Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-19 / 140. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 19. Kultúra 9 A szombaton kezdődő Art Film Fest megnyitóján Szabó István Arany Kamera-díjat kap történetek versenyben Trencsénteplic idei vendégei: Szabó István, Ondrej Šulaj, Ivan Trojan és Claudia Cardinale (Fotók: Art Film) Elhunyt Daniel Keyes író Florida. Életének 86. évében elhunyt Daniel Keyes, a Virágot Algernonnak című regény szerzője. Keyes önéletírása szerint az 1966-ban megjelent Virágot Algernonnak bekezdésnyi szinopszisból született. A regényben Charlie, a mindenesként dolgozó férfi, aki egy nyolcéves gyermek értelmi színvonalá­val bír, aláveti magát egy műtétnek, amelynek révén szuper­intelligenssé válik. A hatás azonban nem tartós, így Charlie, akárcsak Algernon - az először sikeresen intelligenssé változ­tatott laboratóriumi egér-visszasüllyed eredeti állapotába. A megindító történet a kitartásról, a tudásvágyról, egy szellemi­leg visszamaradt ember gondolatairól, szeretetéhségéről vi­lágszerte hatalmas sikert aratott. 27 nyelvre fordították le és több mint ötmillió példányban kelt el. Keyes négy további re­gényt írt és számos nem fikciós könyvejelent meg. (MTI) Fókuszban a jubiláns hazai magyar irodalmárok Kincsek a padlásról ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Merész Trencsénteplic. Negyvenki­lenc ország terméséből válogatva több mint 130 mozgóképet, ebből közel 90 nagyjátékfilmet kínál a szombaton kezdődő és június 27-ig tartó Art Film Fest. A fesztivál ün­nepélyes megnyitóján Szabó István Oscar-díjas magyar rendező mun­kásságát Arany Kamera- díjjal jutalmazzák. TALLÓSl BÉLA A szemle nagyjátékfilmes fő­díjáért, a Kék Angyalért 11 pro­dukció versenyez. Merész, in­tim és pikáns témákat dolgoz­nak fel a szekció egyes darabjai, kezdve Noaz Deshe Fehér ár­nyék című kegyetlen drámájá­val, folytatva Fernando Eimbc- ke mexikói rendező Club Sand­wich című vígjátékával, mely egy anya és fia közötti nagyon erős kapcsolatról szól. Viszo­nyukban törést jelent, amikor Hektor, a kamasz fiú egy fürdő­helyen megismerkedik Jázmin­nál, a vele egykorú lánnyal. Pa- loma, az anya, nem nézi jó szemmel a kapcsolatot, attól tart, elveszíti a fiát. Feher amyek (White Sha­dow) - tanzániai dráma, r.: Noaz Deshe. A mondás szerint a tanzániai albínók nem halnak meg, hanem eltűnnek. A sá­mánok ugyanis óriási összege­ket kínálnak a testrészeikért, amelyeket mágikus szertartá­sokon használnak. Az albínó Aliast, miután apját meggyil­kolják, anyja a városba küldi. Hamarosan üldözni kezdik. Uberto Pasolini angol-olasz vígjátéka, a Still Life közzép- pontjában egy temetkezési vál­lalat alkalmazottja áll, aki olyan személyek temetéséért felel, akiknek nem volt hozzátartozó­juk, egész életükben egyedül Fehér Isten - magyar thriller; r.: Mundruczó Kornél. Az idei cannes-i fesztiválon díjazott al­kotás egy kicsapott, nem fajtisz­ta, korcs kutyáról szól. Az eb egy kóbor falka tagja lesz, harci ku­tyává képezik ki, viadalokon fo­gadnak rá, majd a sintérek fog­ják el. Amikor sikerül kiszaba­dulnia, társai követik, és el­özönlik Budapest utcáit. Aki va­laha ártott nekik, meglakol. voltak. A legutóbbi esete azon­ban őt magát is megdöbbenti. Amikor az elhunyt lakásában kutat annak múltja után, hogy méltó búcsúbeszédet készítsen elő és megfelelő gyászzenét ta­láljon, olyasmire bukkan, ami­isten gyermeke (Child of God) - amerikai dráma, r.: James Franco. Lester Ballard Isten gyermeke, mint bárki más. Rob- banékonysága és erőszakossága miatt azonban nehezen tűrik meg a közösségben. Miután el­veszti szüleit, otthonát, minden kapcsolatát, élete összeomlik, állati sorban élő barlanglakóvá válik. Talál egy holttestet, s kezd szörnyűségeket elkövetni. bői kiderül, az érintett nem mindig élt magányosan. Van egy lánya, akit annak idején el­hagyott. Az idei szemle információs szekcióival szétnéz Európában, valamint világkörüli utat tesz, és a hazai „piacon” is körülnéz. Az Európai zugok szekcióba rangos fesztiválokon díjazott alkotásokat válogattak, A világ körül blokkba zömmel olyan mozgóképek kerültek, ame­lyekben neves rendezők ismert színészeknek adtak jelentős szerepeket. A Profil szekcióban Alan Clarke filmjeit vetítik, köztük a Scum - Söpredék című opust, melyet kétszer kellett leforgat­ni. Az első verzió ugyanis, me­lyet felkérésre a fiatalkorúak börtönének életéről forgatott, olyan brutális lett, hogy nem merték bemutatni. A másik ver­zió azt mutatja be, hogy Carlin, a fiatal bűnöző az embertelen körülmények, az erőszak, a bosszú és a szexuális zaklatások közepette miként emelkedik a börtönhierarchia csúcsára. A Háború és film című összeállí­tásba sorolt mozgóképekből pedig az derül ki, hogyan néz­tek a 20. század legnagyobb konfliktusaira orosz, amerikai, német és szlovák filmesek. Moebius - dél-koreai dráma, r.: Kim Ki-duk. A feleség ke­gyeden bosszút tervez férje hűtlensége miatt. Úgy dönt, éj­szaka, amikor alszik, egy éles késsel megfosztja őt attól a szervétől, amellyel a gyalázatot elkövette. Mivel férjét nem si­kerül megcsonkítania, a fia el­len fordul. Az asszony borzal­mas tette gyilkos indulatokat szabadít el. Pozsony. A Szlovákiai Ma­gyar írók Társasága (SZMÍT) évente köszönti a jubiláns iro­dalmárokat. Idén öt ünnepeltje van, közülük hárman vettek részt až ünnepi eseményen. „Az ember hajlamos elfelejteni, mi­csoda kincsei vannak a padlá­son. Ha a gyerekek felmennek és szétnéznek, örömmel fedezik fel azokat a kincseket, amelye­ket nagyszüleik annak idején felhordtak” - mondta köszöntő­jében Hodossy Gyula. A SZMÍT elnöke fontosnak tartja, hogy idősebb íróink korábbi műveit is olvassuk, illetve újraolvassuk. A 65 éves Kulcsár Ferencet kollégája, Zirig Árpád méltatta. „Nála az írás nem grafománia, hanem életforma” - emelte ki, hozzátéve, hogy Kulcsár egész életében folyamatosan alkotott. Már 19 évesen szerepelt az Egyszemű éjszaka című antoló­giában, amely nemcsak egy nemzedék, hanem egy korszak összegzése is. Eddig húsz köte­tét adták ki, további 3-4 pedig megjelenésre vár. Mészáros András filozófus szintén 65 éves az idén. Görözdi Judit irodalomtörténész azzal a gondolattal játszott el, hogy a Raffaello híres festményén, az Athéni iskolán szereplő görög filozófusok egyikének-másiká- nak bőrébe bújtatta Mészáros Andrást, így jellemezve pályá­ját. Arisztotelészre vall az a szándék, ahogyan Mészáros egyik művében racionális esz­közökkel ragadta meg a szerel­met, ezt az alapvetően irracio­nális érzést. A tanítványai iránt odaadó Szókratész attitűdje - aki az elődökre való figyelést is fontosnak tartotta, és kijelen­tette: „Tudom, hogy semmit sem tudok” - Görözdi szerint szintén hasonlít Mészároséra. Duba Gyula és Bárdos Gyula a 75 éves P. Olexo Annát és férjét, a szintén 75 éves Polák Imrét köszöntötte. Ők irodalmunk láthatatlan, szorgalmas munká­sai, akik mások műveinek töké­letesítésével, illetve átültetésé­vel töltötték életüket. Szerkesz­tőként, műfordítóként számos kötet kiadásánál bábáskodtak, és mivel akkoriban még nem volt internet, hatalmas tárgyi tudást halmoztak fel. P. Olexo Anna fordította magyarra Zde- nék Miler Kisvakondját, amely több tízezres példányszámban kelt el. Duba szerint talán ez in­dította el a cseh mese európai karrierjét. Polák Imre főleg új­ságíróként dolgozott, nyoíc évig volt lapunk külpolitikai ro­vatának vezetője. A 65 éves Tóth László eddigi munkásságát Szalay Zoltán volt hivatott méltatni, ám a fiatal író és szerkesztő lehetetlen külde­tésnek találta a feladatot, mivel az ünnepelt munkássága annyi­ra szerteágazó, hogy nehéz be­lefoglalni egy ünnepi beszédbe. Szalay ezért inkább egy remek kisesszét prezentált az irodal­márok folyamatos útkeresésé­ről és a nemzedékek egymásra utaltságáról. A családias hangulatú és tar­talmas rendezvénynek a Pozso­nyi Magyar Intézet adott ott­hont. (juk,MR,VF) PENGE Századfordulós remix: dalok bármikor, bárkinek Alig harmincéves költő. Mondják rá, hogy olyan fiatal, olyan zsenge. De a versei! Na igen! Azok egy teljesen érett, nagyon vagány, ringatóan ke- serédes, romkocsmai hangu­latot árasztanak, századfordu­lós érzetet keltenek! Olyan ez, mintha Ady Endre, Kosztolá­nyi Dezső, József Attila szava­iból kevernénk egy teljesen modern, de mégis a múltra, mindig az elmúltra gondoló, nosztalgiázó, nagyon finom esszenciát, s azt olvasnánk modern, alanyi költészetként. Ez Simon Márton poétikája, azé a költőé, akit nem melles­leg a mai magyar slam poetry egyik legjobb művelőjének is tartanak. Olvasásunk tárgya azonban egy hagyományo­sabb versnyelvű, finom és mégis karcos kötet, a Dalok a magasföldszintről második, javított kiadása. Nyugodtan merem állítani, a Dalok a magasföldszintről a mai magyar kortárs költészet egyik jeíentős alkotása. Mitől az? Nehéz a válasz. Talán at­tól, hogy Simon Márton a ma­gyar költészet legjobb korsza­kán nevelődött, és a Nyugat nemzedékének rajongójaként képes volt a nagy elődök nyel­vét, gondolkodásmódját olyan érzékenységgel maivá nemesí­teni, hogy a versei egyszerre ringatok és izgatok, egyszerre szomorkásak és reménykedők, párhuzamosan szakítástörté­netek és újra szerelembe esé­sek meséi. Igen figyelemre­méltóan ír a gyászról, annak megéléséről is. Ritmusai, szé­pen simuló belső rímei s az ezeket felzaklató érzések, gondolatok páratlan élmény- nyé teszik a kötet olvasását. Hátborzongatóan izgalmasak a poéta képei, trópusai. íme, kedvcsinálónak néhány idé­zet: „Milyen. Már nem derül ki. Mint hogy mitálmodikazegyetlen al­vó egy zuhanó gépen... ” „Közben nem a nyelvre gondo­lok, hanem egy szájra, de nem a tiédre. Nem. Nem. ” .. látodkereshetszbárhol, asö- tétség voltam, mostmúlokel” „Egyenlők vagyunk. Látod. Ha kivonlak magamból, a semmi marad. ” Szóval így! Ilyen egyszerűen kell komoly és szép dolgokról, szerelemről, halálról, gyász­ról, szakításról beszélni. Bi­zony, így kell. És csak így sza­bad! Meg se lepődnék azon, hogy aki elolvassa Simon Márton dalait a magasföldszintről, az' kicsit lassulóbb, de lassulásá­ban egyre izgatottabb lenne. Miközben a szerző állandóan füstölög, cigarettázik, kifelé néz, lát, nézet, láttat. Olyan jó ez. Simán. Simonosan. Simon Márton: Dalok a ma­gasföldszintről. Libri Kiadó, Budapest, 2014. Értékelés:

Next

/
Thumbnails
Contents