Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-13 / 135. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 13. www.ujszo.com ■E Boko Haram: 20 nőért 800 tehén Lagos. A Boko Haram nigériai szélsőséges szervezet 800 tehenet követel cserébe annak a húsz nőnek a szabadon engedéséért, akiket egy hete rabolt el egy észak-nigériai nomád településről. Az elhurcoltak hozzátartozói teljesíthetetlennek nevezték ezt a feltételt, mivel fő megélhetési forrásuk veszne oda - mondták rendőrségi források. Az emberrablás egy hete történt a Boko Haram fellegvárának számító Bomo államban, nem messze attól a településtől, ahonnan április 14-én a csoport fegyveresei több mint 200 diáklányt vittek magukkal, és a mai napig nem engedték szabadon őket. Az iszlám állam létrehozásáért harcoló Boko Haram hadjáratot folytat azóta, hogy a rendőrség 2009-ben végzett alapítójával és akkori vezetőjével, Mohamed Ju- szuffal. (MTI) Dróntámadások Pakisztánban Mirámsáh. Két drón- támadást hajtott végre az USA szerda este és tegnap hajnalban - idén először - Észak-Vazirisztán pakisztáni tartományban, és ezek legalább 16 iszlamis- ta lázadó halálát okozták. A két támadás ugyanazon célpont ellen irányult egy faluban, Mirámsáh várostól 10 km-rel nyugatra. Az elsőben hatan haltak meg, a másodikban tízen. A dróntámadásokat az USA decemberben Iszlámábád kérésére felfüggesztette. A mostaniak viszont alig néhány nappal azután történtek, hogy a pakisztáni tálib lázadók kétszer megtámadták Karacsi nagyváros nemzetközi repülőterét. Ez arra enged következtetni, hogy az Egyesült Államok és Pakisztán együttműködik a lázadók elleni harcban. (MTI) Merénylet Bengáziban Bengázi. Járműbe rejtett pokolgéppel követtek el öngyilkos merényletet a biztonsági erők egyik ellenőrző pontja ellen a Líbia keleti részén fekvő Bengáziban. Szulejmán al-Aguri körzeti rendőrfőnök elmondta, hogy a támadót lelőtték, ennek ellenére a biztonsági erők öt tagja megsebesült. Hozzátette, hogy a járműben nagy mennyiségű robbanószer volt felhalmozva. Ez volt a második ilyen terrortámadás ez ellen a rendőrségi ellenőrző pont ellen. A korábbi támadásban,13 ember halt meg. (MTI) Bagdad elleni rohamra buzdítja harcosait az Iraki és Levantei Iszlám Állam (1L1Á) - a kormány gépei bombázták Moszult Irakban előretörtek az iszlamista lázadók Az iraki hadsereg kilőtt páncélosa Moszulban. A város elfoglalásakor sok fegyverhez jutottak az iszlamista felkelők. Bagdad ugyan megpróbál visszavágni, egyelőre korlátozott sikerrel. (TASR/AP-felv.) Bagdad. Az iszlamista fegyveresek tegnap napközben már alig száz kilométerre voltak az iraki fővárostól, Bagdadtól, miután a hét elején villámgyors műveletekkel nagy területeket foglaltak el az ország északi részén. Viszont a hadsereg különleges egységei visszavették az ellenőrzést Tikrít- ben, amelyet az iszlamis- ták előző nap foglaltak el. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A felkelők ellenőrzésük alá vonták a fővárostól 90 kilométerre fekvő Dzuluíja városát - mondta a rendőrség egy ezredese. Egy helybeli arról számolt be, hogy fegyveresek cirkáltak a város utcáin, miközben a körzetben egyetlen kormánykatona sem volt. A lázadók - mielőtt hatalmukba kerítették Dzuluí- ját - megkísérelték elfoglalni Szamarrát is, de ezt a kormányerők megakadályozták. Szamarában nyolc évvel ezelőtt, 2006 februárjában merényletet követtek el egy síita imám mauzóleuma ellen, ami véres konfliktust robbantott ki a szunnita és síita lakosok között. A mintegy két évig tartó háborúskodásban több ezren haltak meg. Akkor még Irakban tartózkodtak az amerikai irányítás alatt álló nemzetközi erők. Egy kurd szóvivő azt jelentette be, hogy a legnagyobb városok közé tartozó Kirkuk teljes egészében kurd erők kezére került. Hozzátette, hogy az iraki hadsereg elhagyta a Ninivével szomszédos tartományban fekvő várost. Az iraki parlament tegnap ült össze, hogy Núri al-Máliki kormányfő kezdeményezésére rendkívüli állapotot rendeljen el. Az állami televízió azt jelentette, a hadsereg különleges egységei visszavették az ellenőrzést Tikrítben, amelyet az isz- lamisták előző nap foglaltak el. Ajelentésből nem derül ki, hogy mely objektumok és a város mely részei kerültek ismét a kormányhadsereg kezére. Emellett bombázni kezdte Moszult. Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges iszlamista csoport kedden elfoglalta Moszult, Irak második legnagyobb városát, Ninive tartományt, valamint Kirkuk és a szintén közeli Szalaheddin tartomány egyes körzeteit. Az ILLA szerdán vonta ellenőrzése alá a Moszul és Számárrá között fekvő Tikrítet. Abu Mohamed al-Adnani, az ILIÁ szóvivője egy hangüzenetben arra buzdított, hogy vonuljanak Bagdad ellen. Al-Máliki kormányfő felszólította a különböző törzseket, hogy nyújtsanak támogatást a kormányhadseregnek és a rendőrségnek, kérte egyben a lakosságot, jelentkezzenek önkéntesnek a hadseregbe, és vegyenek részt az ILIÁ elleni harcban. Az ILIÁ korábban azt is közölte, a Bagdad elleni offenzíva célja „az egész állam elfoglalása és megtisztítása a hitehagyottaktól”. A Szíriái polgárháborúban is aktív szélsőséges szervezet bejelentette, egy kalifátust akar létrehozni Szíria és Irak területén. Teherán ellenlépéseket tervez Teherán. Irán harcolni fog a szunnita iszlamisták észak-iraki hadműveletét kísérő erőszak és terrorizmus ellen - jelentette ki tegnap Teheránban Haszan Róháni államfő, aki televíziós beszédében, elítélte „a szélsőséges és terrorista csoport” által a lakosság kárára elkövetett „vad cselekedeteket”. Az elnök nem részletezte, pontosan milyen lépéseket fontolgatnak. Mohamed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter előző nap már jelezte: országa kész támogatni Irak síita vezetését a terrorizmus elleni harcban. Irak és Irán - jóllehet az 1980-as években egymás ádáz ellenségei voltak - jó viszonyt ápol különösen azóta, hogy Irakban az amerikai katonai beavatkozást, illetve a szunnita Szaddám Húszéin ezzel összefüggő bukását követően a síita Núri al-Máliki jutott hatalomra. (MTI) AZ IRAKI ISZLÁM KALIFATUS LÉTREHOZÁSÁNAK VESZELYE Bagdad. Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges iszlamista csoport kedden bevette Moszult, Irak második legnagyobb városát és egyben Ninive tartományt is; ezzel a váratlan győzelemmel a radikális szervezet és vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi sokkal közelebb került célja - hogy Szíria és Irak területén kalifátust hozzon létre - megvalósításához, mint eddig bármikor. A szíriai polgárháborúban is aktív ILIÁ közölte, hogy az iraki offenzíva célja „az egész állam elfoglalása és a hitehagyottaktól való megtisztítása”. A fegyveres csoport az észak-iraki Ninive, Szaláhedd- ín, Díjala, el-Anbár tartományok, valamint a szíriai Deir- ez-Zór és Rákká régiók bekebelezésével hozna létre saját államot, és ennek kiépítését már korábban megkezdték. A radikális szunnita csoport sikerei mögött Abu Bakr al-Bagdadi, az ILIÁ parancsnoka áll, akinek fejére tízmillió dolláros vérdíjat tűzött ki az Egyesült Államok. A vezér kiemelkedő képességei révén a szervezet erejének növelésére használta a Szíriában uralkodó zűrzavart és az amerikai csapatok fokozatos kivonásával kialakult gyenge központi kormányzatot Irakban. Könyörtelenül kiiktatta ellenségeit, és nem habozott korábbi szövetségesei ellen vonulni, hogy elérje célját, és megalapíthassa az iszlám államot. Szakértők egyik legsikeresebb húzásának tartják, hogy megnyitotta az európai és amerikai harcosok előtt a szervezet kapuit, akiket a szíriai és iraki csatatéren szerzett tapasztalataikkal felszerelve küldenek vissza hazájukba. „Bagdadi sejk úgy véli, minden vallásnak megvan a saját állama az iszlámot kivéve, és ezért létre kellene hozni, ki kellene kényszeríteni egyet. Ez ennyire egyszerű” - vélte az ILIÁ egyik Szíriában harcoló tagja. Az ILIÁ-vezér a bagdadi egyetem iszlám tanulmányok szakán szerzett doktori címet, és évekig harcolt az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet különféle csoportjaiban, mielőtt 2010-ben átvette az ILLÁ vezetését. A legutóbb toborzott iraki újoncokkal és a Moszul bevételekor lefoglalt katonai felszereléssel hatalmas mértékben megnőttek a csoport erőforrásai. Ezzel az ILIÁ katonailag önellátóvá válhat, és hosszú távra biztosíthatja a fegyver- és energiaellátást. Követői úgy látják, hogy Bagdadi azon harcosok új generációját képviseli, akik a néhai al-Kaida-vezér bin Laden álmát akarják megvalósítani, vagyis azt, hogy megvalósítja a kalifátust. (MTI) Kijev azt állítja, Moszkva diverzánsokat képez ki, Oroszország viszont gyújtóbombák használatával vádolta meg Ukrajnát Moszkva szerint Porosenko amerikai informátor volt A kelet-ukrajnai Szlovjanszknál tegnap is lőttek (TASR/AP-felv. MT1-HÍR Kijev/Moszkva. A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott diplomáciai táviratok szerint Petro Porosenko új ukrán elnök korábban információkat szolgáltatott a kijevi amerikai nagykövetségnek az ukrán belpolitikai helyzetről - jelentette tegnap az orosz média. A 2006-os táviratok szerint Porosenko a volt elnök, Viktor Juscsenko vezette Mi Ukrajnánk párt ügyeit ismerő személyként jelentkezett az amerikaiaknál, és az akkori koalíciós tárgyalásokról adott át híreket a nagykövetségnek. Az orosz titkosszolgálatok rosztovi támaszpontjukon krími lakosokat képeztek ki diver- záns feladatokra, hogy később a kelet-ukrajnai Donyec-me- dencében vessék be őket - állította Dmitro Timcsuk, a kijevi Katonai és Politikai Tanulmányok Központjának vezetője. Információk szerint mintegy 80 emberről van szó. Ők korábban a krími önvédelmi erők kötelékében részt vettek a különböző ukrán állami létesítmények elfoglalásában a félsziget orosz annektálásakor - közölte a szakértő. Az orosz külügyminisztérium pedig azzal vádolta az ukrán erőket, hogy tiltott fegyvereket, gyújtóbombákat vetettek be az ország keleti részén. Konsztan- tyin Dolgov, az orosz külügyi tárca emberi jogi megbízottja azt írta, hogy „az ukrán erők és a neonácik Szlovjanszkban tiltott fegyvereket használnak a szlovjanszki lakosok ellen, menekülő civilekre lőnek, gyerekeket gyilkolnak”. Az ukrán Nemzeti Gárda közleményében képtelenségnek minősítette az orosz állítást. Arszen Avakov ukrán belügyminiszter azzal vádolta meg Oroszországot, hogy átengedett három harckocsit és egy katonai járműoszlopot a közös határon kelet-ukrajnai területre az ottani oroszbarát szakadá- roknak történő segítségnyújtás céljából. Az ukrán légierő egyik harci gépe tegnap a kelet-ukrajnai Szlovjanszk térségében rakétacsapást mért a felkelők állásaira. Szerdától a Kramator- szk és Szlovjanszk közötti térségben megjelentek az ukrán légierő helikopterei. Ez utóbbiakat csapatok szállítására használják. Az ukrán tüzérség a Ka- racsun-hegy térségéből nehéz- fegyverekkel lőtte állásaikat. Moszkva határozattervezetet nyújt be az ENSZ Biztonsági Tanácsában annak érdekében, hogy Ukrajna oroszbarát keleti részén megvalósuljon a tűzszünet - jelentette be tegnap az orosz külügyminiszter. Oroszországot nyugtalanítja az erőszak és a katonai akciók beszüntetését célzó erőfeszítések eredménytelensége a donyecki és luhanszki ukrán régiókban - hangsúlyozta Szergej Lavrov. Moszkva egyben nagyszabású hadgyakorlatba kezdett a Baltitenger térségében, a körzetbe rendelte korszerű, Szu-27-es és Szu-34-es vadászgépei egy részét. A kelet-ukrajnai biztonsági helyzet miatt Lengyelország felfüggesztette donyecki főkonzulátusának tevékenységét.
