Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-31 / 124. szám, szombat
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 31. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt Karlheinz Böhm Salzburg. Meghalt Karlheinz Böhm osztrák színész, filantróp, a Sissi-filmek Ferenc József császára. A művész hosszú betegség után, 86 éves korában hunyt el csütörtök este a Salzburg melletti Grödigben, ahol élt. Az osztrák színész az ötvenes években forgatott Sissi- sorozatban vált híressé: a császárnét játszó Romy Schneider oldalán Ferenc József császárt alakította. A siker nyomán filmes karrierje meredeken ívelt felfelé, mintegy hetven mozi- és tévéfilmben szerepelt. Színészi karrierjét 1981-ben egy Kenyába tett utazás szakította félbe, itt szembesült közvetlen közelről az afrikai emberek nyomorával. Jótékonysági szervezetet hozott létre, az Emberek az emberekért (Menschen für Menschen) alapítványt, hogy segítsen Etiópián. A szervezet a helyi lakosokkal együtt iskolákat, tucatnyi egészségügyi központot és több száz vízvételező helyet épített. (MTI) Dráfi Mátyást díjazta a megye Nyitra. Nyitra megye önkormányzata második alkalommal adta át a Nyitrai Lunica (Nitrianska Lunica) díjat, mellyel a megyei önkormányzat a régió kulturális intézményeiben dolgozó művészek, szervezők kimagasló munkáját jutalmazza. Az elismerést idén öten vették át, köztük Dráfi Mátyás, a Komáromi Jókai Színház Jászai-díjas művésze, a színház örökös tagja. A díjat Milan Belica megyeelnök adta át. Köszöntőjében kiemelte: a társadalomnak kötelessége támogatni a kultúrát és értékelni a területen dolgozók munkáját, mivel elősegítik a társadalom közösnek vallott értékeinek az érvényesítését. (vem) Gyertek ingyen Gombaszögre! / £*/M5Z<56' f ® N/tá "k Vi - Hfc. • Krasznahorkaváralja. A tavalyi kezdeményezés sikerén felbuzdulva két régió számára idén is ingyenes lesz a belépés a július 15. és 20. között Krasznahorkán megrendezendő Gombaszögi Nyári Táborba. Idén a Szenei és a Nyitrai járás (kiegészülve a szintén a Zobor- aljához tartozó Barslédec- cel) táborozói juthatnak ingyenes belépőjegyhez. Nincs más dolguk, mint a helyszínen a beléptető kapunál felmutatni az állandó lakcímet igazoló személyi igazolványt, és máris megkaphatják az idén hatnaposra bővülő tábor belépőjegyét. Némi szerencsével bárki más is nyerhet jegyet, aki kitölti a táborról szóló kvízt (https://gombaszog.sk/quiz). (ú) 2« 14 jims 15-2°. Al^Ä'^csak°r»u^ Június 7 f keresse az ‘vll újságárusoknál! *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt! Hollywood másfél évtized után újra nekifutott a Godzilla-témának, felemás végeredménnyel A méltó szörnyre várva A teljes játékidő felére sem volt szükség, hogy kiderüljön, Gareth Edwards, a Monsters (2011) rendezője friss Godzilla-mozijával nem váltja megakaiju műfajának hollywoodi vadhajtását. Bár eddig talán még mindig ő került hozzá a legközelebb. HORVÁTH GERGŐ Az 1998-as, Roland Emme- rich-féle adaptációt sokan a Godzilla-mítosz egyik legkínosabb állomásának tekintik, holott a technológia tizenhat évvel ezelőtti szintjén a német rendező valójában egy látványos pop- commozit hozott össze. Nem is ez volt a probléma. Emmerich egyszerűen félreértette Godzil- lát, és a szörnyek királyát félretolva az allegóriát katasztrófaként értelmezte. Holott ettől az ikonikus őshüllő - mint az emberiséget (korábban Japánt) fenyegető veszélyre válaszként adott „isteni beavatkozás” (lásd a korábbi filmeket vagy magát a nevet) - aligha állhatna távolabb. A rendező így meghamisította a karaktert, és megfosztotta azoktól az értelmezési lehetőségektől, melyek Ishiro Honda 1954-es alkotását klasszikussá emelték. Álljunk is meg egy pillanatra. Ishiro Godzsirájának (a mostani filmben is ezen a néven emlegetik a lényt) alaposan megágyazott a történelem: egyrészt az 1945-ös, Nagaszakit és Hirosimát ért atomtámadással, másrészt a 1954-es amerikai hidro- génbomba-kísérlettel. Godzsira az 1954-es film szerint a nukleáris robbantások torzszüleménye, éppen ezért a történelmi traumákból eredően Ishiro filmjének mondanivalója jócskán túlmutat minden eddigi hollywoodi szörnymozin. Innen nézve Emmerich filmje szinte minGodzilla a második órára érkezik meg igazán. A papírmaséként összeomló San Francisco lélegzetelállító - a látvány kisüti a retinákat. (Képarchívum) den tekintetben katasztrofális. Kellett is másfél évtized, mire felocsúdott az Álomgyár, és újra nekifutott a témának, immáron Gareth Edwardsszal a rendezői székben. Tény és való, ő néhány lépéssel előbbre jutott, de film- történeti távlatokban a nemes egyszerűséggel ismét csak Godzilla címet kapott alkotás sem fog megmaradni a kollektív emlékezetben. Pedig ha valakinek lett volna esélye új életet lehelni a mítoszba, az Edwards. A 2011-es Monstersben mesteri módon adagolta a feszültséget, miközben a filmet erős drámai atmoszféra hatotta át. Ezek után jogosak voltak az előzetes elvárások, nem is beszélve a két film büdzséje közti durván 160 millió dollárnyi különbségről. Ráadásul, akárcsak Ishiro filmjének, a 2011-es japán földrengést vagy a fukushimai reaktorbalesetet követően a 2014-es Godzillának is bőven van aktualitása. Ennek ellenére a film első órájára jellemző kli- sédömping és családi limonádédráma (apa-fiú viszony, fiú- feleség-gyerek) több mint kijózanító. A karakterek egytől egyig sablonosak és teljesen súlytalanok (őrültnek hitt tudós és fia, a hazafi katona stb.), pedig olyan színészek adják a FILMKOCKA Godzilla Színes, amerikai-japán akciófilm, 123 perc, 2014 ■ Rendező: Gareth Edwards ■ Forgatókönyvíró: Max Borenstein, Dave Callaham ■ Zeneszerző: Alexandre Desplat ■ Operatőr: Seamus McGarvey ■ Szereplők: Aaron Taylor- Johnson, Bryan Cranston, Elizabeth Olsen, Ken Watanabe, Sally Hawkins, Juliette Binoche A film előzetesét megtekinthetik az ujszo.com-on. nevüket, mint Bryan Cranston, Juliette Binoche, Ken Watanabe, Sally Hawking és Elizabeth Olsen. Á legrosszabbul kétségkívül a „kötelező japán”, Ken Watanabe járt, aki a forgatókönyvírók áldozatává vált: hol példabeszédekben, hol tudományos félmondatokban kommunikál, hol pedig tátott szájjal bámul a semmibe. De sajnos a többiek sem sokkal szerencsésebbek. A film (és a címszereplő) a második órára érkezik meg igazán. Godzilla és a Műtök összecsapása, a papírmaséként öszszeomló San Francisco lélegzetelállító. Az elképesztő látvány kisüti a retinákat, ami, valljuk be, jót tesz a mozinak. Seamus McGarvey operatőr és Alexandre Désplat zeneszerző munkája pedig egészen kimagasló minőségű. És persze Edwards sem felejtett el rendezni, így az utolsó félórában láthatunk tanítani való, bravúros megoldásokat is (az ejtőernyős jelenet minden másodperce tökéletes, és a Godzillát követő kameraállások is példaszerű- ek). Edwards mellett szóljon az is, hogy tisztelettel nyúlt az alapanyaghoz, és ahogy illik, fejet hajtott a nagy klasszikus előtt - legyen szó Godzilla dobhártyaszaggató üvöltéséről, a nevéről (Godzsira), a külsejéről és a metaforájáról, az atomhelyzet allegóriájáról, a komor hangulatról vagy a sötét tónusok dominanciájáról. Az összképet azonban az unalmas és lélektelen karakterek, a totális tétnélküliség határozza meg, amin a finálé nagy családi összeborulása sem segít, sőt! Ezzel együtt azt mondhatjuk: a Godzilla a hollywoodi kaiju- filmek sikerültebb darabjai közé tartozik. Az irány végre rendben van, de ennek a radioaktív koktélnak még jócskán akad kellemetlen utóíze. OTTHONUNK A NYELV Eladó(nő), orvos(nő) és a többiek MISAD KATALIN Az utóbbi hetekben több olyan olvasói levél érkezett hozzánk, amely a szlovák nőnemű foglalkozásnevek magyar megfelelőjének alakjára, használatára vonatkozott. Szinte minden érdeklődő feltette ugyanazt a kérdést: a szlovák -ka végződés magyar megfeleltetésének kötelezően meg kell jelennie a magyar foglalkozásnévben? Vagyis a predavačka, lekárka magyarul csak eladónő, orvosnőlehet? A válasz egy nyelvtani fogalomban, a nem (hímnem, nőnem, semleges nem) kategóriájában rejlik. A szlovák és a magyar alaktani rendszer talán legszembetűnőbb különbözősége a nyelvtani nem megléte a szlovákban és hiánya a magyarban. Az eltérés okai viszonylag egyszerűek: az Európában beszélt nyelvek többségének - köztük a szlováknak - ősében, az indoeurópai alapnyelvben eleve voltak nyelvtani nemek, míg a finnugor alapnyelv rendszeréből hiányzott ez a nyelvtani kategória. így érthető, hogy az indoeurópai nyelvek nagy részében jelenleg is hangsúlyos szerep jut a nyelvtani nemnek, míg a finnugor nyelvek kevésbé érzékenyek a nemek megkülönböztetésére. A szlovák a női foglalkozásneveket hímnemű foglalkozásnevekből hozza létre, leggyakrabban a -ka, ritkábban a -kyňa képzővel. A szlovák toldalékoknak a magyarban általában a -nő, -lány főnévi utótagok felelnek meg, pl.: predavačka - eladónő, lekárka - orvosnő, študentka - diáklány, esetleg ministerka - miniszter asszony. A magyar azonban általában nem tartja fontosnak a kérdéses foglalkozást űző személy nemének meghatározását, azaz az eladó, az orvos, a pincér egyaránt utalhat hímnemű és nőnemű személyre. Nyelvünk csak abban az esetben él a nőnemű egyedet jelölő foglalkozásnevekkel, ha valami miatt ki akarja emelni, hogy a foglalkozást végző személy nő. Ha megvizsgáljuk a Magyar értelmező kéziszótár és a Krátky slovník slovenského jazyka című kézikönyv foglalkozásnevet jelölő címszavait, azt látjuk, hogy a magyar szótárban ritkán fordul elő címszóként női foglalkozásnév (lásd: ápolónő, eladólány; de csak: ékszerész, orvos, pincér, takarító, tanító stb.), míg a szlovák hímnemű foglalkozásnév mellett rendszeresen ott találjuk annak női változatát vagy legalább a képzőt, amellyel a hímnemű megnevezésből létrehozhatjuk annak női megfelelőjét (lásd: skladník, skladníčka; učiteľ,-ka). A fentiekből kitűnik, hogy a nemi jelleg szempontjából a magyar megnevezést egyaránt tekinthetjük a hímnemű és a nőnemű szlovák főnév megfelelőjének, hiszen a magyarban a hangsúly a szóban forgó foglalkozást űző személyen van, s ebben a vonatkozásban a személy neme jelentéktelennek minősül, pl.: Nagy Mária, a képviselő-testület tagja (nem „tagnője”), Iveta Radičová, Szlovákia volt miniszterelnöke (nem „miniszterelnöknője”). A szlovákiai magyar nyelvváltozatban a -nő utótagú formák (eladónő, orvosnő) magasabb arányú jelenléte egyértelműen a kétnyelvűségi helyzet hatása: befolyásolja az a tény, hogy a szlovák nyelvben kötelező a nemre való utalás.
