Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-14 / 136. szám, szombat
4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 14. www.ujszo.com Az ENSZ szerint több százra rúg a halottak száma - az Egyesült Államok tanulmányozza a katonai beavatkozás lehetőségét Bagdad felé nyomulnak a dzsihádisták Fejvesztve menekültek. Az iraki katonák által eldobott rohamsisakkal játszanak az iszlamisták kezén levő Moszulban. (SITA/AP) RÖVIDEN Orbán 10%-os adót szeretne Budapest. Orbán Viktor miniszterelnök szeretné, ha a mostani kormányzati ciklusban 10% alá csökkenthetnék a személyi jövedelemadót, mindehhez pedig semmi más nem kell - mondta el a Kossuth Rádió 180 perc című tegnapi műsorában - mint 4-6%- os gazdasági növekedés. A reklámadóról szólva kijelentette: a reklámszakma sem maradhat ki a méltányos közteherviselés elvének érvényesítéséből. „Nem kényszer van, hanem igazság van” - ezt válaszolta a kormányfő arra a kérdésre, milyen gazdasági kényszer indokolta a 9-10 milliárd forintra tehető reklámadó bevezetését. Orbán EU-ellenessége megint kitüremkedett a beszédéből: azt mondta, hogy Európában ma egy „lopakodó birodalomépítés” zajlik, „részletszabályok módosításával az unió alapszerződésének módosítása történik gyakorlatilag lépésről lépésre.” Szerinte arra kell készülni, hogy Brüsszelben lesznek a nemzetállami hatásköröket kisebbíteni akaró kísérletek, „amelyeket meg kell akadályoznunk.” (Nol, Index) Grillo és Faragé egy frakcióban Róma. Interneten rendezett szavazással a Bep- pe Grillo vezette olasz 5 Csillag Mozgalom. (M5S) választói úgy döntöttek, hogy a mozgalom európai parlamenti képviselői a Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) frakcióhoz csatlakoznak. Az online „népszavazás” igent mondott arra, hogy az M5S május 25-én megválasztott 17 európai parlamenti képviselője a Nigel Faragé vezette EU-ellenes szervezet, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) szövetségeseként foglaljon helyet az Európai Parlamentben az EFD frakciójában. (MTI) Vita Juncker jeloleserol Berlin. Jean-Claude Juncker jelölése az Európai Bizottság elnöki tisztségére nem sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződést - reagált Steffen Seibert német kormányszóvivő tegnap David Cameron több európai lapban megjelent írására, amelyben a brit miniszterelnök kifejtette, hogy Juncker bizottsági elnökké jelölésének módja nem fér össze a közösség életét szabályozó megállapodásokkal. (MTI) Bagdad. Három irányból nyomultak a dzsihádisták az iraki főváros felé, miután a keleti Dijála tartomány egy része is az ellenőrzésük alá került. Az USA beavatkozást tervez. Az ENSZ szerint az áldozatok száma több százra tehető. A zavargások hatására drágul az olaj. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szunnita szélsőséges csoport harcosai tegnap már alig száz kilométerre voltak Bagdadtól. Nyugati irányból el- Anbár, északról Szaláheddín, keletről pedig Dijála tartomány felől hatolnak előre a főváros felé. Az iraki hadseregben kitört általános fejetlenséget kihasználva a szélsőséges iszlamisták ezrei elfoglalták az észak-iraki Moszult és Ninive tartományt, Tikrítet és Szaláheddín tartomány más területeit, valamint a kelet-iraki Dijála és az északiraki Kirkuk kormányzóságok MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Donyeck. Az ukrán fegyveres erők tegnap elfoglalták Mariupolt, az Azovi-tenger északi partján fekvő nagyvárost, a Donyec-medence második legnagyobb települését, ahol a fegyveres oroszbarát felkelők heteken át ellenőrzésük alatt tartották a középületeket. Arzsen Avakov ukrán belügyminiszter azt közölte, hogy súlyos harcok voltak, amelyek során a kormányegységek kiszorították a szakadá- rokat a település központjából. A műveletben az Azov és a Dnyeper-1 különleges belügyi egység, valamint a Nemzeti Gárda vett részt. A harcokban gránátvetőket és harckocsit vetettek be, és sikerült minden kulcsfontosságú pontot elfoglalni, illetve felszámoltak több pontot, ahonnan orvlövészek egyes szektorait. Január óta a kezükön van a Bagdad közeli Fallúdzsa is. Tegnap megpróbálták elfoglalni a Bagdadtól 60 km-re fekvő Baakúba tartományi székhelyet is. A síita vezetésű kormányzat és a hadsereg tehetetlensége láttán Barack Obama amerikai elnök közölte: nemzetbiztonsági szakemberei „minden megoldást” tanulmányoznak, beleértve az iraki beavatkozást is. Az elnök nem részletezte, miféle segítségnyújtásra gondolt, csak annyit mondott, semmit sem zár ki. Egy amerikai illetékes szerint esetleg pilóta nélküli repülőgépekkel légi csapásokat hajtanak végre. A 2006 óta kormányon lévő, síita Núri al- Máliki kormányfő felszólította a törzseket, hogy alakítsanak önkéntes csapatokat a kormányhadsereg megsegítésére. A Má- liki-kormány cselekvőképességét mély felekezeti megosztottság korlátozza. Értesülések szerint Teherán a Forradalmi Gárda néhány egységét küldte Bagdad védelmére. A szunnita szélsőséges felkelők elleni dzsihádra, szent hányitottak tüzet. Egy felderítő és járőrharcjárművet a szakadá- rok megsemmisítettek. Tizenegy felkelőt őrizetbe vettek, öt meghalt, míg az ukrán fegyveres erők legalább négy katonája megsebesült. A város önborúra szólított fel Ali asz- Szisztáni ajatolláh, a legfőbb iraki síita vallási méltóság. Az ajatolláh Núri al-Máliki iraki síita miniszterelnök kormányát támogatja. A híveket asz-Szisz- táni elsősorban arra szólította fel, hogy a síita muzulmánok egyik legfontosabb szent helyének számító Nadzsafot, valamint a jelentős zarándokhelyet, Kerbelát védjék meg. Az iraki kormányt hibáztatta (Máliki kormányát a síiták uralják Irán támogatásával) a szélsőséges szunnita lázadók előrenyomulásáért T urki al-Fejszál herceg, a szaúd-arábiai hírszerzés volt főnöke. Szerinte az ILLA önmagában nem tűnik elég erősnek ahhoz, hogy elérje, amit elért, hiszen a sajtóból úgy tűnik, hogy nincs több, mint 1500-3000 harcosa. A helyzet olyan gyorsan változik, hogy képtelenség megmondani, mi fog történni a következő napokban, hetekben. Szerinte váratlan következményekhez vezethet, ha az USA is beavatkozik a harcokba. „Ironikus, de megtörténhet, hogy az iráni forradalmi gárdisták az amerikai kormányzatának épületén ukrán zászló leng. Újabb merényletkísérletet követtek el a kelet-ukrajnai „Donyecki Népköztársaság” társelnöke, Denisz Pusilin ellen. Felrobbantották a tulajdodrónokkal közösen harcolva ölik az irakiakat. Ettől megáll az ész”-mondta. Akár több százan is meghalhattak az elmúlt napokban az iraki Moszúlban, amikor iszla- mista fegyveresek rohanták le a várost - közölte tegnap Genfnában lévő mikrobuszt, és két munkatársának a halálát okozták, két másikat pedig megsebesítettek - közölték a szaka- dár lázadók. Pusilin nem volt a mikrobusz közelében. A merénylet a szeparatisták főhadiszállása előtt történt. Az épület volt a helyi közigazgatási központ. Szombaton szintén Pusilin egyik munkatársát lőtték le Donyeck központjában. Szögesdróttal ellátott fal építését javasolta az Oroszországgal közös határszakasz teljes hosszán egy kelet-ukrajnai milliárdos kormányzó. Az Ukrajna negyedik leggazdagabb emberének tartott, 1,8 milliárd dollárral rendelkező Ihor Kolo- mojszkij - akit márciusban neveztek ki a Dnyipropetrovszk megye kormányzójának - úgy véli, ez a fajta védelem szükséges az országgal szemben agresszív politikát folytató Oroszben az ENSZ emberi jogi szóvivője. Rupert Colville elmondta: az ILIÁ szélsőséges csoport harcosai civileket is meggyilkoltak, de a hadsereg is bombázott civilek lakta területeket. Idén nyolcszázezren váltak menekültté Irakban. ország felőli betörések kivédésére. A falat akár hat hónap alatt fel tudnák húzni. A kormányzó már be is nyújtotta az építési tervet az elnöki hivatalnak. Eszerint a mintegy 100 millió dolláros beruházás keretében az 1920 km hosszú orosz-ukrán határ vonalán szögesdróttal ellátott fémfalat emelnének. A konfliktus súlyos kiszélesedésének tekinthető, ha igaz, hogy valóban orosz harckocsik léptékát az ukrán határt-közöl- te tegnap Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár. A politikus aggasztónak nevezte, hogy „fegyveres bandák” nehézfegyvereket kapnak Oroszországból. Petro Porosenko ukrán államfő tiltakozott Vlagyimir Pu- tyin orosz államfőnél, hogy Moszkva harckocsikat engedett át Ukrajnába. Tegnap viszont állítólag ukrán páncélosok sértet- tékmeg az orosz határt. AZ IRAKI HADSEREG SZETESESENEK OKAI Bagdad. A szélsőséges iszlamisták brutalitásától való félelem, valamint a szunniták és a síiták közötti, a hadseregen belül is kézzel fogható vallási feszültség vezetett oda, hogy az iraki fegyveres erők - amelyek kiképzésére az USA az elmúlt években dollármilliár- dokat költött - gyakorlatilag szétestek, és harc helyett menekülőre fogták az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) támadásai elől az elmúlt napokban. Az ILIÁ nemrég egy 61 perces videót töltött fel az internetre, amelynek egyik jelenetében az látható, hogy az iszlamista fegyveresek egy szunnita őrnagy ajtaján kopogtatnak az éjszak leple alatt. Amikor az őrnagy ajtót nyit, megbilincselik, majd saját hálószobájában levágják a fejét. Egy másik jelenetben egy, a kormány oldalán harcoló szunnita törzsi milícia parancsnokát és két fiát rabolják el, akiket arra kényszerítenek, hogy megássák saját síijukat, mielőtt elvágják a torkukat. Az ILIÁ ehhez hasonlóan brutális bosszújától való félelem fontos tényező volt abban, hogy az iraki biztonsági erők tagjai nem vállalták a harcot, amikor az iszlamisták a héten lerohanták Moszul és Tikrít városát. A két településen a legtöbb rendőr és katona elfutott a szélsőségesek elől, hátrahagyva a biztonsági erők fegyvereit is - dacára annak, hogy létszámukat tekintve jelentős túlerőben voltak. A támadást követően a hadsereg magas rangú tisztjeinek jó része azonnal a szomszédos kurdisztáni autonóm régióba szökött. Az elmúlt napok eseményei rávilágítottak, hogy az Egyesült Államok hiába költött dollármilliárdokat az iraki rendőrség és hadsereg kiképzésére, az egymillió fős biztonsági erőket a vallási széthúzás, a korrupció és a szakszerűség alapvető hiánya jellemzi. A félelem mellett a szunnita ILIÁ gyors sikereinek egyik kulcsa, hogy a fegyveres erők sok szunnita tagja nem hajlandó életét adni a Núri al- Máliki vezette síita kormányért. Málikit sokan vádolják azzal, hogy kormánya elnyomja az Irakban kisebbségben lévő, de 2003 előtt - Szaddám Húszéin rendszere alatt - a hatalmat gyakorló szunnitákat, és a kabinet egyes lépéseivel már a mérsékelt szunnita politikai erőket is elidegenítette magától. Erre rájátszva az ILIÁ a szunniták védelmezőjeként próbálja beállítani magát, miközben a hadsereg szunnita tagjai közül sokan vonakodnak fegyvert emelni saját vallási csoportjuk tagjai ellen. Mivel az iraki katonák többsége nem megfelelően képzett és nem elég fegyelmezett, a támadó műveleteket döntően egy tízezer fős terrorellenes elitalakulat végzi, amelyet az USA hadserege képzett ki. Ám ennek az osztagnak nincs kapacitása arra, hogy a felkelők elüldözése után tovább védje a visszavett területeket, ezért azokat kénytelen átadni a hadsereg más szakaszainak. Ez utóbbiak pedig, mint az a mo- szuli és tikríti példa is mutatja, gyakran megadják magukat, amint tűz alá kerülnek - ami nem csoda, mivel az iraki katonák java korántsem a hivatás- tudat, hanem a pénz miatt választja a hadsereget. (MTI) Fallal védené az Oroszországgal közös határt egy kelet-ukrajnai kormányzó - merénylet egy donyecki szakadár vezető ellen Az ukrán fegyveres erők elfoglalták Mariupol központját Buszokon érkeztek Mariupol kikötőváros felszabadítói (TASR/AP
