Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-12 / 134. szám, csütörtök
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 12. www.ujszo.com OLVASÓI LEVÉL Fájdalom nélküli búcsú Nehéz jelzőket találni Ivan Gašparovič működésére, de az talán megállapítható, hogy hosszú volt és kevesen élvezték! Talán az utolsó, fájó elnöki megnyilatkozása volt, amikor pár napja az újságírókat hibáztatta igazságszolgáltatásunk állapotáért, amelynek lezüllesztésében ő is nyakig benne van. Ha az újságírók utolsó leheletükig az igazságot keresik és írják meg - mert döntő hányaduk ilyen -, akkor nem elmarasztalni kell őket, hanem dicsérni. Hogy harmadik köztársasági elnökünknek sikerült két elnöki ciklust is élveznie, azon már különösebben nem csodálkoznunk. Nem kevés kese- rűségünkmellettkétkísérőjelenség a történészek figyelmét sem kerülheti el a jövőben. Gašparovič képtelen volt szabadulni Smer-függőségétől, és ezt jókedvében még hangoztatta is. És akik nem tartoztak „szurkolótáborába”, bár nem voltak kevesebben, mint hívei, azoknak nem akart elnöke lenni. Ezt félreérthetetlenül megfogalmazta, legutóbb vasárnap, a köztévében, amikor csak azoknak köszönte mega lehetőséget, akik rá szavaztak. A másik dolog: mi, szlovákiai magyarok főleg amiatt emlékezhetünk majd rá, ha álmából keltik fel, akkor is azt válaszolta volna, hogy a magyaroknak áüagon felüli jogaik vannak Szlovákiában. A demokráciára joggal éhes polgárnak nem sok élménye volt a távozó elnök működése során. Betölthetetlen űr nem marad utána. Jóba Mihály LÖVÉSZÁROK A kisebbségi kormánybiztos mérlege A napokban múlt egy éve, hogy A. Nagy László lemondott kormánybiztosi hivataláról, mert a Smer képviselői nem voltak hajlandók támogatni a vasúti kétnyelvűséget lehetővé tevő törvényjavaslatunkat. A. Nagy Lászlót - noha mindvégig tisztességgel ellátta feladatát - sok támadás érte, sajnálatos módon kisebbségi körökből is. De ma még azok is visszasírják őt, akik kígyót-békát kiáltottak rá. Ha megvonjuk az elmúlt egy év mérlegét, leginkább a negatívumokról kell szólnunk, hiszen egyszerűbb fölsorolni, mi nem történt, mint azt, hogy mi történt. Egy év alatt a kormány képtelen volt megfelelő kisebbségi jelöltet találni A. Nagy László helyére. Ha végignézzük, mi a kormánybiztosi hivatal feladata, megállapíthatjuk, hogy az elmúlt egy év alatt nem tett semmilyen javító intézkedést a kisebbségek jogállásának, a kisebbségi nyelvtörvény szakmai és módszertani feladatainak területén. A hazai jogrend és a nemzetközi kötelezettségek alapján nem valósított meg semmilyen lépést a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése és betartása területén. A hivatal nem folytatja a Rudolf Chmel és A. Nagy László idején elindított kisebbségi nyelvű szakszótárak bővítését, és még mindig nem készült el a kisebbségi nyelvtörvény alkalmazását leíró módszertani utasítás. Nyilvánvalóan ez az oka annak a siralmas állapotnak, amelyet a Híd által megvalósított kérdőíves felmérés adatai mutatnak a kisebbségi nyelv- használat területén az egyes községekben. A kormánybiztosi hivatalnak nem volt semmilyen kezdeményezése a kisebbségek jogait érintő jogszabály előkészítésére, megalkotására. Nem tett egyetlenegy lépést sem a kisebbségek közügyekben való részvételének megerősítéséért. Éppen ellenkezőleg, a megbízott kormánybiztos a múlt év őszén bevezette azt, hogy minden kisebbségnek csak egy szavazata lehet számarányától függetlenül a kisebbségi bizottságban. Erre a diszkriminatív intézkedésére Jedličková asszony még rátett egy lapáttal, amikor a napokban közzétett felhívásban önhatalmúlag beleavatkozott a bizottság választási rendjébe. A bizottsági jelölteknek öt esszét kell letenniük az asztalra, amit a kormánybiztosi hivatal dolgozói bírálnak majd el, valamilyen megfoghatadan szempont- rendszer alapján. Hol van ez a demokratikus választások alapelvétől? Az elmúlt egy év csak azt igazolja, hogy a kisebbségi kormánybiztosi hivatal, mely Igor Federič felügyelete és bábáskodása alatt formálisan ugyan, de működik, valójában teljesen képtelen feladatainak ellátására. A hivatal passzív, alibista hozzáállása teljes mértékben aláássa az elmúlt időszakban elért eredményeinket. Sólymos László, a Híd frakcióvezetője Az orosz beavatkozás emlékeztette az ukrán vezetőket, mindenképpen érdekükben áll, hogy legalább szívélyes viszonyt ápoljanak Moszkvával Putyin vesztésre áll Ukrajnában - badarság MTl-HÁTTÉR Vlagyimir Putyin Ukrajna- stratégiája csak azok szemében tűnik kudarcnak, akik szerint az orosz elnök célja az ország teljes feldarabolása vagy a Szovjetunió feltámasztása. Ha azonban elsődleges céljának az tekinthető, hogy távol tartsa Kijevet Washington befolyási övezetétől Európában, akkor az orosz válságkezelés leleményes, könyörtelen és sikeres - olvasható a Foreign Policy amerikai külpolitikaifolyóirat elemzésében. A The New York Times nemrég azt írta, Moszkva meglehetősen rosszul jött ki az ukrán válságból: a Krím félsziget annektá- lása ártott az orosz gazdaságnak, újjáélesztette a NATO-t, valamint az orosz energiafüggőség csökkentésére és a katonai kiadások növelésére sarkallja az európai országokat, emellett Moszkva előnytelen gázüzletet kényszerült kötni Kínával. „Van némi igazság ezekben az optimista kijelentésekben, főleg abban, hogy Moszkvának nagy árat kellett fizetnie az ukrajnai beavatkozásért, de ez Putyin stratégiájának alapvető félreértése. Azért volt hajlandó ilyen árat fizetni, mert országa alapvető érdekei forogtak kockán” - írta Stephen M. Walt, a Harvard egyetem korábbi professzora. Mit ért el Putyin az utóbbi néhány hónapban? A NATO további bővítése talán örökre lekerült a napirendről. Moszkva már a kilencvenes évek közepétől ellenezte a szervezet keleti bővítését, azonban nem volt olyan helyzetben, hogy tenni is tudjon ellene. Most viszont teljesen világossá tette, hogy határozott választ fog adni minden kísérletre, amely arra irányul, hogy Ukrajna EU- vagy NATO-taggá váljon, és ez talán az ország feldarabolásához fog vezetni. Putyin visszaállította az orosz fennhatóságot a Krímen. Bár az átvétel rövid távon költségekkel (például enyhébb gazdasági szankciókkal) járt, megszüárdí- totta a szevasztopoli haditengerészeti támaszpont feletti orosz ellenőrzést és lehetővé tette Moszkva számára, hogy hozzáférjen a több ezer müliárd dollárra becsült fekete-tengeri olaj- és gázlelőhelyekhez. Az EU és az Egyesült Államok még szigorúbb szankciókkal sem tudná ezt megakadályozni, de ennél sokkal valószínűbb az, hogy a feszültség csillapodásával a korlátozásokat is enyhíteni fogják. „És ha az oroszok történetesen úgy döntenek, hogy elkezdikfel- támi ezeket az olaj- és gázmezőket, akkor mit fog tenni Washington? Odavezényli az amerikai hatodik flottát, hogy megállítsa őket?” - tette fel a kérdést a szakember. Putyin a beavatkozással emlékeztette az ukrán vezetőket, hogy könnyen megnehezítheti az életüket, ezért bármi is a meggyőződésük, mindenképpen érdekükben áll, hogy legalábbis szívélyes viszonyt ápoljanak Moszkvával. Petro Porosenko ukrán elnök értette az üzenetet. Megválasztása előtt azt mondta, az Oroszroszággal folytatott közveden párbeszéd nélkül le- hetetíen biztonságot teremteni, majd világossá tette, szorosabbra akarja fűzni a gazdasági kapcsolatokat országa és az EU között, de emellett az ukrán-orosz viszonyt is javítani szeretné. ANATO újjáélesztéséről szóló kijelentések a legjobb esetben is csak vágyakozások, legrosszabb esetben pedig puszta képzelgések. Igaz, hogy néhány harci repülőgépet vezényeltek a keleti tagállamokba, Obama elnök pedig egymilliárd dollárt ígért az európai NATO-erők megerősítésére, de ez nem nyugtatta meg a lengyeleket, akik további garanciát akarnak Washingtontól: nevezetesen azt, hogy telepítsenek NATO-támaszpontot az ország területére. A válság arra is rávilágított, hogy az északatlanti szervezet bővítése nem a helyzet valós felmérésén alapult: az Egyesült Államok és szövetségesei azt feltételezték, hogy az új tagállamok esetében nem kell majd beváltaniuk a Washingtoni Szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkelyében tett ígéreteiket. Walt rámutat, hogy Európában már évek óta a védelmi költségek bővítéséről beszélnek, a költségvetések viszont ennek ellenére folyamatosan zsugorodtak. Végezetül igaz, hogy a Kína által fizetett gázár alacsonyabb annál, mint amit az európai országok fizetnek, de még így is több mint duplája az egykori szovjet tagköztársaságok által fizetettnél. Ennél is fontosabb, hogy a szerződés erősíti a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat és diverzifikálja a Gazprom állami energiavállalat gázexportját. A nyugati szankciók talán növelték Putyin hajlandóságát a szerződés aláírására, de a gázüzlet még így is győzelem számára. Az orosz elnök hallgatólagos beleegyezése az ukrán elnökválasztás eredményébe és a feszültség enyhítését célzó egyéb lépései tehát nem meghátrálást jelentenek a nyugati nyomás- gyakorlással szemben. Putyin azért döntött a helyzet stabilizálása mellett, mert elért mindent, amit akart, és amit ésszerűen kívánhatott. k- V Készítsen remek édességet! Most rendelje meg egy évre az Új Szót! a megrendelőt megajándékozzuk! Ez a lap jár Önnek! “fs ’ fM acukorgép • Családi összejövetelekre • Baráti találkozókra • Születésnapi bulikra • Gyerekeknek és felnőtteknek Az ajándék értéke: 42 €. Az ajánlat 2014. június 30-ig tart ■2 '0» q 2 2 $ > '<L> C 'CU <v ISI QJ 'QJ :ľ3 Q. QJ ,QJ '03 N Sí £ Q) ,QJ 03 E 2 S' £ (X 3 o cc O > 'QJ C QJ '03 N N '03 03 U E '03 N C E '03 '03 .Er M __ vo S ° Q_ ^ .Š, .SÍ f f! 8*3 Zľ § o o -cS >8 « Í 3 •ti 2 -3 S 'S 2 o 'S tg r 9 §3 3# S -s, 11 # 1 f Ä "ä> JE' 04 -5 oj p >■ ^ ž |S lift: Ši ■g s -3 S <v >> co llp S8|l >o<"S T3 _i r\ 5» •J jž v, w 1 9 eu n •S OJ • CL, « . 3| í? S' r-3 1 1 E 13 ■*—' i '03 Q
