Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-23 / 143. szám, hétfő
6 Külföld ÚJSZÓ 2014. JÚNIUS 23. www.ujszo.com mmmnmm Iráni atom: némi előrelépés Bécs. Véget ért az iráni atomprogramról szóló tárgyalássorozat ötödik fordulója, Teherán és a nagyhatalmak bizonyos előrelépést értek el, a végleges megállapodás lényegi pontjaiban azonban továbbra sem sikerült megegyezni. Állítólag a dokumentum szerkezeti felépítésében sikerült megegyezni. A tárgyalások egyik legvitatottabb pontját az urándúsításhoz használatos centrifugák száma jelenti. Zarif iráni külügyminiszter azt mondta, továbbra is jelentős nézetkülönbségek vannak a tárgyaló felek között, és arra szólította fel a nagyhatalmakat, hogy „adják fel elfogadhatatlan, túlzó igényeiket”. (MTI) Az RMDSZ is jelöltet akar Marosvásárhely. Kelemen Hunor szerint nagy hiba lenne olyan helyzetet teremteni az őszi romániai elnökválasztáson, hogy az erdélyi magyaroknak ne legyen lehetőségük a választás első fordulójában magyar jelöltre szavazni. Az RMDSZ elnöke a szövetség kisparlament- jének ülésén a jelöltállítás mellett szóló érveket sorakoztatta fel. (MTI) Menesztik a főrendőröket Belgrád. Leváltanak minden rendőrfőkapitányt Szerbiában, és a kormány gyökeresen átalakítja a rendőrség vezetését. A sajtóbeszámolók szerint Alekszandar Vu- csics miniszterelnök azt mondta: Szerbia olyan állam lesz, ahol a rendőrség az emberek védelmével foglalkozik, nem pedig a politikával. A leváltott rendőrségi tisztségviselők helyét az új vezetők megválasztásáig eddigi helyetteseik veszik át. (MTI) Folytatódik az iraki lázadás Bagdad/Tikrít. Irakban az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat helyi erőiből kivált szunnita lázadók a hét végén még inkább kiterjesztették of- fenzívájukat az ország nyugati, el-Anbár tartományában, elfoglalva négy stratégiai fontosságú várost, köztük első ízben egy átkelőhelyet is az iraki-szíriai határon. Elemzők szerint az erőszakhullám akár az ország széteséséhez is vezethet. (MTI) Az orosz elnök szerint orosz területet értek lövések tegnapra virradóra, Kijev szerint az oroszok is lőnek Teljes harckészültséget rendelt el Putyin Moszkva/Kijev/Washington. Vlagyimir Putyin teljes harckészültséget rendelt el Oroszország középső katonai körzetében. Az orosz elnök szerint orosz területet értek lövések Ukrajna felől tegnapra virradóra. Putyin azután nyilatkozott, hogy Moszkvában megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. MTl-HÍREK Az alkalmat az szolgáltatta, hogy 73 éve támadták meg a náci Németország csapatai a Szovjetuniót. Mint mondta, „borzasztó, hogy annyi évvel a nagy honvédő háború kezdete után vér folyik az egykori Szovjetunió területén”. Az ukrajnai helyzetről hangoztatta, hogy Ukrajnában „nem szűnik a harci tevékenység. Éjszaka ukrán területen a tüzérség igen aktív tevékenysége volt tapasztalható.” Az államfő nem vállalkozott arra, hogy megnevezze, ki lőtt, az ukrán kormányhadsereg vagy a (kijevi kormányt támogató) úgynevezett jobboldali fegyveres alakulatok. Szórványos lövöldözés Ukrán kormányzati források szerint a harcok szombaton is folytak az ország keleti részében, miután az oroszbarát erők megtámadtak egy ukrán átkelőt az orosz-ukrán határon, valamint egy katonai bázist. Támadást kíséreltek meg egy légi támaszpont ellen is. Pénteken a dél-oroszországi Novosahtyinszk határátkelőhelyet érte támadás, ahol súlyosan megsebesült az egyik orosz határőr és anyagi kár is keletkezett. Harckészültség Teljes harckészültségbe helyezte Oroszország központi katonai körzetének erőit szombaton Vlagyimir Putyin elnök, és nagyszabású, rendkívüli hadgyakorlatot rendelt el számukra. Putyin elnök „parancsának megfelelően tegnap közép-európai idő szerint reggel 9-től teljes harckészültségben vannak a központi katonai körzet csapatai, csakúgy, mint az ott tartózkodó más katonai egységek - közölte Szergej Sojgu védelmi miniszter. Vale- rij Geraszimov vezérkari főnök közlése szerint a Szamarai, a Kemerovói és a Cseljabinszki területen, egy hétig tartó hadgyakorlatban 65 ezer katona vesz részt. Üdvözlik a béketervet Petro Porosenko ukrán elnök péntek estétől egyhetes egyoldalú tűzszünetet léptetett életbe Kelet-Ukrajnában, lehetőséget teremtve az oroszbarát erőknek, hogy letegyék a fegyvert. Putyin a kezdeményezéssel kapcsolatban kijelentette: „Az a tény, hogy Porosenko tűzszünetet hirdetett, kétségtelenül fontos része a végső megoldásnak. Oroszország minden eszközzel támogatni fogja ezeket a szándékokat.” Am arra figyelmeztet, hogy a szembenálló felek közötti tárgyalások nélkül életképtelen és irreális marad minden elképzelés. Fenyegetés Moszkvának Az Egyesült Államok, Németország és Franciaország vezetői újabb szankciókkal fenyegették meg Oroszországot arra az esetre, ha a tűzszünet egyoldalú ukrajnai bejelentését követően sem tesz lépéseket azért, hogy az ukrán-orosz határon csökkenjen a feszültség. Barack Obama amerikai elnök hivatala bejelentette, az elnök Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollandé francia elnökkel is tárgyalt telefonon. Egyetértettek abban, hogy Moszkvának azonnali és konkrét lépéseket kell tennie a kelet-ukrajnai helyzet javításáért. Minisztert köröznek Nemzetközi körözést adott ki Oroszország legfőbb nyomozóhatósága Ihor Kolo- mojszkij, a kelet-ukrajnai Dny- ipropetrovszk megye kormányzója és Arszen Avakov ukrán belügyminiszter ellen Ukrajna területén elkövetett bűncselekmények miatt. A két magas rangú tisztviselő ellen bűnvádi eljárást indítanak a kelet-ukrajnai hadművelet miatt, amely a vád szerint több mint száz civil halálát okozta, köztük orosz állampolgárokét. A művelet az orosz hatóság szerint „civilek szándékos meggyilkolására” irányult, és más pontokon is megsértették a nemzetközi jogot. Gőzerővel kutatott a dél-koreai hadsereg egy ámokfutó katonája után, aki szombaton megölte öt őrtársát, további hetet pedig megsebesített, majd elmenekült. A legutóbbi hírek szerint egy erdőben körbevették az őrmestert. A hadsereg a helyszínre vitte a katona szüleit, hogy rávegyék fiukat a megadásra. Lapzártáig eredmény nélkül. Az eset az észak-koreai határ közelében történt, de semmi sem utal arra, hogy Észak-Koreának köze lenne a történtekhez. (TASR/AP-felvétel) Bajnai háttérbe szorult Megint Vona a Jobbik élén Budapest. Újraválasztották a Jobbik országos elnökévé Vona Gábort a párt tisztújító kongresszusán. Á küldöttek 95 százaléka támogatta Vonát. Az al- elnökök közül Volner Jánosnak, Sneider Tamásnak és Novák Elődnek újra bizalmat szavaztak, s újonnan választották al- elnöknek Apáti Istvánt, Z. Kárpát Dánielt és Szávay Istvánt. A másik ellenzéki párt, az Együtt ügyvezető társelnöke Szigetvári Viktor lesz. Az új elnökség tagja lett még Berkecz Balázs, Hajdú Nóra, Pápa Levente, Sértő-Radics István, Sza- lóczi Géza és Szelényi Zsuzsanna. Bajnai Gordon volt kormányfőt, áz Együtt-PM eddigi vezetőjét a tagság az új Országos Politikai Tanács elnökévé választotta. (MTI) A baloldal segíthet az európai jobboldalnak Juncker balos hátszele A lengyel külügyminiszter károsnak nevezte az amerikai kapcsolatokat Szorult helyzetben a Tusk-kormány " MTl-TUDÓSÍTÁS MT1-HÍR Varsó. A Wprost lengyel heti magazin közölte: megszerezte egy tavalyi beszélgetés felvételét, amelyen Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelenti, az Egyesült Államokhoz fűződő szoros kapcsolatok „mit sem érnek”, sőt „még károsak is, mert hamis biztonságérzetet keltenek”. A beszélgetés rövid átiratát közlő lap a múlt hét végén azzal kavart politikai vihart, hogy közzétette más, kompromittáló kijelentéseket tevő csúcsvezetők titkos felvételeit. Egyelőre nem tudni, hogy a felvételeket kik és milyen megbízásból rögzítették. A most napvilágra került átiratban Sikorski azt mondja Ja- cek Rostowski akkori pénzügyminiszternek, hogy a lengyelek naivan azt hiszik, az USA növeli biztonságukat. Vulgáris nyelvet használva minősítette ennek értelmetlenségét és megjegyezte, hogy a lengyel-amerikai szövetség elidegeníti az oroszokat és a németeket. A varsói külügyminisztériumban addig nem akartak megjegyzést fűzni az ügyhöz, amíg az egész beszélgetés meg nem jelenik, így azt sem erősítették meg hivatalosan, hogy Sikorski hangja hallható- e a felvételen. A Wprost ma szándékozik közreadni a hangfájlokat. Michal Lisiecki, a hetilap kiadója Twitter-oldalán elárulta, a tavalyi találkozót a külügyminisztérium közelében egy étteremben tartották. A vendéglátóhelyet Varsóban dolgozó diplomaták is előszeretettel keresik fel munkaebédek, vacsorák céljából, aminek a jelenleg zajló lehallgatási botrány szempontjából lehet jelentősége. Korábban már Marek Belka jegybankelnök és Bartolomiej Sienkiewicz belügyminiszter törvénytelenül lehallgatott beszélgetése és a Wprost szerkesztőségében végrehajtott éjszakai razzia szorult helyzetbe hozta Donald Tusk miniszterelnök kormányát. A központi bank elnöke és a miniszter arról beszélgetett, hogyan segíthetné a bank a kormányzó párt újraválasztását 2015-ben. Immár az előre hozott választások sem zárhatók ki. A nemzeti-konzervatív ellenzék vezére, Jaroslaw Kaczynski ma különböző ellenzéki pártokkal tárgyal egy bizalmatlansági indítványról a Tusk-kormánnyal szemben. Párizs. Kilenc uniós ország baloldali vezetője azt támogatja, hogy a volt luxemburgi miniszterelnököt, a jobboldali Je- an-Claude Junckert válasszák meg az Európai Bizottság élére. Ezt Francois Hollandé francia államfő jelentette be, miután meghívására Párizsban egyeztetett Robert Fico szlovák, Bo- huslav Sobotka cseh, valamint a belga, a dán, az ölasz, a román és az osztrák miniszterelnökkel. Az informális találkozó célja az volt, hogy előkészítse a június 26-27-i brüsszeli európai csúcstalálkozót, amelyen döntések fognak születni Európa jövőbeni irányairól és azokról, akik vezetni fogják Európát. A baloldali állam- és kormányfők még a brüsszeli csúcs előtt egységes álláspontot akartak kialakítani. Juncker megválasztásához a 28 uniós ország állam- és kormányfője többségének támogatására, valamint legalább 376 európai parlamenti képviselő támogatására van szükség. A Néppárt jelöltjének baloldali támogatásáért cserébe a belga Herman Van Rompuyt várhatóan baloldali politikus fogja követni az Európai Unió elnöki székében. Junckert több jobboldali vezető, így Orbán Viktor magyar és David Cameron brit miniszterelnök sem támogatja. Cameron bejelentette, szavazásra bocsátaná az e heti EU- csúcson, hogy ki legyen az EB elnöke. Cameron ragaszkodna a személyenkénti szavazáshoz, ha a London által túlzottan fö- deralistának és ezért alkalmatlannak tartott luxemburgi Juncker jelölését megpróbálnák vita nélkül elfogadtatni.