Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-23 / 143. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 23. Kultúra-hirdetés 7 Izgalmas monográfia jelent meg Ladislav Fuksról, korunk egyik legjelesebb cseh prózaírójáról Magával vitte minden titkát Fuks nem fedte fel igazi arcát (Fotó: Képarchívum) Halála után húsz évvel Győztes és legyőzött címmel átfogó monográfia jelent meg Ladislav Fuksról, a 20. századi európai irodalom egyik legizgalmasabb cseh prózaírójáról. A brünni Host kiadó gondozásában megjelent kötet szerzője Erik Gilk. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ladislav Fuks hetvenegy évet élt. Első kötete, a Mundstock úr negyvenéves korában, 1963- ban látott napvilágot, s rögtön világsiker lett. Olaszra, franciára, németre, angolra, lengyelre, héberre és magyarra is lefordították. Két film készült belőle: az egyiket Vészi János, a másikat a lengyel Waldemar Dziki rendezte, de Charlie Chaplin is komoly érdeklődést tanúsított az anyag iránt, amely színpadi változatban is eljutott a közönséghez. Fuks igazán népszerű azonban négy évvel később, A hullaégetővel lett. A zsidó származású feleségét és családját könnyű szívvel kiirtó álja karrierista történetét Juraj Herz vitte filmre Rudolf Hrušínský zseniális játékával. Ahogy Herz döbbenetes erejű filmje, úgy Ladislav Fuks regényei, elbeszélései is a hatvanas évek második felében örvendtek a legnagyobb népszerűségnek. De még a normalizációs idők hangadói sem tudták elterelni az olvasók figyelmét Fuks írásairól - állapítja meg könyve előszavában a szerző. Csak később, a vasfüggöny leomlása után csappant meg az érdeklődés a bizarr, már-már horrorisz- tikus elemekkel átszőtt történeteiről híres alkotó személye iránt, amikor bizonyos politikai-társadalmi körökben a korábbi rendszer kegyeltjének kiáltották ki, pusztán azért, mert más szerzőkkel ellentétben folyamatosanjelenhettek meg kötetei. Monográfiája megírása előtt Erik Gilk úgy döntött: Fuks történetét harcnak tekinti, amelyben sem győztes, sem legyőzött nem lehet az író, hiszen nagyon kevés küzdelem végződik ilyen egyértelműen. Ezért is döntött a katonai szakkifejezések mellett, amikor címeket adott a kötet négy fejezetének: Villámgyors sorakozó, Hadműveletek, Visszavonulás az elfoglalt helyszínről, Vissza a tűzvonalba. Magát az életművet pedig egy házhoz hasonlítja Gilk, hogy az alapoktól indulva az emeleteket bejárva jusson fel a tetőre. Mint megállapítja: Fuksnál, akárcsak kortársánál és barátjánál, Josef Škvoreckýnél, annak ellenére lett központi téma a zsidóság és a holokauszt kérdésköre, hogy egyiküknek sem voltak zsidó gyökerei. De mindketten szoros baráti kapcsolatokat ápoltak egykori zsidó osztálytársaikkal, akiket később elveszítettek, s regényeikben nekik állítanak fájdalmas emléket. A Mund- stock úr után három évvel megjelenő Változatok sötét húrra nem tartalmazza ezt a szálat, az azt követő elbeszélésekből, novellákból (Utazás az ígéret földjére, Natálie Mooshabr egerei) azonban már nem hiányzik. A zsidóság mint központi téma Fuks műveiben arra is szolgál, állapítja meg Gilk, hogy az író legális témán keresztül tárhassa fel saját kínjait, keserveit mélyen elhallgatott homoszexuali- tása miatt. Bár egyetlenegyszer ennek is halvány jelét adja Fekete hajú testvéreim című írásában, amelynek főhőse, Michael „közeli kapcsolatban” van osztálytársával, Katzcal, aki „szokatlanul szép”, s az arca ciprusillatú. Martin C. Putna irodalomtörténészt idézi a szerző, amikor azt írja: az olyan alkotók, mint Fuks, a „maszk és szignál” elnevezésű csoportba sorolhatók, ahova azok tartoznak, akik olvasóik előtt leplezik ugyan valós érzelmeiket, ám finomjeleket sugároznak azok felé, akik hasonlóképpen viszonyulnak saját nemükhöz. A be- avatatlanok előtt tehát nem derülhetett ki semmi, azok viszont, akik tudták, kinek a művét olvassák, pontosan értették minden célzását. Irodalmi coming outról tehát nem beszélhetünk, Fuks annál sokkal szemérmesebb volt, mint hogy hőse bőrébe bújva a végsőkig feltárja saját érzelmi világát. „Ha száz év múlva olvassa majd valaki a könyveimet - írta -, nem az fogja érdekelni, hogy én, Ladislav Fuks, ki voltam és mi voltam. Ha netán mégis, akkor az alapján, amit olvasott tőlem, könnyen kialakíthat egy képet rólam.” Hogy ő maga mennyire volt olvasott? Miután híressé vált, kritikusai - stílusa révén - nem kisebb íróhoz, mint Franz Kafkához hasonlították. Fuks azonban nem szégyellte bevallani: Kafka egyetlen művét sem ismeri. „Ennek is volt egy előnye - vélekedik Gilk. - Nem került senkinek a hatása alá, nem volt kit utánoznia, csak a saját tehetségére hagyatkozhatott.” Az pedig rögtön, már az első regényében fényesen felragyogott. Aztán írt még tizennégy könyvet. Pontosan húsz év alatt. Az utolsót halála évében, 2004-ben Az én tükröm - Emlékek, benyomások, visszatekintések címmel. Ez a „legsoványabb” műve. Inkább csak afféle naplójegyzetek, a puszta tényekre szorítkozva. S bár érezte, hogy közeledik a vég, belső arcát mégsem fedte fel. Nem látta szükségét, hogy kiárusítsa szigorúan őrzött titkait. (Erik Gilk: Vitéz i porazený - Prozaik Ladislav Fuks. Host, 2014.) KULTÚRMIX Könyv. Egykorvolt, leépült majorsági telep valahol a közelmúlt Magyarországán. A romok között néhány ember. Amnéziás múlt. Vak jelen. Vajon mi történhet még velük a peremen? Kiss Tibor Noé, lapunk munkatársa Aludnod kellene című, mozaikrészletekből összetapadó regénye a könyvhétre jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. Mozi. Hablaty, az ifjú viking és éjfúria barátja, Fogatlan visszatért a mozivászonra. Az így neveld a sárkányodat 2. részében Astrid, Takonypóc meg a többiek sárkányversenyekkel múlatják az időt, miközben Hablatyék felfedeznek egy titkos jégbarlangot, ahol több száz idomítat- lan sárkány fészkel. Háború készül, melynek tétje az emberek és a sárkányok jövője... Film+zene. Igazi csemegét kínál a Pozsonyban javában zajló Viva musical fesztivál péntek estére: Friedrich Wilhelm Mur- nau 1922-ben forgatott kultikus némafilmjét, a Nosferatut tekinthetik meg az érdeklődők élő zenei kísérettel. A mozgóképet Vladislav Šarišský kompozíciója festi alá. A helyszín a régi vásárcsarnok épülete, a kezdés időpontja: péntek, 22 óra. Műemlék. Kétéves felújítás u- tán ismét megnyílt a csejtei vár (Čachtice). A várrom, amely korábban csak saját felelősségre volt látogatható, 1,2 millió eu- róból újult meg. Aki kíváncsi a legendás csejtei várúrnő, Báthory Erzsébet életének, véres rémtetteinek és befalaztatásá- nak helyszínére, hétfő kivételével minden nap vezetővel is bejárhatja a műemléket. RÖVIDEN Elhunyt Padisák Mihály író Budapest. Nem sokkal 84. születésnapja után szombaton meghalt Padisák Mihály író, újságíró, a Magyar Rádió volt szerkesztő-riportere, a Miska bácsi levelesládája című műsor vezetője. Csaknem fél évszázadon keresztül, 1952 és 2001 között volt a Magyar Rádió munkatársa. Olyan legendás műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Zsákbamacska (1964- 68), a Halló, itt Rádió! (1965-66), a Diákélet (1965-68), a Játsszunk együtt! (1969-75), a Mesélő Magyarország (1970- 75), a Játékmester kerestetik (1975-76) és a Miska bácsi levelesládája (1976-2001). Padisák Mihály számos könyv szerzője, társszerzője volt, ifjúsági regényeket is írt, ezek közül több a Delfin könyvek sorozatban jelent meg. A Magyar Rádió Zrt. Padisák Mihályt saját halottjának tekinti. (MTI) A humorista hirtelen halála Budapest. Életének 37. évében, pénteken tragikus hirtelenséggel elhunyt Szöl- lősy-Csák Gedeon Gergely televíziós rendező, humorista. A legtöbben stand-up co- medysként, a Dumaszínház fellépőjeként ismerhették meg, de fel-feltűnt a Heti hetesben is. Haláláról elsőként a Dumaszínház adott hírt Fa- cebook-oldalán. A halál okáról egyelőre nem árultak el részleteket. Szöllősy-Csák Gergely amellett, hogy humoristaként évek óta állt a színpadon és szórakoztatta vicceivel a közönséget, rendezőként, forgatókönyvíróként is alkotott, és dolgozott a híradóban is. Munkatársa volt a Magyar Televízió Klipperek című sorozatának, kreatív szerkesztőként a Repeta című ifjúsági műsorban segédkezett. Tevékenységhez olyan produkciók is kötődnek, mint a Páratlan történet című rövidfilm (2004), a Másik szoba című rövidfilm (2005) és a Szőke kóla (2005). (MTI, dsz) Trojané az idei Színészmisszió díj Trencsénteplic. Ivan Trojan cseh színész vehette át a Színészmisszió díjat tegnap az Art Film Fest nemzetközi fesztiválon. A trencsénteplici Fesztiválpark új bronztáblával gazdagodott, Trojan az Oscar-díjas Ben Kingsley mellé került. Az Art Film Fest a Színészmisszió díjat olyan művészegyéniségeknek ítéli oda, akik munkásságukkal hatással voltak nemzedékük gondolkodásmódjára, életstílusára és értékrendjére. ,Azt gondolom, a karrierem tisztességes, amit az is tükröz, hogy nem ingyen kaptam, az idáig vezető út nem volt egyszerű" - jegyezte meg napjaink egyik legfoglalkoztatottabb cseh színésze, aki első filmszerepét 35 évesen játszotta el. Olyan meghatározó filmekben játszott, mint David Ondncek Magányosok című mozija, Jiíí Vejdélek 2007-es Václavja, Agnieszka Holland 2013-as Olthatatlan című drámája. A bátyja, Ondrej Trojan rendezte Želary című filmdrámában Cserhalmi György volt a partnere, (ú) ^"ÄÄ'ÄcsakO^OC!* y 52 oldal Június 28-án *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt!
