Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-12 / 134. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 12. Kultúra 9 Jókai Napok: a GIMISz és a Marianum Egyházi Gimnázium MEGruházunk csoportjának előadása Keserédes identitás Jelenet a komáromi CIMISz Hungarikum varieté című előadásából (Molnár Mónika felvétele) Komárom. Az 51. Jókai Napok nyitóelőadásának terhe idén a komáromi GIMISz Diákszínpad színjátszóira és az első önálló rendezését prezentáló Ölvecky András vállára nehezedett. HORVÁTH GERGŐ Lackfi János Milyenek a magyarok című novelláskötete alapján a társulat és a rendező közös munkájával összeállított Hungarikum varieté a szerző művéhez hű összeállítás, mely Lackfi nyomán ugyanarra a kérdésre keresi a választ. Milyenek a magyarok? Hungarikum varieté Először is sokfélék, ezzel együtt pedig tökéletlenek. A GIMISz társulata erre a kettőre, valamint az eredeti mű maró humorára alapozva görbe tükröt állított annak a Magyar Embernek, aki egyszerre vagyunk mindannyian. Emiatt jórészt akaratlanul, mondhatni, kicsit ki is bújt a felelősség alól. Merthogy lehet rajta nevetni, vagy lehet rá haragudni, de igazából egyiket sem. Mert bárhogy reagáljunk is, végül úgyis abba a sztereotípiába állunk, melyet a szerző és az előadás is felvázolt. Hiszen a magyar ember végső soron az, aki tud magán nevetni, és az is, aki sértődötten árulást kiált. Lackfi ezen attitűdje az előadás egészébe átszivárgott, ezzel pedig alapjaiban határozta meg a Hungarikum varieté szellemiségét. Azzal, hogy a szerző és a társulat véleménye a legtöbb helyen megegyezik, még semmi probléma nincs. Jó ritmusban összekötött jelenetek A humor és a mögötte teljes vállszélességgel álló kritika ennek megfelelően működik, bár a szöveg mögött a színpadon látottaktól némileg nagyobb dinamika dolgozik. A dinamika terén ezzel az összeállítással Ölveckynek kimondottan nehéz feladata volt, hiszen közel negyven embernek kellett helyet találnia a kamaratérben. Ezért a színpadi jelenlét kissé statikus volt, ezt kompenzálandó a kreatívan válogatott és szerkesztett zenés betétek jó ritmusban kötötték össze az egymástól látszólag független jeleneteket. A Hungarikum varieté kettőssége patthelyzetet teremtett, és a statikusságért okolhatnánk a „darabválasztást” is, miközben nem lenne teljesen igazunk. Egyrészt azért, mert fontos és erős témát dolgoztak fel, miközben szórakoztatók tudtak maradni, másrészt pedig azért sem, mert azzal, hogy a színjátszók magyarként önmagukról is beszéltek (és civilben már találkozhattak az ábrázolni kívánt sztereotipikus szerepekkel), megvolt a kellő színpadi otthonosságuk, így magabiztosan tudták hozni szerepeiket. És hogy müyenek ezek a szerepek? Van, hogy „bormámorosan saját magunktól is megrésze- gülve és megkérdőjelezhetetlen igazunkat harsogva asztalt csapkodunk”, van, hogy „tyúkkoponyából szippantunk velőt”, miközben „dombokat hívunk hegyeknek és tavakat tengernek”. Ezek is mi vagyunk, ha magunkra ismerünk azért, ha nem, akkor azért, de a pácban - ahogy azt jóval Lackfi előtt is megmondták - mind benne vagyunk. Ezt a leckét a GIMISz társulata is megtanulta, és ami legalább ennyire fontos - az előadás kettősségének dacára -, tovább is tudta adni. Ölvecky pedig, átesve a vízke- resztségen, bizonyította, hogy Csengd Mónika az idei évre jó kezekbe adta át az irányítást. A császár új ruhája A versenyelőadások sora tegnap délelőtt a komáromi Marianum Egyházi Gimnázium MEGruházunk csoportjának Fazekas István: A császár új ruhája című darabjával folytatódott. A Hans Christian Andersen meséjén alapuló színpadi játék meglepően - már-már zavarba ejtően - modem koncepcióval állt fel Tóth Gábor rendezésében, ennek megfelelően számtalan popkulturális utalással (Tarantino: Pulp Ficton, Teller: Semmi, Sienkiewicz: Quo vadis?, kortárs politika stb.) próbálta színezni a klasszikus történetet. Az összetett, de többé-kevésbé átlátható rendezői koncepció mögött meghúzódó vüágszemléiet át- sejlett ugyan az előadáson, amelynek szellemisége azonban érettebb volt, mint amit ebből közvetítem tudott. Eközben azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy legyen bármilyen mondanivaló egy egységes elképzelés mögött, vannak szituációk, melyek egy középiskolás színjátszó játékában más értelmet kaphatnak, és máshova helyezik a súlypontokat. Minden bizonnyal Tóth Gábornak kevesebb színjátszója volt, mint amennyivel kényelmesen le lehetett volna vezényelni az előadást, ezért külön kihívást jelentett az egyes jelenetek összehangolása és átvezetése egymásba. Akihívás azonban nem csak a rendezőt, hanem a színjátszókat is érintette, akiknek szinte egyik pillanatról a másikra kellett adaptálódniuk egy-egy új szerephez, majd vissza. Egy ilyen jellegű feladat pedig sokszor a profiknak is okozhat nehézségeket. Persze a mélyvízben lehet csak igazán megtanulni úszni. A császár új ruhája bővelkedett olyan kreatív megoldásokban, melyek a színpadi összképben kellőképpen érvényesülni tudtak, és melyek nagyban járultak hozzá ahhoz, hogy a szemmel láthatóan rengeteg befektetett munka megtérüljön. Mától hétfőig tart a 85. Ünnepi Könyvhét Budapesten és az ország mintegy 80 településén Több mint 300 újdonság várja a közönséget MTI -TUDÓSÍTÁS Budapest. Háromszázharmincöt újdonság várja az érdeklődőket a 85. Ünnepi Könyvhéten és a 13. Gyermekkönyvna- pokon, amely mától hétfőig tart Budapesten, valamint az ország mintegy 80 településén. Zentai Péter László, az eseményt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvteijesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója az eseményről elmondta, hogy a budapesti rendezvény 147 pavilonjában mintegy 200 kiadó kínálja termékeit. Az igazgató emlékeztetett: a könyves seregszemle Supka Géza polihisztor javaslatára jött létre 1929-ben, a rendezvény azonban csak az elmúlt években került igazán közel az akkor megfogalmazott alapelvekhez, hogy az irodalmat karneváli hangulatban mutassák be.. Megjegyezte: az ünnepi könyvhét az egész magyarság ünnepe, amit mutat az is, hogy a rendezvényt az egyik évben egy hazai, a következőben pedig egy határon túli magyar író nyitja meg. Idén az országos programot Szegeden Végei László író nyitja meg, míg a budapesti rendezvények kezdetén Spiró György író mond beszédet. A könyvheti kínálatról Tarján Tamás irodalomtörténész elmondta, hogy a könyvhétre 335 újdonság jelent meg 83 hazai, illetve 11 határon túli kiadó jóvoltából. Ha valaki valamennyi újdonságot meg kívánja venni, mintegy 967 ezer forintot kell fizetnie, az összes könyv átlagára 2887 forint - sorolta az irodalomtörténész. Tarján Tamás szerint az idei évre szinte eltűnt a könyvheti kínálatból a drámairodalom, mint ahogy a korábbi évekhez képest a társművészetekre is kevesebb kiadói figyelem jutott. A 85. könyvhét meghatározó műfajának „a középfajú regényt” nevezte, amely szerinte a nagyregény igényével készül, de a szórakoztató irodalom jegyeit is magán viseli. Rámutatott: a regényírás szinte kényszer az írók számára, akik a rövidpróza jellegzetességeit, töredezettségét csempészik a nagypróza kereteibe. Ilyen szerinte Rakovszky Zsuzsa Szilá- nok című, a Magvető Kiadónál megjelent regénye, Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk-változat című kötete vagy Balázs Attila Szép kis történetetek című elbeszélésgyűjteménye is. Az irodalomtörténész az antológiák közül a hagyományosan a könyvhétre megjelenő Körkép című prózagyűjteményt, illetve a Szép versek költészeti antológiát emelte ki. PENGE Elment végleg a mesijás! Soha ennél szomorúbb könyvet nem olvastam! Borbély Szilárd Nincstelenek című regénye csontig hatolóan, lélekmarcangoló- an szól arról, müyen az, ha az embernek nincs sem szabadsága, sem szabadulása, ha kivert, kizárt, elkülönített és megalázott, kiszolgáltatott és lealjasított, ha még az élethez való jogát is megkérdőjelezik mások, csupán azért, mert más. Mert zsidó. Valahol a Berekben, a Túr örökösen zavaros vizének kipárolgásaiban fuldokló faluban, a második vüághábo- rú után eltespedő, a magyar peremvidékek nyomorúságát még jobban elmélyítő kommunista-szocialista rendszer tobzódásának idején, a szövetkezesítés érzéketlen és vad korszakában egy család próbál meg élni, létezni. Rajta a bélyeg, az apa zabigyerek mivolta, a zsidó származás, s bennük az anya által képviselt valós másság, amely azt élteti, sugallja: elmegyünk innen, kiszabadulunk innen, itt hagyjuk ezt a mocskot, jobb lesz az életünk. A regény égető szomorúsága attól olyan fájdalmas, hogy gyermek elbeszélője, főhőse angyali tisztasággal, isteni őszinteséggel beszél mindenről. A 60-as évek Magyarországán a mindennapi megélhetés trükkjeiről, az apró, de a lelket végleg felsértő hántásokról, a múltról, ami kísért és kísérteni fog mindörökké. A származás bélyegéről, a felvállalásról. S arról, a lassan felnövő, törékeny kisfiú hogyan raktározza el, dolgozza fel a család titkait, a rá nehezedő nyomást, a szülők, nagyszülők, távolabbi zsidó és nem zsidó rokonok örökségét, a kitaszítottságot, a megkülönböztetést, a megalázást. A jövőhöz, az élethez való jog megkérdőjelezését. Borbély hidegrázó- an pontosan írja le a gyermeki kegyetlenséget, a félelmeket, a nővér öccs viszonyt, a nemi princípiumok szerinti megkülönböztetést. A halált, a tragédiát, az anya öngyilkossági rohamait, a hitet a hitetlenségben, az apa alkoholizmusát, a nyomorban felerősödő párosodási ösztönt. Misztikus regény a sajnálatosan fiatalon, tragikusan elhunyt Borbély Szilárd Nincstelen című regénye. Alcíme - Már elment a Mesijás? - arra utal, a szerző Szászi Zoltán kritikai rovata pontosan tudja, a regényében Mesijásnak nevezett, alantas munkákra, így dögeltakarításra, pöcegödör tisztítására alkalmazott tota beszédű, azaz selyp cigány férfi tulajdonképpen a messiás, a zsidók által várt „felkent”, avagy a „segítő” alteregója. Csak most éppen annyira becsüljük, hogy a poklot tisztíttatjuk vele. Már elment a Mesijás, Borbély Szilárdnak hívták. A könyvön egy szalag, rajta dátum, keretnek: 1964-2014. Borbély Szilárd: Nincstelenek. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2013. Értékelés: Nincstelenek AJANL0 A Jókai Napok mai műsora ♦ 10.00 - Madách I. - Karinthy F.: Az ember-ke tragédiája, szerkesztett játék (FÓKUSZ Diákszínpad, Dunaszerdahely); rendezte: Jarábik Gabriella (vmk) ♦ 11.00-13.00 - Szakmai értékelés (vmk) ♦ 14.30 - Shakespeare - Tom Stoppard - Viszta: Hamlet-variációk, diákjáték (VISZTA - Vidám Iparisták Színjátszó Társulata, Komárom); rendezte: Kiss Péntek József (Ipari Középiskola) ♦ 16.00 - Múzeumi Szalon. Vendég Ropog József színművész, a Komáromi Jókai Színház örökös tagja; házigazda Miklósi Péter publicista (Tiszti pavilon) ♦ 18.00 - Albín Medúz: A reykjavíki lány, tragikomédia (Kármán József Színház, Losonc); rendezte: Peter Cibula (vmk-kamara) ♦ 21.00 - Eve Ensler: .Alávalók”, interjú-összeállítás (Édes Kettes, Fülek); rendezte: Bódi Andrea és Gyetvai Viktória (vmk-ka- mara) ♦ 22.00 - Fesztiválklub, Slampoetry-est (RÉV)
