Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-23 / 143. szám, hétfő

6 Külföld ÚJSZÓ 2014. JÚNIUS 23. www.ujszo.com mmmnmm Iráni atom: némi előrelépés Bécs. Véget ért az iráni atomprogramról szóló tárgyalássorozat ötödik fordulója, Teherán és a nagyhatalmak bizonyos előrelépést értek el, a vég­leges megállapodás lé­nyegi pontjaiban azonban továbbra sem sikerült megegyezni. Állítólag a dokumentum szerkezeti felépítésében sikerült megegyezni. A tárgyalá­sok egyik legvitatottabb pontját az urándúsítás­hoz használatos centrifu­gák száma jelenti. Zarif iráni külügyminiszter azt mondta, továbbra is je­lentős nézetkülönbségek vannak a tárgyaló felek között, és arra szólította fel a nagyhatalmakat, hogy „adják fel elfogad­hatatlan, túlzó igé­nyeiket”. (MTI) Az RMDSZ is jelöltet akar Marosvásárhely. Ke­lemen Hunor szerint nagy hiba lenne olyan helyzetet teremteni az őszi románi­ai elnökválasztáson, hogy az erdélyi magyaroknak ne legyen lehetőségük a választás első fordulójá­ban magyar jelöltre sza­vazni. Az RMDSZ elnöke a szövetség kisparlament- jének ülésén a jelöltállítás mellett szóló érveket so­rakoztatta fel. (MTI) Menesztik a főrendőröket Belgrád. Leváltanak minden rendőrfőkapi­tányt Szerbiában, és a kormány gyökeresen át­alakítja a rendőrség veze­tését. A sajtóbeszámolók szerint Alekszandar Vu- csics miniszterelnök azt mondta: Szerbia olyan ál­lam lesz, ahol a rendőrség az emberek védelmével foglalkozik, nem pedig a politikával. A leváltott rendőrségi tisztségviselők helyét az új vezetők meg­választásáig eddigi he­lyetteseik veszik át. (MTI) Folytatódik az iraki lázadás Bagdad/Tikrít. Irak­ban az al-Kaida nemzet­közi terrorhálózat helyi erőiből kivált szunnita lá­zadók a hét végén még inkább kiterjesztették of- fenzívájukat az ország nyugati, el-Anbár tarto­mányában, elfoglalva négy stratégiai fontossá­gú várost, köztük első íz­ben egy átkelőhelyet is az iraki-szíriai határon. Elemzők szerint az erő­szakhullám akár az or­szág széteséséhez is ve­zethet. (MTI) Az orosz elnök szerint orosz területet értek lövések tegnapra virradóra, Kijev szerint az oroszok is lőnek Teljes harckészültséget rendelt el Putyin Moszkva/Kijev/Washington. Vlagyimir Putyin teljes harckészültséget rendelt el Oroszország középső katonai körzetében. Az orosz elnök szerint orosz területet értek lövések Uk­rajna felől tegnapra virra­dóra. Putyin azután nyi­latkozott, hogy Moszkvá­ban megkoszorúzta az is­meretlen katona sírját. MTl-HÍREK Az alkalmat az szolgáltatta, hogy 73 éve támadták meg a náci Németország csapatai a Szovjetuniót. Mint mondta, „borzasztó, hogy annyi évvel a nagy honvédő háború kezdete után vér folyik az egykori Szov­jetunió területén”. Az ukrajnai helyzetről hangoztatta, hogy Ukrajnában „nem szűnik a harci tevékenység. Éjszaka ukrán te­rületen a tüzérség igen aktív te­vékenysége volt tapasztalható.” Az államfő nem vállalkozott ar­ra, hogy megnevezze, ki lőtt, az ukrán kormányhadsereg vagy a (kijevi kormányt támogató) úgynevezett jobboldali fegyve­res alakulatok. Szórványos lövöldözés Ukrán kormányzati források szerint a harcok szombaton is folytak az ország keleti részé­ben, miután az oroszbarát erők megtámadtak egy ukrán átke­lőt az orosz-ukrán határon, va­lamint egy katonai bázist. Tá­madást kíséreltek meg egy légi támaszpont ellen is. Pénteken a dél-oroszországi Novosahtyinszk határátkelőhe­lyet érte támadás, ahol súlyo­san megsebesült az egyik orosz határőr és anyagi kár is kelet­kezett. Harckészültség Teljes harckészültségbe he­lyezte Oroszország központi katonai körzetének erőit szombaton Vlagyimir Putyin elnök, és nagyszabású, rendkí­vüli hadgyakorlatot rendelt el számukra. Putyin elnök „pa­rancsának megfelelően tegnap közép-európai idő szerint reg­gel 9-től teljes harckészültség­ben vannak a központi katonai körzet csapatai, csakúgy, mint az ott tartózkodó más katonai egységek - közölte Szergej Sojgu védelmi miniszter. Vale- rij Geraszimov vezérkari főnök közlése szerint a Szamarai, a Kemerovói és a Cseljabinszki területen, egy hétig tartó had­gyakorlatban 65 ezer katona vesz részt. Üdvözlik a béketervet Petro Porosenko ukrán el­nök péntek estétől egyhetes egyoldalú tűzszünetet lépte­tett életbe Kelet-Ukrajnában, lehetőséget teremtve az oroszbarát erőknek, hogy le­tegyék a fegyvert. Putyin a kezdeményezéssel kapcsolat­ban kijelentette: „Az a tény, hogy Porosenko tűzszünetet hirdetett, kétségtelenül fontos része a végső megoldásnak. Oroszország minden eszközzel támogatni fogja ezeket a szándékokat.” Am arra figyel­meztet, hogy a szembenálló fe­lek közötti tárgyalások nélkül életképtelen és irreális marad minden elképzelés. Fenyegetés Moszkvának Az Egyesült Államok, Né­metország és Franciaország vezetői újabb szankciókkal fe­nyegették meg Oroszországot arra az esetre, ha a tűzszünet egyoldalú ukrajnai bejelenté­sét követően sem tesz lépése­ket azért, hogy az ukrán-orosz határon csökkenjen a feszült­ség. Barack Obama amerikai elnök hivatala bejelentette, az elnök Angela Merkel német kancellárral és Francois Hol­landé francia elnökkel is tár­gyalt telefonon. Egyetértettek abban, hogy Moszkvának azonnali és konkrét lépéseket kell tennie a kelet-ukrajnai helyzet javításáért. Minisztert köröznek Nemzetközi körözést adott ki Oroszország legfőbb nyo­mozóhatósága Ihor Kolo- mojszkij, a kelet-ukrajnai Dny- ipropetrovszk megye kor­mányzója és Arszen Avakov ukrán belügyminiszter ellen Ukrajna területén elkövetett bűncselekmények miatt. A két magas rangú tisztviselő ellen bűnvádi eljárást indítanak a kelet-ukrajnai hadművelet mi­att, amely a vád szerint több mint száz civil halálát okozta, köztük orosz állampolgárokét. A művelet az orosz hatóság szerint „civilek szándékos meggyilkolására” irányult, és más pontokon is megsértették a nemzetközi jogot. Gőzerővel kutatott a dél-koreai hadsereg egy ámokfutó katonája után, aki szombaton megölte öt őrtársát, további hetet pedig megse­besített, majd elmenekült. A legutóbbi hírek szerint egy erdőben körbevették az őrmestert. A hadsereg a helyszínre vitte a katona szüle­it, hogy rávegyék fiukat a megadásra. Lapzártáig eredmény nélkül. Az eset az észak-koreai határ közelében történt, de semmi sem utal arra, hogy Észak-Koreának köze lenne a történtekhez. (TASR/AP-felvétel) Bajnai háttérbe szorult Megint Vona a Jobbik élén Budapest. Újraválasztották a Jobbik országos elnökévé Vo­na Gábort a párt tisztújító kong­resszusán. Á küldöttek 95 szá­zaléka támogatta Vonát. Az al- elnökök közül Volner Jánosnak, Sneider Tamásnak és Novák Elődnek újra bizalmat szavaz­tak, s újonnan választották al- elnöknek Apáti Istvánt, Z. Kár­pát Dánielt és Szávay Istvánt. A másik ellenzéki párt, az Együtt ügyvezető társelnöke Szigetvári Viktor lesz. Az új el­nökség tagja lett még Berkecz Balázs, Hajdú Nóra, Pápa Le­vente, Sértő-Radics István, Sza- lóczi Géza és Szelényi Zsuzsan­na. Bajnai Gordon volt kor­mányfőt, áz Együtt-PM eddigi vezetőjét a tagság az új Orszá­gos Politikai Tanács elnökévé választotta. (MTI) A baloldal segíthet az európai jobboldalnak Juncker balos hátszele A lengyel külügyminiszter károsnak nevezte az amerikai kapcsolatokat Szorult helyzetben a Tusk-kormány " MTl-TUDÓSÍTÁS MT1-HÍR Varsó. A Wprost lengyel heti magazin közölte: megszerezte egy tavalyi beszélgetés felvéte­lét, amelyen Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kije­lenti, az Egyesült Államokhoz fűződő szoros kapcsolatok „mit sem érnek”, sőt „még károsak is, mert hamis biztonságérzetet keltenek”. A beszélgetés rövid átiratát közlő lap a múlt hét vé­gén azzal kavart politikai vi­hart, hogy közzétette más, kompromittáló kijelentéseket tevő csúcsvezetők titkos felvéte­leit. Egyelőre nem tudni, hogy a felvételeket kik és milyen meg­bízásból rögzítették. A most napvilágra került át­iratban Sikorski azt mondja Ja- cek Rostowski akkori pénz­ügyminiszternek, hogy a len­gyelek naivan azt hiszik, az USA növeli biztonságukat. Vulgáris nyelvet használva mi­nősítette ennek értelmetlensé­gét és megjegyezte, hogy a lengyel-amerikai szövetség el­idegeníti az oroszokat és a né­meteket. A varsói külügymi­nisztériumban addig nem akar­tak megjegyzést fűzni az ügy­höz, amíg az egész beszélgetés meg nem jelenik, így azt sem erősítették meg hivatalosan, hogy Sikorski hangja hallható- e a felvételen. A Wprost ma szándékozik közreadni a hang­fájlokat. Michal Lisiecki, a heti­lap kiadója Twitter-oldalán el­árulta, a tavalyi találkozót a külügyminisztérium közelében egy étteremben tartották. A vendéglátóhelyet Varsóban dolgozó diplomaták is elősze­retettel keresik fel munkaebé­dek, vacsorák céljából, aminek a jelenleg zajló lehallgatási botrány szempontjából lehet jelentősége. Korábban már Marek Belka jegybankelnök és Bartolomiej Sienkiewicz belügyminiszter törvénytelenül lehallgatott be­szélgetése és a Wprost szerkesz­tőségében végrehajtott éjszakai razzia szorult helyzetbe hozta Donald Tusk miniszterelnök kormányát. A központi bank el­nöke és a miniszter arról be­szélgetett, hogyan segíthetné a bank a kormányzó párt újravá­lasztását 2015-ben. Immár az előre hozott választások sem zárhatók ki. A nemzeti-konzer­vatív ellenzék vezére, Jaroslaw Kaczynski ma különböző ellen­zéki pártokkal tárgyal egy bi­zalmatlansági indítványról a Tusk-kormánnyal szemben. Párizs. Kilenc uniós ország baloldali vezetője azt támogat­ja, hogy a volt luxemburgi mi­niszterelnököt, a jobboldali Je- an-Claude Junckert válasszák meg az Európai Bizottság élére. Ezt Francois Hollandé francia államfő jelentette be, miután meghívására Párizsban egyez­tetett Robert Fico szlovák, Bo- huslav Sobotka cseh, valamint a belga, a dán, az ölasz, a román és az osztrák miniszterelnökkel. Az informális találkozó célja az volt, hogy előkészítse a júni­us 26-27-i brüsszeli európai csúcstalálkozót, amelyen dön­tések fognak születni Európa jövőbeni irányairól és azokról, akik vezetni fogják Európát. A baloldali állam- és kormányfők még a brüsszeli csúcs előtt egy­séges álláspontot akartak kiala­kítani. Juncker megválasztásá­hoz a 28 uniós ország állam- és kormányfője többségének tá­mogatására, valamint legalább 376 európai parlamenti képvi­selő támogatására van szükség. A Néppárt jelöltjének baloldali támogatásáért cserébe a belga Herman Van Rompuyt várható­an baloldali politikus fogja kö­vetni az Európai Unió elnöki székében. Junckert több jobb­oldali vezető, így Orbán Viktor magyar és David Cameron brit miniszterelnök sem támogatja. Cameron bejelentette, szava­zásra bocsátaná az e heti EU- csúcson, hogy ki legyen az EB elnöke. Cameron ragaszkodna a személyenkénti szavazáshoz, ha a London által túlzottan fö- deralistának és ezért alkalmat­lannak tartott luxemburgi Juncker jelölését megpróbál­nák vita nélkül elfogadtatni.

Next

/
Thumbnails
Contents