Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-07 / 130. szám, szombat

6 Külföld ■MH Leépítenék Guantánamót Washington. Az ame­rikai kormány jelentős számú foglyot kíván elszál­líttatni a kubai Guantána- mói-öbölben található ha­ditengerészeti támasz­pontról. Washington an­nak ellenére szorgalmazza a foglyok elszállíttatását, hogy az elmúlt napokban politikai vihart kavart az USA-ban, hogy az Obama- kormány katari közvetí­téssel öt guantánamói tá- lib rabot adott cserébe egy Afganisztánban fogva tar­tott amerikai őrmester, Bowe Bergdahl szabadon bocsátásáért. Az nem de­rült ki, hogy összesen há­nyat kívánnak elszállíttat­ni a bázison fogva tartott 149 fogoly közül. A Bush- és az Obama-elnökség alatt 78-at már vádemelés nélkül szabadon bocsátha­tónak minősítettek. A gu­antánamói rabok fogva tartása évi 2,7-2,8 millió dollárba kerül, szemben az amerikai területen találha­tó legszigorúbb börtönök fejenként 78 ezer dolláros költségével. (MTI) Vatikáni békeima Vatikánváros. Nagy várakozás előzi meg azt a békeimát, amelyre Ferenc pápa hívta meg Izrael ál­lamfőjét, Simon Pereszt és Mahmúd Abbász palesztin elnököt holnap a Vatikán­ba, és amelyre más közel- keleti egyházi vezetők is Rómába érkeznek. A szentszéki, izraeli és pa­lesztin diplomáciának két hete volt a holnap esedé­kes találkozó előkészíté­sére. Precedens nélküli eseményről van szó, amelyhez megfelelő idő­pontot, helyszínt és forga­tókönyvet kellett találni. A Szent Péter-bazüika és más vatikáni kápolnák ki­zárásával a találkozót a vatikáni kertekben rende­zik meg. (MTI) Thaiföldi tisztogatások Bangkok. Elfogta az ál­lamcsínyt végrehajtó thai­földi hadsereg a puccsel- lenes tüntetések egyik szervezőjét, Szombat Bún- ngamanongot, akinek in­ternetes bejegyzései alap­ján akadt a nyomára. A hadsereg korábban több olyan aktivistát őrizetbe vett, aki demokráciapárti tüntetést szervezett, ill. a bíróság által május elején lemondásra kényszerített Jinglak Sinavatra minisz­terelnökhíve. Amájus 22-i vértelen hatalomátvétel után a hadsereg mindenfé­le tiltakozást igyekszik el­fojtani, éjszakai kijárási ti- lalmatvezetettbe. (MTI) ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 7. www.ujszo.com A normandiai partraszállás 70. évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen megbeszélést folytatott Putyin és Obama Nagy találkozók a nagy emléknapon Találkozás Normandiában. Barack Obama amerikai elnöknek örül a partraszállást megélt katonanő. (TASR/AP-felvétel) Párizs. Összesen 19 állam- és kormányfő kapott meghívást a normandiai partraszállás 70. évfordu­lója alkalmából tegnap tartott ünnepségekre, amelyeken az ukrán vál­ság kirobbanása óta elő­ször találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök ameri­kai kollégájával, Barack Obamával, valamint Petro Porosenko megválasztott ukrán elnökkel. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A második világháborúban az angolszász szövetségesek ál­tal a második frontot megnyitó akciónak, a világtörténelem legnagyobb partraszállási had­műveletének feltehetően a teg­napi volt az utolsó olyan nagy­szabású kerek évifordulója, amelyet még a veteránok rész­vételével rendeztek meg. Közü­lük közel 1800-an - vala­mennyien 90 év körüliek - vol­tak hivatalosak az ünnepségek­re. A nemzetközi megemléke­zést délután tartották Ouistre- hamben, a Sword Beachen, ahol 1944. június 6-án partra szálltak a brit és francia kato­nák. II. Erzsébet brit királynő a Bayeux-i brit katonai temető­ben - ahol 11 ország mintegy 4600 katonája nyugszik - ren­dezett ünnepségen hajtott fejet a brit katonák emléke előtt. A megemlékezés kezdetén a francia és az amerikai elnök fe­jet hajtott a Roosevelt testvérek sírja felett, akik mindketten Franciaországban haltak meg: Theodore Roosevelt volt ame­rikai elnök legidősebb fia, Theodore a második, a legfiata­labb, Quentin pedig még az első világháborúban. A második vi­lágháborúban az angolszász szövetségesek által a második frontot megnyitó 1944. június 6-i akció a történelem legna­gyobb partraszállási művelete volt 3 millió katona mozgósítá­sával. A nyugati front megnyi­tása hozzájárult a náci Német­ország katonai összeomlásá­hoz, a második világháború gyorsabb befejezéséhez Euró­pában. Mindenki egy asztalnál Francois Hollandé francia elnök az állam- és kormányfő­ket - akikhez az ukrán válság­ról folytatott egyeztetésüket követően csatlakozott Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök -, valamint Petro Porosenko megválasztott ukrán elnököt és a veteránokat, mintegy nyolc­száz személyiséget Bénouville kastélyában látta vendégül ebédre. Ebben a városban ta­lálható a Pegazus hídként is­mertté vált átkelőhely, ame­lyen 1944. június 6-án megér­keztek a brit kommandósok. Kerülték egymást, de találkoztak Az amerikai és az orosz el­nök rövid, nem hivatalos talál­kozót tartott tegnap, az ünnep­ségen adott ebéd alkalmából. Barack Obama és Vlagyimir Pu­tyin találkozója 10-15 percig tartott. Ez nem hivatalos kétol­dalú megbeszélés volt - hang­súlyozta Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó. A két politikus láthatóan szándé­kosan kerülte egymást, amikor egy szabadtéri csoportkép ké­szült a vendégekről, de az ebéd helyszínén, a benouville-i kas­télyon belül időt szakítottak a beszélgetésre. „Függetlenül at­tól, hogy nem volt hivatalos ta­lálkozó, a két államfő lehetősé­get kapott arra, hogy eszme­cserét folytasson az ukrán helyzetről, akárcsak az ország keleti részének a válságáról. Putyin és Obama állást foglalt az erőszak és a katonai akciók mielőbbi mérséklése mellett” - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára. Porosenko kezet fogott Putyinnal, Cameron nem Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko megválasztott ukrán elnök is (akit ma iktatnak be a hivatalába) találkozott egymással a partraszállás 70. évfordulóján rendezett ünnep­ség díszebédje előtt, amelyre mindketten hivatalosak voltak. Putyin és Porosenko „kezet fo­gott egymással és teljesén nor­málisan beszélgettek. Normális és komoly beszélgetés folyt a két vezető között” - hangsú­lyozta a francia hírügynökség­nek a francia elnöki forrás, amely szerint az ukrajnai tűzszünet feltételei „néhány nap múlva” megvitatásra ke­rülhetnek. A negyedórás meg­beszélésen jelen volt Francois Hollandé francia államfő és Angela Merkel német kancellár. Alig egy órával korábban Angela Merkel arra kérte Pu- tyint, akivel mintegy egyórás megbeszélést folytatott, hogy vállalja a felelősség ráeső „nagy” részét az ukrán válság rendezésében - derül ki a köz­leményéből, amelyet a két ve­zető deauville-i találkozója után tett közzé a német fél. „A kancellár kifejezte a meggyő­ződését, hogy a nemzetközileg elismert (ukrán) elnökválasz­tás után eljött az idő a helyzet stabilizálására, különösen Uk­rajna keleti részén. Oroszor­szágnak ezen a téren vállalnia kell a nagy felelősségét” - ol­vasható a közleményben. Putyin csütörtökön a francia elnökkel találkozott, vele üzleti ügyeket is megvitatom, majd este David Cameron brit minisz­terelnökkel egyeztetett Párizs­ban. A két vezető a megbeszélés előtt nem rázott egymással ke­zet. Cameron leszögezte, hogy nem tartja elfogadhatónak a status quót Ukrajnában, és azt hangsúlyozta: meg kell akadá­lyozni, hogy fegyverszállítmá­nyok átléphessék az orosz-uk­rán határt. Emellett arra szólí­totta fel Moszkvát, működjön együtt Petro Porosenko megvá­lasztott ukrán államfővel. Óriási összeg az egyik hajó zászlójáért New York. A normandiai partraszállásban részt vevő egyik hajó zászlója 350 ezer dollárért kelt el egy New York-i árve­résen, ahol a hetven évvel ezelőtti D-nap és a második világ­háború több száz tárgyi emlékére lehetett licitálni. Az óriási összeget egy nevét nem közlő internetes vásárló fizette ki csütörtökön azért az amerikai zászlóért, amely a második vi­lágháború döntő inváziójában a normandiai partokhoz ér­kező több ezer szövetséges hajó egyikén lobogott. Az ameri­kai építésű LST 493 fedélzetén felhúzott lobogó előzetesen becsült ára 12-18 ezer dollár volt. (MTI) Áder János magyar államfő tegnap kinevezte Orbán Viktor harmadik kormányának „magas szakítószilárdságú" minisztereit Orbán a bátor gondolatok után nagy tettek korát ígérte Kormánytabló. Tegnap letette a hivatali esküt Orbán Viktor harmadik kormánya. (MTI-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Tegnap kinevezte Orbán Viktor harmadik kormá­nyának minisztereit a köztársa­sági elnök, ezzel megalakult az új, a rendszerváltás utáni tize­dik magyar kabinet. Áder János államfő a Sándor-palotában ad­ta át megbízólevelét Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter­nek, Pintér Sándor belügymi­niszternek, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszteré­nek, Fazekas Sándor föld­művelésügyi miniszternek, Hende Csaba honvédelmi mi­niszternek, Trócsányi László igazságügyi miniszternek, Nav- racsics Tibor külgazdasági és külügyminiszternek, Varga Mi­hály nemzetgazdasági minisz­ternek, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek és Lá­zár Jánosnak, a Miniszterelnök­séget vezető miniszternek. A következő négy év a nagy tettek korszaka lesz Orbán Vik­tor miniszterelnök szerint, aki a parlamentben bemutatta har­madik kormánya tagjait. A kormányfő felszólalásában néppárti kormányzást tűzött cé­lul, miniszterei iránytűjének pedig a hazaszeretetei, az alá­zatot és a szolgálatot határozta meg. Míg az előző négy év a nagy és bátor gondolatok idő­szaka volt, addig a következő négy év már nem a nagy gondo­latok, hanem a nagy tettek kor­szaka lesz - mondta Orbán. Ezek alapján szerinte a mostani miniszterek dolga nehezebb lesz, mint az előző kabinet tag­jaié volt, a léc ugyanis maga­sabbra került. Komoly teherbí­rású és „magas szakítószi­lárdságú” emberek kellenek, akik elbírják a súlyt és a felelős­séget, alázattal közelítenek fel­adatukhoz, és kitartanak a kö­zös célok, céljaik mellett. Navracsics Tibortól a kor­mányfő olyan vonalvezetést kért, amely minden jelentős külhatalmat érdekeltté tesz a magyarok sikerében, Magyar- ország súlyának növekedésé­ben. Pintér Sándor régi-új bel­ügyminisztert arra kérte fel, „legyen kemény, hajlíthatatlan és igazságos.” A Lázár Jánosra bízott Miniszterelnökséget a kormány „idegközpontjának” nevezte, a kabinettel szembeni támadások gyakorisága és ereje pedig szerinte Lázár eredmé­nyes munkájának bizonyítéka lesz.,Akkor fognánk gyanút, ha a támadások alábbhagynának” -jegyezte meg. A kormánynak mindig, min­den helyzetben a háromharma- dot kell szolgálnia 1 mondta, majd kiemelte: a győztesnek nem igaza van, hanem feladata, és minél nagyobb a felhatalma­zás, annál nagyobb a feladat, a felelősség. Szavai végén azt mondta, hogy miniszternek lenni egyszerre küldetés, szak­ma és munka. „Hazaszeretet, alázat és szolgálat: ez legyen minden kormánytag vezérelve, nincs más, nem lehet más iránytűnk. (...) Akire sok bíza­tott, attól sok kéretik számon. Soli Deo gloria. Egyedül Istené a dicsőség” - zárta beszédét a mi­niszterelnök. Kurucz Éva, a Hír TV műsorvezetője váltja Giró- Szász Andrást a kormányszóvi­vői pozícióban.

Next

/
Thumbnails
Contents