsoportban.) Jonathan Wilson nagyszerű könyve (Futballforradalmak) a játék, a taktika történetéről, a nemzeti stílusok egymásra gyakorolt hatásairól, nagy teoretikusokról, edzőkről szól. Azt olvasva kiviláglik a kérdés: véget ér lassan a foci fejlő­dése? Innentől főleg a fizikai paraméterek növelhetők még, szupermeneket képezve? Fukuyama jóslata a futballra se legyen igaz. A szerző magyarországi publicista JEGYZET A tinik és az alkohol JUHÁSZ KATALIN Egy friss hazai felmérés szerint az alapiskolát elvégzők a bi­zonyítványosz­tás napján ré- szegednekle életükben először. Együtt ün­nepük meg valaminek a végét és valami újnak a kezdetét, és az alkoholfogyasztást a felnőt­té válás felé vezető út egyik fontos mérföldkövének tart- ják. A középiskolát elvégzők búcsúbulijaira is érdemes fi­gyelni, mert sok szülő az ott felhalmozott italkészlet puszta látványától is rosszul lenne. És mivel sok alkoholt fogyasztani „menő”, absztinensneklenni viszont „nem menő”, többen bizony csak azért isszák ma­gukat holtrészegre e nagy na­pon, hogy ne lógjanak ki a tár­saságból. Nézzük, mittehetünkez ellen. Ha vezető beosztású rendőr lennék, ezekben a napokban teljes erővel razziáztatnék a kocsmákban, éttermekben. Mert lépten-nyomon tapaszta­lom, hogyszemrebbenésnél- kül kiszolgálnak fiatalkorúa­kat. (Majdnem negyvenéves voltam, amikor a minneapolisi reptér borozójában a pincér el­kérte az útlevelem, hogy ellen- őrizzeakoromat. Persze bók­nak vettem , nagyot nevettem, mire ő zavartan magyarázta, hogy az EgyesültÁllamokban komoly büntetést kockáztatna, ha erről elfeledkezne.) A hazai hipermarketek pénz­tárosai is meglehetősen enge­dékenyek e téren, főleg, ha hosszú a sor és sok a türelmet­len vásárló. Egy konkrét gö- möri kisváros konkrét hiper- marketét hozhatnám fel pél­daként. Mihelyt kitavaszodik, a környező konkrét padokat vidáman italozó tinédzsercsa­patok foglalják el, és ez így megy konkrétan késő őszig. Az olcsó vodkát ásványvizes fla­konokba öntik át, a bort pedig üdítősflakonokba. És mivel a rendőr nem szagolhat bele a flakonba, tetten keüene érnie az „átöntőket”, így a fiatalok gyakorlatilag háborítatlanul szórakozhatnak, hacsak nem túl hangosak. Az iskolai kirándulásokon ugyanilyen trükkökkel élnek a tinédzserek. Nagy lúzer az, aki borosüvegben visz bort és pá­linkásüvegben pálinkát az osz­tálykirándulásra. (A tanárok nem győznek csodálkozni, mi­lyen vidám hangulat alakul ki percek alatt az autóbusz hátsó részében...) Kedves fiatalok, most nyilván sokan utáltok engem, amiért „köpök”, illetve megírom azt, amit tőletek hallottam és a sa­ját szememmel is láttam. De higgyétek el, a ti érdeketekben teszem. Ezt most talán még nem értitek, de tizenöt-húsz év múlva megértitek. Amikor majd a ti gyerekeitek állítanak haza tántorogva. FIGYELŐ Szabad rablás Donyeckben Megnőtt a bűnözés a sza- kadárok ellenőrzése alatt ál­ló délkelet-ukrajnai terüle­teken - számolt be a régió­ban történtekről a Szabad­ság Rádió orosz nyelvű adá­sa. Donyeckben mindenütt a rablásokról beszélnek. Fegyveresek törnek az üzle­tekbe, drága árucikkeket visznek el, gépkocsikat köt­nek el az autószalonokból. A „Donyecki Népköztársa­ság” vezetése azt ígéri, szi­gorúan megbünteti a fosz­togatókat, de ennek egyelő­re semmi látszata. A do­nyecki rendőrkapitányság egyik munkatársa elmond­ta, hogy januártól már 150 ilyen bűncselekmény tör­tént. A börtönöket pedig ál­landóan hívogatják a szaka- dárok vezetői, s azt kérik, küldjék az elítélteket egye­nesen a fegyveres összecsa­pások helyszínére, „majd le­ülik a büntetésüket, ha vég­leg leszámolunk az ellen­séggel”. A „felkelők” egyik parancsnoka, Bezler pedig kamikazékat keres a börtö­nökben. Egy taxis így foglal­ta össze a lakosság hangula­tát: itt a többség Kijev eüen van. A szakadárokat kezdet­ben nagyon támogatta a la­kosság, de az a zűrzavar, amit okoztak, sokakat eltá­volított tőlük. Már sem őket, sem a kijevi hatalmat nem akaiják. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents