Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-25 / 145. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 25. www.ujszo.com ■KunnnHi Légi csapás a Boko Haramra Abuja. Légi csapást mért a nigériai hadsereg a Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezetre az afrikai ország északi részén, az akcióban a csoport több mint 70 állítólagos tagját megölték - állítja a The Vanguard című helyi lap. Az újság katonai forrásokra hivatkozva közölte, a művelet célpontjai azok a szélsőségesek voltak, akik a múlt hét végén az észak-nigériai Bomo szövetségi állam legalább két településére mértek csapást, 40 embert megölve. Azonban a Boko Haram tovább garázdálkodik, keddre virradóra 60 lányt és 31 fiút rabolt el Északke- let-Nigériában. A terrorszervezet már két hónapja fogságban tart 219 diáklányt, azaz összesen legalább 300 gyereket tart fogva az Afrika első számú kőolajtermelő országára mind nagyobb veszélyt jelentő szélsőséges csoport - az év eleje óta legalább kétezren vesztették életüket az iszlamista szervezet támadásaiban. (MTI) Kiszivárogtatás után kihallgatás Varsó. Tanúként hallgatta ki az ügyészség tegnap annak a lengyel lapnak a főszerkesztőjét, Syl- wester Latkowskit, amely június közepe óta több, titokban készített hangfelvételt hozott nyilvánosságra vezető politikusok és üzletemberek magánbeszélgetéseiről. A Wprost hetilap által kiszivárogtatott lehallgatások Donald Tusk miniszterelnök szerint már az állam stabilitását fenyegeti. Lengyelországban a törvény tiltja a titkos lehallgatást, amely két év börtönnel is sújtható. A Wprost által nyilvánosságra hozott beszélgetések újabb fejezetében Jacek Rostowski volt pénzügyminiszter szólja le keresetien módon David Cameron brit kormányfő uniós politikáját. (MTI) Bűnös Cameron exsajtófőnöke London. Elnézést kért tegnap David Cameron brit miniszterelnök, amiért korábban a kormányfői hivatal sajtófőnökeként alkalmazta a brit telefonlehallgatási botrány büntetőperében tegnap bűnösnek kimondott Andy Coulsont. Coulson a News of the World című, a botrány kirobbanása után azonnal felszámolt vasárnapi bulvárlap főszerkesztője volt, később Cameron kommunikációs igazgatói tisztsé- géttöltötte be. (MTI) Új Irakról beszélt a kurd elnök John Kény külügyminiszternek - csapdába kerültek a helyi keresztények Moszul közelében Itt az iraki kurd régió önállóságának ideje Kézfogás egy magabiztos Icurddal. Maszúd Barzáni, az iraki kardok vezetője fogadta Kerry amerikai külügyminisztert. (TASR/AP) Bagdad/Teherán. Maszúd Barzáni, az iraki kurd régió elnöke bejelentette, hogy keresni fogják annak módjait, hogy a főként kurdok lakta vidék függetlenné váljon Iraktól. Irán megerősítette biztonsági intézkedéseit a közös államhatár mentén. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Irakban új helyzet állt elő a szunnita iszlám szélsőségesek offenzívájával, a politikai elitnek is „az új realitásokat” figyelembe véve kell cselekednie -jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszterrel folytatott tegnapi megbeszélésén az iraki kurdok vezetője, Maszúd Barzáni. Barzáni a CNN amerikai hírtelevíziónak előzőleg azt mondta: itt az ideje annak, hogy a kurdok saját kezükbe vegyék sorsukat. „Az elmúlt tíz évben minden lehetőt megtettünk, vállaltunk minden vesződséget, és amennyire csak lehet, rugalmasak voltunk, hogy felépítsünk egy új, demokratikus Irak- ot” - fogalmazott Barzáni. Szerinte azonban a folyamat nem volt annyira sikeres, mint ahogyan remélték, ezért - a jelenlegi iraki fejlemények, a szélsőségesek lázadásának fényében - eljött az ideje annak, hogy a kurdok megragadják a lehetőséget, és saját kezükbe vegyék jövőjük irányítását. Az interjú során Barzáni az iraki kormányfő, Núri al-Máliki lemondását sürgette. Szerinte a miniszter- elnök figyelmen kívül hagyta az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) szélsőséges szunnita szervezet előretöréséről szóló figyelmeztetéseket. Irakban súlyos feszültséget okozott a hatalmon lévő síiták szunnitákkal szemben megkülönböztetőnek tartott politikája, és sokak szerint ez az egyik mozgatórugója az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) szélsőséges szunnita szervezet fegyveres offenzívá- jának, amely Bagdadot is fenyegeti. Irán fokozta Irakkal közös határán a biztonsági óvintézkedéseket, tekintettel az ILIÁ nevű szélsőséges csoport of- fenzívájára. Abdolreza Rah- máni Fazli iráni belügyminiszter bejelentette, hogy megerősítették az iraki határszakasz felügyeletét és a határátkelők védelmét. A tárcavezető elmondta: az intézkedések célja annak megakadályozása, hogy a szomszédos országban dúló erőszak átterjedjen Irán területére. Vasárnap Jordánia is hasonló lépéseket tett biztonságának szavatolása céljából. Az ILLÁ szunnita harcosai a június 9-én indított hadjáratuk során jelentős területeket foglaltak el Észak-Irakban, és céljuk a síiták uralta kormány megdöntése. Irán a síiták védelmezőjének tekinti magát, és korábban már leszögezte, hogy megvédi a vallási felekezet Irakban található szent helyeit. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az Irán és Szaúd-Arábia közötti közvetlen párbeszédet sürgette az iraki konfliktus rendezése érdekében. Az utóbbi két ország között azonban feszült a viszony: Teherán a sokat bírált síita iraki kormányfő, Núri al-Máliki legfontosabb szövetségese, míg a szunnita rijádi vezetés Szíriában a felkelők anyagi támogatásával és felfegyverzésével közvetve háborút vív a Bassár el- Aszad elnököt támogató síita Irán ellen. A kőolajban gazdag arab-félszigeti királyságnak éppen ezért többen azt vetik a szemére, hogy az ILIÁ legfontosabb támogatói közé tartozik. Csapdában érzi magát és retteg az észak-iraki Bartala keresztény lakossága a Moszulhoz közeli várost irányító szunnita lázadók jelenlétének és a kormányerők távozásának következtében. A 30 ezer lakosú Bartala alig 20 km-re található az ország második legnagyobb városának számító Moszultól, amely felett elsőként vették át az irányítást a villámhadjáratot indító szunnita felkelők. A biztonsági erők tagjai a lázadók közeledtének hírére elmenekültek a városból, a helyi lakosok csak a mintegy 600 fős keresztény rendfenntartó erőhöz és a pesmergák néven ismert kurd milicistákhoz fordulhatnak védelemért. Ez a védelem azonban nevetségesnek tűnik a felfegyverzett és kiképzett lázadókkal szemben. Áz egyik bartalai keresztény templomot védelmező Tahrír Munír a helyiek kétségbeesését öntötte szavakba: „Sokan azt kívánják, bárcsak el tudnák hagyni az országot, mert egyszerűen nem látják a jövőt. Volt egy diktátorunk, aztán egy szektás vezetőnk, most meg ezek a fegyveresek. Kétlem, hogy fényes jövő várna ránk Irakban.” AZ OLAJ MEGTEREMTI A KURDOK ÖNÁLLÓSÁGÁT Bagdad. Irak felbomlásával párhuzamosan a világ legnépesebb (mintegy 30 millió fő), önálló állam nélküli nemzete, a többségében szunnita kurdok egyre inkább jogot formálnak a területükön lévő olajra, a sok oldalról szorongatott iraki központi kormány ellenben sajátjának tekinti az ország minden olajbevételét. A mostani polgárháborúban a kurdok is megmozdultak: fegyvereseik birtokba vették az észak-iraki olajipari központot, Kirkukot, miután a központi kormány elüldözésé- re fölesküdött szunnita iszlám lázadók csapatai elkergették a kormányerőket a környékről a múlt héten. Kérdés: pénzügyi önállóságot is szerezhet-e Kurdisztán - amelynek egy része Törökországba és Szíriába is átnyúlik - a növekvő terület mellé? A kurd autonómia miniszterelnöke június elején sokféleképpen értelmezhető nyilatkozatot tett, mondván: „mi nem tekintjük az olajügyet Kurdisztán függetlenségéhez vezető lépésnek, de ezzel érvényre juttatjuk alkotmányos jogainkat”. A kurd önkormányzat 2004 óta négy nagy olajtársasággal, a Chevronnai, az Exxon Mobillal, a Hess-szel és a Totállal, valamint vagy 30 kisebb olajcéggel (köztük a magyar Mollal) szerződött kutatásra, termelésmegosztásra. Jelenleg napi 100-120 ezer hordó (egy hordó 159 liter) olaj érkezik Észak-Irakból, azaz Kurdisztánból, a Földközitenger partjára, a török Ceyhan kikötőjébe (a pénz a kurdok számlájára fut rá), miközben a bagdadi központi kormány március eleje óta nem tud olajat exportálni az északi vezetéken át Ceyhanba, mert az iszlám lázadók megrongálták a vezeték alsó szakaszát Mo- szulnál. Az újonnan elfoglalt területek nélkül is Kurdisztán olajtartalékát 45 miliárd hordóra becsülik, ez a teljes kitermelhető iraki olajvagyonnak a negyede. Irak a mostani belvillongás előtt már az OPEC második számú olajexportőre volt Szaúd-Arábia után. A kurdoknak Irakban fontos politikai szerepük van, és sajátos viszony fűzi őket a többi népcsoporthoz. A 2003-ban megbuktatott (szunnita) Szad- dám Húszéin elnök rezsimjétől tartottak, Húszéin még vegyi fegyvereket is bevetett ellenük. Az iraki lakosság egyötödét alkotó kurdok a belpolitikai történésekben sokszor bizonyultak a mérleg nyelvének. (MTI) Vlagyimir Putyin orosz elnök a hadsereg ukrajnai bevetésére kapott felhatalmazás eltörlését kéri a parlament felsőházától A szakadár lázadók lelőttek egy ukrán katonai helikoptert MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Donyeck/Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnökjavas- latot tett a parlament felsőházának, hogy vonja vissza azt a felhatalmazást, amelyet márciusban adott neki a hadsereg Ukrajnában történő alkalmazására - közölte tegnap Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő. Az államfő kezdeményezése „a kelet-ukrajnai helyzet normalizá- lásáf és rendezését célozza és az erről megkezdett háromoldalú tárgyalásokkal kapcsolatos” - tájékoztatott Peszkov, hozzátéve: Putyin találkozik Didier Burkhalterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros svájci elnökével. Az orosz elnök előzőleg amerikai partnerével, Barack Obamával folytatott telefoninterjút. A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint a két államfő részletesen megvitatta a súlyos ukrajnai belpolitikai válság különböző aspektusait, a helyzet rendezésének - ezen belül Petro Porosenko ukrán elnök béketerve megvalósításának - kilátásait. Egyetértettek a humanitárius kérdések haladéktalan rendezésének fontosságában is, beleértve a sürgős segítségnyújtást a békés lakosságszámára. Hétfőn Donyeckben előzetes egyeztetések kezdődtek az EBESZ és Oroszország bevonásával a kijevi hatalom és a délkelet-ukrajnai szakadárok vezetői között. A tárgyalásokon mindkét oldal beleegyezett hadifoglyaik szabadon engedésébe. Alekszandr Borodaj, az egyoldalúan kikiáltott „Do- nyecki Népköztársaság” miniszterelnöke pedig bejelentette, hogy - válaszul a Porosenko ukrán elnök által múlt pénteken meghirdetett béketervre és egyhetes egyoldalú tűzszünetre - az oroszbarát erők is fegyvemyugvást hirdetnek péntekig, ez vonatkozik a másik elszakadni vágyó megyére, Luhanszkra is. Törékenynek bizonyul a kelet-ukrajnai tűzszünet: A keletukrajnai szakadár lázadók tegnap lelőtték Szlovjanszk közelében a hadsereg egyik teherszállító helikopterét. A gépen tartózkodó 9 személy életét vesztette. Egy katonai elemző szerint a helikoptert vállról indítható rakétával lőtték le. Emellett a kormányerők szlov- janszki ellenőrző pontjaikelleni támadással vádolták a szakadár fegyvereseket. A felkelők egyik csoportja aknavetőkkel támadott egy katonai ellenőrző pontot a szeparatisták kezén lévő Szlovjanszk közelében, és kézi fegyverekkel nyitott tüzet egy másik, az orosz-ukrán határhoz közelebb fekvő katonai állásra - részletezte a szóvivő. Ezzel szemben a szakadárok azzal vádolták az ukrán hadsereget, hogy Luhanszk közelében mértek csapást a „népköztársaság erőire”, s az incidensben egy ember életét vesztette, egy másik pedig megsebesült. Kijevi búcsú: Kelet-Vkrajnába készül a katona (TASR/AP-felv.)
