Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-14 / 136. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 14. Vélemény És háttér 5 Nem sok jóval kecsegtet a brit radikális jobb házassága az olasz apolitikus messiásokkal A bohóc jobbra zár A brit Nigel Faragé nevével fémjelzett euroszkeptikus parlamenti csoporthoz csatlakozhat az EP-ben Beppe Grillo olasz komikus politikai formációja, az 5 Csillag Mozgalom. RAVASZÁBEL Faragé ezzel egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy megalapíthassa a vágyott radikális frakciót az EP-ben. Ennél is érdekesebb viszont Grillo mozgalmának sodródása. Az 5 Csillag 2009-es megalakulásakor az olasz lakosság politikai elitekkel kapcsolatos frusztrációira épített. Olaszországban talán még élesebben láthatóak azok a problémák, amelyekkel egyébként a legtöbb európai állam szembesül: korrupt, az emberek problémáitól eltávolodó, de emellett professzionális és a médiákat használni tudó (sőt birtokló) politikai elitek, csökkenő intézményi bizalom és választói kedv, és az igény az új politikai messiásokra. Ilyen messiás volt a komikusként ismert Grillo is, aki először szókimondó internetes blogján toborzott híveket, majd pedig utcai akciókkal és tüntetésekkel vetette észre magát. A végeredmény 25,5 százalékos választási siker volt, amit most az EP-vá- lasztáson is sikerült megerősítenie, 20 százalék feletti támogatottságával. Grillo politikai krédója régiónkból talán Igor Matovičéhoz hasonlít a leginkább: „független” személyek bevonását, a jelenlegi politikai elitek megkín- zását, decentralizált pártot és lelkiismereti szavazást ígér, és minden létező populista vonatra felül. Emellett azonban a formációja (nem párt! - ez is ismerős itthonról, a „hálózatok” korából) vezércentrikus, Grillo magabiztosan tartja a gyeplőt és ügyesen építi személyi kultuszát, s ebben a médiákkal való tapasztalatai is segítik. Az már az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy Grillo személyes nézetei jobbosabbak saját parlamenti képviselőinél és tágan értelmezett társadalmi bázisánál. Ez elsősorban a bevándorlás kapcsán jött elő. Most az euroszkeptikusokhoz való csatlakozást az interneten szavaztatta meg tagságával, ezzel biztosítva a döntés legitimitását. A gond azonban az, hogy miközben a párt tagságának háromnegyede valóban szavazott- elsöprően az euroszkeptikusokhoz való közeledés mellett -, közel sembiztos, hogy több mint2 millió támogatója egyetért ezzel. Grillo ugyanazzal a gonddal néz szembe, mint közép-európai populista társai: amíg támad és kritizál, addig növekszik a támogatottsága, mihelyst azonban leteszi a garast valami mellett, támogatói bázisa azonnal repedezni kezd. Döntése a radikálisokhoz való közeledésről Európa-szerte érdekes lehet: nem sok jóval kecsegtet a Farage-Grülo szövetség, azaz a radikális jobb házassága az apolitikus messiásokkal. Ahol a két erő összeér - az EU gyengítésének igénye, bevándorlásellenes- ség, fiskális populizmus, a párt- rendszer leépítése -, ott szisztematikusan retrográd, Európa fejlődését akadályozó, a rövid távú perspektívát előtérbe helyező megoldásokat támogatnak. És közben támogatottságuk növekszik, így félő hogy Európának megint a saját kárán kell majd megtanulnia: óvakodj a prófétáktól!- Mindig az a foci! Kapálnál végre egy kicsit?- Persze, drágám, hozzad be azt a kapát. (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Én és az elnök JUHASZ KATALIN Országunk történetének leg- irritálóbb, egyben legviccesebb államfője távozik holnap hivatalából. Ugyan tegnap volt Ivan Gašparovič utolsó munkanapja, szóvivője szerint vasárnap délig még „bármi történhet”. A leköszönő államfő hivatala ugyanis csütörtökön még nem tudta megmondani, kinevezi- e Gašparovič az új, a parlament által megválasztott alkotmánybírákat. Lehet, hogy ez lesz a vaskos államfői viccgyűjtemény utolsó darabja. En sajnos csak egyszer találkoztam vele, de az az élmény minden pénzt megér, hadd elevenítsem hát fel. 2009-ben történt. Akkoriban az elnöki palotával szembeni utcában volt a munkahelyem, akár naponta összefuthattam volna vele, például ha egy helyre jártunk volna ebédelni. Na, szóval kora délután volt, épp siettem valahová, átvágtam a Hodža téren, amikor látom, hogy országunk első embere kisétál a palota kapuján és egy közelben parkoló autó felé indul derűsen, kétfős kísérettel. A tér szinte néptelen volt, a közeli trolimegállóban ácsorgók közül sem vette észre senki a palota lakóját. Merész ötletem támadt. Amikor utunkkeresz- tezte egymást, rámosolyogtam és odaköszöntem neki magyarul: „Jó napot, elnök úr! ” A hatást nehéz leírni. Kézi kamera kellett volna hozzá, hogy rögzítse azt a zavart ábrázatot. Először elkerekedtek a szemei, láthatóan kutatott az agyában, hogy vajon ismerhet-e valahonnan. Aztán nyilván szavaim értelmén kezdett gondolkodni, és feltehetően sikerült is beazonosítania a nyelvet, mert ezt a köszönést azért minden szlovák ismeri. Végül morgott valamit az orra alatt, talán nem is nekem szánva, hanem a kíséretének. Akkorra én - több mondanivalóm nem lévén - két méterrel már tovább is sétáltam. De azért visszanéztem, hogy utánam fordul-e. És bizony úgy tűnt, utánam sandít. Hátha hátulról felismer. Amikor ismerőseimnekelme- séltem az esetet, megjegyezték, hogy valami csípősebbet kellett volna mondanom, hiszen oly gazdag a magyar nyelv. Es mivel Gašparovič többször nyilatkozta, hogy az itteni magyarok nem elég lojálisak, talán meg sem lepődött volna szavaimon. A mostani államfőválasztás az „egyéniségek harca” volt. Gašparovič viszont nem volt egyéniség. 2004-ben csak a Kukan-Mečiar meccs szerencsétlen kimenetelének köszönhetően költözhetett be a Grassalkovich-palotába, másodszorra pedig a megszokás hatalma győzött, nem pedig ő. A nagypolitika egyik alapszabálya, hogy minden erős miniszterelnök gyenge államfőt, bólogató kiskutyát akar maga mellé, akivel közösen biztosíthatják a „stabilitást”. Gašparovič utódjával remélhetőleg sokszor meggyűlik majd akormányfőbaja... KOMMENTÁR A bűnös város bűnhődése NAGY IVÁN ZSOLT Nem tudom, emlékeznek-e még a megboldogult Franjo Tudjmanra. A független Horvátország első elnöke volt, népe hőse, bár a szerbek szerint elfért volna egy hágai törvényszéken is vádlottként, és azért ebben is van valami. Na mindegy, szóval Tudjman elnök lett, amolyan tipikus balkáni demokrata (bár ha nem muszáj, ezt a demokratát azért ne erőltessük nagyon), aki annyira kiakadt, amikor Zágráb élére idővel az ó ellenzékének számító erők küldhették főpolgármestert, hogy onnan kezdve már nem akart repülővel utazni külföldre. Az a kedves szokás élt ugyanis akkoriban arrafelé, hogy a külföldről hazatérő elnököt sokan várták a reptéren, köztük kiemelt helyen a főpolgármester, Tudjman meg látni sem akarta ott ellenfelét. Mesélem mindezt annak illusztrálására, hogy a kormányfővel/elnökkel szembe forduló fővárosok elleni retorzióknak igen szép (és jóformán kortárs) hagyományai vannak ebben a térségben. Nem kell tehát csodálkoznunk azon, ha pont ugyanez jutott eszébe Orbán Viktornak és a Fi- desznekis közvetlenül a májusi EP-választás után, amikor ugyan győztek ők a fővárosban, de azért már nem nagyon nagyon. Ráadásul ez a bűnös város képes volt a Fidesz kedvenc ellenfelét, a Mesterházy Attila vezette MSZP-t is elfenekelni, pedig bennük nagyon bízott a kormánypárt: amíg azt a szocialista pártot látták, tudták, hogybajuknemlehet. Ehhez képest a főváros az ellenzékből Bajnait és Gyurcsányt akarta, Mes- terházynakpedig ezek után mennie kellett. De ami ennél is súlyosabb : a nem Orbán-hívő budapestiek előtt megcsillant a remény, hogy akár már ősszel, az önkormányzati választáson leváltsákaFideszt.Ha meg elhiszik, még össze is jöhet-gondolhatta Orbán, és gyakorlatilag azonnal bevetette végrehajtóit a főváros ellen. Kosa Lajos és Rogán Antal pedig lecsapott, mint a dementorok a Harry Potterben, és egy másodperc alatt kiszívták a lelket a választói rendszerből, napok alatt írták azt át. Ezzel pedig egyfelől elvették az emberektől a lehetőséget, hogy külön választhassák meg a fővárosi közgyűlés tagjait, másrészt olyan feltételeket állítottak fel, amelyek mellett gyakorlatilag már most biztosra vehető az októberi győzelmük a fővárosban is. Am itt nem álltak meg: előbb jött a bejelentés arról, hogy a minisztériumok egy részét elköltöztetik Budapestről, majd hamarosan érkezett az információ, amely szerint Orbán harmadik ökle, Lázár János 2020-ig elvesz minden uniós pénzt, amely fővárosi nagyprojektekre volt szánva. Ennyi. Tanulja meg a főváros, kivel húz ujjat! Ja, egyébként a héten kijött a Freedom House 2014-es Nations in transit jelentése. Az egyik legfőbb, kiemelt megállapítása: Magyarország mind közelebb van ahhoz, hogy kikerüljön a „konszolidált demokráciák” csoportból. A szerző magyarországi publicista ÁLLÁSFOGLALÁS A kormányhivatal és a kisebbségi kormánybiztos hivatalának állásfoglalása: A korábbi évekhez képest idén több szervezet vehet részt a választási közgyűlésen: valamennyi kisebbségi szervezet szavazhat, azok is, amelyek nem állítanak jelöltet vagy póttagot a kormány kisebbségi tanácsába. A korábbi választásokon a szavazócédulák leadását, a közgyűlés vezetését, a szavazatszámlálást és az eredmények kihirdetését egyetlen ember, a kormánybiztosi hivatal megbízott alkalmazottja végezte. Az idei választást kollektív szerv felügyeli - egy választási bizottság, amelynek tagjait 8 intézmény delegálja, beleértve az emberjogi biztost, a Szlovák Nemzeti Emberi Jogi Központot, továbbá az oktatási és a külügyminisztériumot és a kulturális minisztériumot és más intézményeket. A választás minden fontosabb mozzanatára közjegyző jelenlétében kerül sor, a választásról és a szavazatszámlálásról közjegyzői jegyzőkönyv készül. A választás átláthatóságát és törvényességét a választási felhívás és eljárási szabályzat garantálja. Visszautasítjuk és sértőnek tartjuk Lajos P. János 2014. június 10-én megjelent írásának címét, A „portás” is értékelheti a kisebbségi jelölteket, továbbá az írás tartalmát is. A Kerekasztal állásfoglalását, melyet ugyanazon a napon közölt az Új Szó Veres István cikkében, Nem küld jelölteket a Kerekasztal címmel, arról, hogy a magyar civil szervezetek nem indítanak jelölteket a bizottságba, szándékos feszültségkeltésnek és a kérdés politikai síkra terelésének tartjuk, ami nem járul hozzá a kisebbségek problémáinak megoldásához, ellenkezőleg, szaporítja azokat. Az SZKkormányhivatala A kisebbségi kormánybiztos hivatala
