Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-12 / 134. szám, csütörtök
10 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 12. www.ujszo.com HOL LEHET PANASZT TENNI? <1. Í^IJ 4 Házkezelöség,szövetkezet,alakástucv: * A ■ lajdonosok szövetsége <- (a. / \ ,7^ Az írásos panaszt az éves elszámolás kézhez T' vételétől számított 30 napon belül kell eljuttatni, s ők Is 30 napon belül reagálnak. 2 Fogyasztóvédelmi Felügyelőség (SOI) ■ Ellenőrzi, hogy az elszámolás formális jegyeit, hogy a költségek elosztása olyan módszerrel történt-e, mint amiben megállapodtak. Elég saját szavakkal megfogalmazott levélben kérni az elszámolás ellenőrzését, csak csatolni kell a dokumentum fénymásolatát. A SOI nem avatkozik a lakástulajdonosok és a házkezelő közötti konfliktusokba (szavazásokba, a javítási alappal való gazdálkodásba stb.), ilyen esetekben a bíróság dönthet. 3 Állami Energiafelügyelet (Štátna energetická inšpekcia) ■ A panaszt a házkezelő székhelye szerint illetékes felügyelőségnél kell benyújtani. 4 Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) ■ Amennyiben fennáll a gyanú, hogy a távfűtésért többet fizet, mint a maximálisan kiszabható ár, az ÚRSO-nál lehet panaszt emelni. 5 Bíróság ■ Az a lakástulajdonos, aki panaszával nem járt sikerrel a házkezelőjénél, bírósághoz fordulhat. Ahány lakáskezelő, annyiféle elszámolás (Tomáš Benedikovič illusztrációs felvétele) A lakáskezelőnek a törvény szerint vagy a lakógyűlésen elfogadott módszernek megfelelően kell elosztania a költségeket a lakók között Érkezik a rezsielszámolás FONTOS HATÁRIDŐK A tavalyi rezsiköltségek éves elszámolását eddig kellett megkapni. Aki egyáltalán vagy később kapta kézhez, reklamálhat, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél (SOI) is panaszt emelhet, mely megbírságolhatja a házkezelőt. Eddig lehet reklamálni, illetve aki valamilyen okból május 31. után kapta meg az elszámolást, a kézhez vételtől számított 30 nap áll a rendelkezésére. A házkezelőnek ugyancsak 30 napon belül kell reagálnia a reklamációra. Ili»'-1 .................... J ÚLIUS 31 ■ Túlfizetés esetén a házkezelő legkésőbb eddig visszaadja a pénzt. Az esetleges hátralékot ugyancsak az elszámolás kézhez vételétől számított 60 napon belül kell átutalni. A társasházakban lévő lakások tulajdonosainak legkésőbb május 31-éig meg kellett kapniuk a tavalyi rezsiköltségek éves elszámolását, melyet érdemes alaposan áttanulmányozni. Ha valami nem világos, vagy túl soknak tűnik a befizetendő hátralék, a kézhezvételtől számított 30 napon belül lehet reklamálni. B. SZENTGÁL1 ANIKÓ A lakhatással összefüggő költségekről szóló elszámolásból a lakástulajdonosok megtudhatják a reális költségeket, vagyis hogy ténylegesen mennyibe került a távfűtés, a gáz, a víz, illetve a társasház fenntartásával összefüggő különböző szolgáltatások, s mindezt összehasonlíthatják a havonta átutalt előlegekkel. Az elszámolás magában foglalja a- ház, a lakás és a közös helyiségek fenntartásával összefüggő tényleges kiadásokat, a lakhatással összefüggő összes szolgáltatás költségét, vagyis a közös helyiségek világításának a díját, a lift működési költségeit és a szemétszállítási díjakat is, valamint a lakáskezelóségnek fizetett illetéket és a karbantartási alapba befizetett összegeket. A lakáskezelő az elszámolással együtt - annak részeként - tájékoztat az előző évi tevékenységéről is, elsősorban a gazdálkodásáról, a közös helyiségek állapotáról és a ház fenntartását érintő összes dologról. Pontos elszámolás „Azt, hogy az elszámolásnak müyen konkrét adatokat kell tartalmaznia, a lakástulajdonosokról szóló törvény mondja ki, ugyanakkor a hőfogyasztás kimutatásának a módját az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) rendeletben szabályozza. Az elszámolás konkrét formáját a hatályos jogszabály nem határozza meg, ezért ahány lakáskezelő, annyiféle elszámolás létezhet” - nyilatkozta a Pravdának BranislavTresa, a Somát Group társaság lakáskezeléssel foglalkozó szakértője. Alapszabály: a dokumentumnak átláthatónak és mindenki számára érthetőnek kell lennie. Eszerint az elszámolásból nyüván- valóvá kell válnia, a lakástulajdonos pontosan mikor müyen összegét utalt át a házkezelő- ségnek, minden egyes tétel - mérhető szolgáltatás - mellett fel kell tüntetni a kifizetett havi előleget, valamint a házra és a konkrét lakásra vonatkozó tényleges fogyasztást. A lakás- tulajdonosok által igénybe vett egyéb szolgáltatásokat az azokat biztosító cégektől kapott számlák alapján kell dokumentálni, elszámolni. Az előlegek és a tényleges kiadások közötti különbég alapján keletkezhet túlfizetés vagy hátralék. Az egész ház fenntartásával és kezelésével összefüggő számos szolgáltatás költségét szétosztják az egyes lakások között a vonatkozó törvény alapján vagy a lakógyűlésen elfogadott módszernek megfelelően - például a lakások száma, alapterülete, esetleg az ott élő személyek száma szerint. A balkon is beszámít Az éves elszámolásból pontos képet kellene kapni arról is, mennyi pénz folyt be a karbantartási alapba, s abból mennyit és mire költöttek. Pozitív egyenleg esetén az alapban maradt összeget törvényből kifolyólag nem szokták visszaadni a lakóknak, hanem automatikusan az alapban marad, s a következő évben lehet belőle meríteni. Az üzemeltetési, karbantartási és javítási alapba a lakók a tulajdonrészük nagyságától függően fizetnek. Ha a lakás rendelkezik balkonnal, loggiával vagy terasszal, a tulajdon- részbe beleszámítják ennek a felületnek a 25%-át is, ugyanis a pénzalapból ezeknek a javítási költségeit is fedezik. A lakáskezelő magyaráz Ha valami gyanús az elszámolásban, soknak tűnik valamelyik tétel, a kézhez vételtől számított 30 napon belül lehet reklamálni, és a lakáskezelőnek is ennyi ideje van, hogy reagáljon és magyarázatot adjon. Vagyis ha valamit nem értünk, nyugodtan forduljunk közvetlenül a lakáskezelőhöz, illetve lakásszövetkezethez. A legtöbb esetben az első ránézésre furcsának tűnő adatnak logikus magyarázata is lehet. A lakáskezelő számára nem okozhat problémát megmagyarázni, müyen módszer szerint osztotta szét a költségeket, fel keü tudnia mutatni a szükséges számlákat, a szolgáltatókkal kötött szerződéseket, melyek alapján keletkeztek a vitatott költségek. Minden lakástulajdonosnak jogában áü betekinteni a társasházával összefüggő összes dokumentumba. Alapterület és fogyasztás Kételyek esetén az idei elszámolást érdemes összehasonlítani a tavalyival, esetleg a szomszédokéval. Az előlegek összegét a lakáskezelő általában az előző év alapján szokta meghatározni. Ha a háztartásban nem történtek különösebb változások, például nem módosult az ott élők száma, nem szabadna túlságosan nagy hátraléknak vagy túlfizetésnek keletkeznie. Ügyanakkor ezt jelentősen befolyásolhatja az energiaárak és a szolgáltatások árainak az évközi alakulása, s az is előfordulhat, hogy bizonyos szolgáltatást más cégtől rendeltek, mely az előzőtől lényegesen eltérő költségeket számlázott. Erre viszont a lakáskezelőnek figyelmeztetnie keüene, ideális esetben csak a lakók beleegyezésével hajt végre ilyen változtatásokat, s év közben is javasolhatja a havi előlegek összegének a módosítását. Az éves elszámolásban az egyik legfontosabb tételnek a távhőszolgáltatás számít, amely általában a költségek harmadát teszi ki. Az ár kiszámításánál a lakás alapterületét, és - ha a fűtőtestekre fel vannak szerelve a mérőberendezések - az egyes lakások valós fogyasztását veszik alapul. Hogy e két tételt milyen arányban veszik figyelembe az adott társasházban, arról a törvény nem szól. Az ÚRSO ajánlása szerint az alapterületet figyelembe vevő tételnek nagyjából 60 százalékosnak kellene lennie, míg a fennmaradó rész juthat a valós fogyasztásra. Ha a lakóházban a radiátorokra még nem szereltek fel mérőket, akkor csak a lakás alapteriiletét veszik figyelembe. A kedvezőtlen fekvésű lakások esetében az ár kiszámításánál általában egy koefficienst alkalmaznak, vagyis az árat például 0,80-nal vagy 0,93-mal szorozzák be. Ennek a nagyságáról azonban a lakógyűlés dönt. Amennyiben valamelyik lakástulajdonos nem teszi lehetővé a vízórák vagy a radiátorokra szerelt mérőberendezések leolvasását, a lakáskezelő megbüntetheti. A szankciókat ugyancsak a lakógyűlés hagyja jóvá - általában a társasházban meg- áüapított átlagár másfélszerese szokott lenni. Štátna energetická inšpekcia - Állami Energiafelügyelet "tAr r4 T 'j'“""!" • r'í"'"'!'' —I—I—í—I— Slovenska obchodná inšpekcia Fogyasztóvédelmi Felügyelőség , : Úrad pre reguláciu sieťových odvetví - Árszabályozási Hivatal fond prevádzky, údržby a oprav - üzemeltetési, karbantartási és javítási pénzalap dodávka tepla - hőszolgáltatás, távfűtés vodné a stočné - víz- és csatornadíj dodávka pitnej vody - ivóvíz-szolgáltatás odvod splaškových a zrážkových vôd - csatornahasználat prevádzka výťahov - felvonóüzemeltetés poplatok za zber komunálneho odpadu szemétszállítási dg dodávka elektriny pre spoločné nebytové priestory közös, nem lakás célú helyiségek áramdíja nedoplatok - hátralék preplatok - túlfizetés NÉHÁNY HASZNOS TANACS ♦ Ellenőrizze, hogy a lakáskezelő a költségek elosztását úgy, olyan módon végezte-e, ahogy a megállapodás szólt! Oda keü figyelni, hogy a lakás figyelembe vett alapterülete pontos-e, valóban annyi személy él-e ott, amennyi az elszámoláson szerepel. Vannak lakóépületek, ahol a lakók megállapodása alapján bizonyos közös költségek - szemétdíj, takarítás - szétosztásakor a kutyákat is figyelembe veszik. ♦ Ha nem tetszik a túlfizetés vagy a hátralék összege, okvetlenül reklamáljon! Ugyanakkor a hátralékot ettől függetlenül a meghatározott időn belül ki kell fizetni. EUenkező esetben az alaptartozás a büntetőkamatokkal tovább duzzadhat. Ha elismerik a reklamációt, a különbözetet utólag visszaadják. ♦ Kételyek esetén nem érdemes közvetlenül a hőszolgáltatóhoz fordulni, először mindenképpen a házkezelővel vegye fel a kapcsolatot! Elérhetősége az éves elszámolásban szerepel.
