Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-18 / 139. szám, szerda

4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 18. www.ujszo.com Izraeli támadás a Hamász ellen Jeruzsálem. A három izraeli tizenéves eltű­nésének ötödik napján az izraeli biztonságiak kiter­jesztették a „Testvérek visszatérése” hadművelet­et, és hétfő éjjel újabb 41 palesztint tartóztattak le Ciszjordániában, többek között a Palesztin Hatóság biztonsági erőinek egyik vezetőjét. Tovább folynak egész Ciszjordániában a rajtaütések, letartóztatá­sok, az izraeli katonai erők a tizenévesek felkutatását felhasználva megpróbál­ják felszámolni a Hamász teljes ciszjordániai pénz­ügyi és működési infra­struktúráját. Többek közt elfogták a Hamász tévéál­lomásának igazgatóját is. A hadműveletek már nem csak a Hamász, az Iszlám Dzsihád és a térség Hebron körüli déli részét célozzák, hanem átterjedtek északra és a Fatah embereit is célba vették. (MTI) Újabb vérfürdő Kenyában Mombasa. Legkeve­sebb 15-en meghaltak (köztük 2 rendőr) iszla- mista fegyveresek újabb támadásában a keddre vir­radó éjjel Kenya keleti, tengerparti vidékén. A tá­madás a Lamu üdülőszi­gethez közeli Majembeni faluban történt. Elkövető- jeként az al-Shabaab Szo­máliái iszlamista fegyve­res szervezet jelentkezett. A közeli Mpeketoni város­ban vasárnap este 50 em­bert gyilkoltak meg az al- Shabaab tagjai. Kenya 2011 végén az Afrikai Unió missziója keretében kato­nai alakulatokat küldött a szomszédos Szomáliába az al-Shabaab ellen. (MTI) Agyonlőtték az afgán tálibokat Herat. Agyonlőtt az af­gán rendőrség két tálibot, akiket azzal gyanúsítottak, hogy levágták 11 afgán uj­jait, mert leadták voksai- kat az afgán elnökválasz­tás múlt szombati, máso­dik fordulójában. Sir Aga mohával, a felkelők egyik parancsnokával és egyik tisztségviselőjével végez­tek a hatóságok a nyugat­afganisztáni Hérát tarto­mányban egy rendőrségi művelet során. A múlt szombati elnökválasztás napján a tálib lázadók több száz embert öltek meg. Az afgánok azonban nem hagyták magukat megfé­lemlíteni, s a Független Vá­lasztási Bizottság becslései szerint több mint hétmilli- óan járultak az urnákhoz, hogy megválasszák Hamid Karzai leköszönő államfő utódját. (MTI) Az iszlamistáké a Bagdad közeli Tell-Áfár nagyobb része, de kiűzték őket Baakúba városából, ahol lemészárolták a foglyokat Légi csapásokat mérhet az USA az iraki iszlám harcosokra Iszlám harcosok győzelemittas felvonulása Észak-lrakban (TASR/AP) MT1-HÍR Bagdad/Washington. Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) harcosai elfoglalták az észak-iraki, stratégiai fontossá­gú Tell-Áfár városának nagy ré­szét, a kormányerőknek ugyan­akkor sikerült kiűzniük őket a Bagdadtól alig 60 km-re fekvő Baakúba városából. Az iszla- misták megtámadták Baakúba egyik rendőrkapitányságát és annak börtönét. A támadásban számos fogoly életét vesztette. A szélsőségesek megpróbálták kiszabadítani a feltehetően szunnita foglyokat, ám a helyi síita milíciák korábban érkez­tek, és agyonlőtték a rabokat. Kászim al-Muszavi vezérőr­nagy, az iraki hadsereg szóvivő­je viszont azt közölte, a felkelők 52 fogollyal végeztek a börtön­épület elleni támadásban. A Tell-Áfámál zajló összecsapá­sokban mintegy 50 civil és a biz­tonsági erők, valamint a felke­lők több tucatnyi tagja vesztette életét. A szunnita szélsőségesek ugyancsak megtámadták észa­kon a nagyrészt türkmének lak­ta, Kirkuktól 15 km-re délre fekvő Basír települést, a helyi milíciának és a rendőri erőknek azonban sikerült elűzniük a szélsőségeseket a faluból. Az ILIÁ és a vele szövetséges szun­nita fegyveresek a múlt héten villámhadjáratban elfoglaltak több fontos iraki várost. Barack Obama amerikai el­nökjelezte, hogy. 275 fős kato­nai személyzettel erősíti meg az USA bagdadi követségének védelmét. Az amerikai elnöki hivatal közlése szerint az ame­rikai tengerészgyalogosok és katonák Bagdad beleegyezésé­vel érkeztek Irakba. A Fehér Ház ismételten megerősítette, hogy nem küld harcoló alaku­latokat Irakba és nem sodródik bele egy új iraki háborúba. Az USA által csaknem nyolc évig megszállva tartott és demokra­tizálni próbált országban az USA 4486 katonája esett el és több mint 32 ezer sebesült meg. A Brown Egyetem számításai szerint a háború 2013-ig 1700 milliárd dollárjába került Ame­rikának, ez az összeg nem tar­talmazza a veteránoknak kifi­zetett 490 milliárd dollárt. A leginkább emlegetett le­hetséges amerikai katonai lépés a légi csapások korlátozott ide­ig tartó sorozata lenne, amely azonban meg sem közelítené a 2003-as invázió hevességét. Ezekben szerephez jutnának a Perzsa-öbölbe vezényelt Geor­ge H. W. Bush repülőgép-hor­dozó fedélzetén levő F-18- asok. Lehetőségként felmerül az is, hogy harci gépeket vezé­nyelnek az Irakkal szomszédos vagy hozzá közel lévő államok­ba, így Kuvaitba és Katarba is. Katonai eszközökben bőven vá­logathat az amerikai vezetés. Az ILIÁ egységeinek mozgását fegyveres vagy fegyvertelen RQM-es Global Hawk drónok figyelik a levegőből. MQ-l-es Predator típusú pilóta nélküli repülőgépek mozgó célpontok megsemmisítésére alkalmas Hellfire rakétákkal vannak fel­szerelve, az MQ-9 Reaper dró­nok pedig csaknem 230 kg-os bombákat is célba juttathatnak. A Perzsa-öbölből, ahová hétfőn 550 tengerészgyalogossal a fe­délzetén megérkezett a Mesa Verde partra szállító hajó, a Phi­lippine Sea cirkáló és a Truxtun romboló rakétákkal, robotrepü­lőgépekkel tudja elérni Irakot. Oroszország Fehéroroszország területéről támadhatja meg Ukrajnát - a lázadók Moszkva segítsége nélkül nem bírják sokáig Robbanás a Testvériség gázvezetéken Kijev.Akelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok több támadást intéztek az ukrán hadsereg terrorel­lenes hadműveletében résztvevő alakulatai ellen, ezek következtében több tucatnyian megsebesül­tek. A hadműveletekben eddig az ukrán erők 125 tagja veszítette életét. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A Donyecki megye keleti szé­lén lévő, Oleksziivszke telepü­lés mellett aknavetős támadás érte az ukrán határőrök és ka­tonák közös táborát. Az ukrán fegyveres erők visszaverték a támadást, amelynek következ­tében 31 ukrán katona és határ­őr megsebesült. A szakadárok az éjjel Grad rakéta-sorozatve­tővel támadták Luhanszk váro­sát. Az ukrán légierő a Horlivka melletti Holmivszkij települé­sen csapást mért a szakadárok főhadiszállásának épületére. Vitalij Jarema ukrán miniszter­elnök-helyettes közölte, a terro­ristaellenes hadműveletben eddig az ukrán fegyveres erők (hadsereg, belügy, határőrség) 125 tagja veszítette életét. Többségük a múlt hét végén le­lőtt ukrán katonai szállító repü­lőgépen, illetve egy lelőtt heli­kopteren halt meg. Jurij Lucen- ko volt ukrán belügyminiszter nem zárta ki, hogy Oroszország Fehéroroszország területéről támadja majd meg Ukrajnát. Szerinte nem szabad megbízni Aljakszandr Lukasenka fehér­oroszelnökben. Nem befolyásolja Oroszor­szág európai gázexportját az a robbanás, amely az Urengoj- Ungvár Testvériség gázvezeté­ken történt tegnap délután. A baleset távol van a forrongó Ke- let-Ukrajnától, a balesetben senki sem sérült meg. A Gaz­prom orosz és a Naftohaz ukrán gázipari vállalat is azt közölte, a vezetékrobbanás nem befolyá­solta az orosz földgáz exportját Nyugatra, így Szlovákiába se. Kimerültek a szakadárok A donyecki lázadóhadsereg parancsnoka szerint a fegyvere­sei legfeljebb még egy hónapig tudnak ellenállni az ukrán had­seregnek Oroszország segítsége nélkül. Ihor Sztrelkov videó- üzenetében kétségbeesetten beszélt arról, hogy az ukrán alakulatok hatalmas erőfölény­ben vannak mind létszámban, mind pedig haditechnikában, és Oroszország segítsége nélkül a Moszkva-barát felkelőknek semmi esélyük a győzelemre. Szövetségi szerződést írt alá a donyecki és luhanszki „nép- köztársaság” - közölte tegnap Denisz Pusilin, az egyoldalúan kikiáltott donyecki entitás el­nöke, aki szerint megyéjét „meg kell tisztítani a kijevi hatalom fegyveres bandáitól”. Moszkvai interjújában Pusilin népköztár­saságok szövetségének nevezte a két kelet-ukrajnai megye összefogását, és meggyőződé­sét fejezte ki, hogy „a jövőben újabb köztársaságok” csatla­koznak a szövetségükhöz. Újra választás Ukrajnában Petro Porosenko ukrán elnök támogatja a parlamenti frakci­óknak azt a kezdeményezését, hogy tartsanak előrehozott vá­lasztásokat az országban. Ki- jevben a törvényhozás épülete előtt másfél ezer aktivista kez­dett tüntetni, az élőrehozott parlamenti választások kiírását követelve. A Majdan Önvédel­mének - a februári hatalomvál­táshoz vezető kijevi tüntetések egyik fő erejének- zászlaja alatt tüntetők a parlamentbe jutás küszöbének 3%-ra csökkenté­sét és a kampány átláthatósá­gának garantálását is követelik. Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács arra utasítot­ta a kormányt, hogy egyoldalú­an jelölje ki az orosz-ukrán ha­tárt -jelentette ki Andrij Paru- bij, a tanács elnöke. A két ország 2010 májusában kötött megál­lapodást a 2295 kilométer hosszú közös határ kijelölésé­ről, létre is hoztak egy demar­kációs bizottságot a munka összehangolása érdekében, de az érdemi munka még nem kezdődött meg. A délkelet-uk­rajnai válság kirobbanása óta azonban szinte mindennapossá váltak a határsértések. Türkmenisztán a szabadságjogokkal foglalkozó szervezetek listáinak végén kullog, csak Észak-Korea brutálisabb diktatúra Ma Budapestre érkezik a teljhatalmú türkmén államfő ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az ún. keleti nyi­tás jegyében ma hivatalos láto­gatást tesz Magyarországon Gurbanguli Berdimukhamme- dov, Türkmenisztán elnöke. Ader János köztársasági elnök fogadja türkmén kollégáját a Sándor-palotában, majd Kövér Lászlóval, az Országgyűlés el­nökével találkozik a vendég. A magyar álláspont szerint Türk­menisztán az unió energiabiz­tonsága szempontjából fontos szerepet játszhat, és Budapest figyelemmel kíséri az Európai Bizottság és a türkmén kor­mány tárgyalásait a transzkasz- pi gázvezetékprojekt megvaló­sításáról. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár sze­rint a keleti nyitás stratégiájá­nak egyik kulcsterülete a gaz­dasági kapcsolatok fejlesztése a közép-ázsiai térséggel. A szárba szökkenő ma- gyar-türkmén kapcsolatokra árnyat vet, hogy Türkmenisztán rendszeresen az utolsó előtti helyen végez a szabadságjo­gokkal foglalkozó szervezetek listáin, általában csak Észak- Koreát tartják nagyobb diktatú­rának. Az ellenzékeket megfé­lemlítik és bebörtönzik, ellen­zéki pártok nem létezhetnek, a sajtószabadságot korlátozzák. Az állambiztonsági szolgálatok rendszeresen figyelmeztetik a jogvédőket, hogy ne találkoz­zanak az EBESZ képviselőivel, egy aktivistának, Natalija Sa- buntsznak véres birkafejet hagytak a lakása előtt egy nap­pal azután, hogy a Szabad Eu­Személyi kultusz. Berdimukhammedov, a türkmének atyja. (Képar.) rópa rádiónak nyilatkozott. Ko­rábban Jennifer Lopez is bocsá­natot kért azért, hogy részt vett Gurbanguli Berdimukhamme­dov türkmén elnök születésnap­jának szentelt show-ban. Amióta 2006 végén szívro­hamban meghalt a személyi kultuszban új minőséget hozó Nyijazov, aki lényegében isten­ként uralkodott, utóda, Berdi­mukhammedov unalmasab­ban, csak egy átlagos diktátor szintjén irányítja az országot. Bizonyára eredményesen, mi­vel a 2012-es elnökválasztáson a szavazatok 97%-át kapta. Ke­reskedelmi tévék és rádiók nin­csenek az országban, és az el­nök harcot hirdetett a külföldi csatornákat elérhetővé tevő tá­nyérantennák ellen, mert azok csúfítják a városképet. Az elnök a tévében időnként saját szer­zeményével lepi meg polgárait. Viszont Türkmenisztán alatt húzódik a világ 4. legnagyobb gázmezője, így ott könnyen vív­ják a rezsiharcot. A gázbevétel révén ingyenes az áram, a víz és a gáz. (MTI, Index, 444.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents