Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-29 / 122. szám, csütörtök

8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 29. www.ujszo.com OLVASÓI LEVÉL JÓI választottam Még az európai parlamenti választások napján is több­ször megfordult a fejemben, hogy nincs értelme elmenni szavazni, mert nem az törté­nik, ami a polgárnak jó, ha­nem az, ami a politikának és a politikusoknak megfelel. A délutáni órákban mégis el­mentem választani, mert aje­löltek közül néhányat szemé­lyesen ismerek, olyanokat, akik szavatolják elvárásaim megvalósulását. (Kár, hogy többségük nem egy listán szerepelt.) Úgy gondoltam, sokkal jobb, ha lesz ott Szlo­vákiából olyan ember is, aki ismeri a honi viszonyokat és munkájával bizonyítja, hogy nem magát képviseli Brüsszelben, hanem Szlová­kia polgárait. Szombaton este 11 óra után több jó érzésem is tá­madt, mert a részvétel ugyan ijesztően alacsony volt, de én jól választottam. A legna­gyobb öröm az, hogy nem egy politikai erő hegemóniája fogja túlharsogni az ország polgárainak nagyobb hánya­dát képviselő egy-két (őszin­tén jobboldali) európai kép­viselőnket, ahogy teszi itthon a parlamentben. Eddig né­hány képviselőnk áldozatos munkáját meghiúsították romboló tevékenységükkel régebben a HZDS, az SNS, újabban a Smer képviselői, különösen a nemzeti kisebb­ségeket érintő érzékeny kér­désekben - kezdve az állam­nyelvtörvénnyel, a Beneš- dekrétumokon át a kettős ál­lampolgárságig és Maiina Hedvig pokoljárásáig. Csak azokat a témákat említettem, amelyek tisztességes megtár­gyalása és lezárása ellen fog­gal-körömmel harcoltak. A nyolc párt képviselőinek be­jutásával az európai parla­mentbe - csak kevesebb mint egyharmaduk smeres - szinte biztos, hogy a bomlasztást nem folytathatják könnyen Brüsszelben. Európai uniós tagságunk lényeges változásokat hozott életünkben, amelyek közül nem mind pozitív. Sajnos nem tudtunk lényeges EU-s lehető­ségeket kihasználni, amelyek javíthattak volna a lakosság életén, közhangulatán, és erősítette volna az unióhoz való kötődést is. Az EU-s ala­pokból kevés pénzt tudtunk megszerezni, de kötelezettsé­geinknek eleget kellett ten­nünk, beleértve az eurózóna megmentésére létrehozott forrásokhoz való hozzájáru­lást. A választáson való 13%-os részvételen azért nem bánkódom, mert a lakosság így fejezte ki elégedetlenségét a történésekkel. Jóba Mihály LÖVÉSZÁROK Választások - jó és rossz hírek A hétvégén két nagyon fon­tos választás zajlott. Az egyik az egész Európára kiteijedő európai parlamenti választás volt, a másik az ukrajnai el­nökválasztás. Az utóbbit csak pozitívan értékelhetjük, noha Ukrajnát rejtett katonai meg­szállás, keleti részét az annek- tálás veszélye fenyegeti. Uk­rajna képes volt törvényes és demokratikus elnökválasztást megszervezni, és már az első fordulóban meg tudott vá­lasztani egy olyan államfőt, aki reményt jelent az ukrajnai előrehozott parlamenti vá­lasztások megvalósítására és az ország legitim politikai ha­talmának megújítására. Ez nemcsak az egész régiónak jó hír, hanem nekünk is. Ami az európai parlamenti választá­sokat illeti, több rossz hírről beszélhetünk, mint jóról. Természetesen az első számú rossz hír az alacsony részvétel Szlovákiában, de ez inkább az „euroszkepticizmus” vagy in­kább talán az „euronihiliz- mus” egyfajta rövid távú megnyilvánulása. Bár egyéb­ként a szlovák állampolgárok pozitívan viszonyulnak az Eu­rópai Unióhoz, az európai vá­lasztáson való részvételük még mindig nagyon gyenge. Ennek ellenére nem Szlovákia politikai arculata jelenti a problémát, hiszen a szélső- jobboldal, tehát Kodéba Mi Szlovákiánk Néppártja csak 1,64 százalékot szerzett, ami Szlovákia szempontjából po­zitív hír. Ennél nyugtalaní­tóbb híreket például Francia- országból kaptunk, ahol a voksolók mintegy 25 százalé­ka az erős neonacionalista je­gyeket hordozó Marine Le Pen Front National pártjára szava­zott, melyet Putyin tárt ka­rokkal fogad. Ez a francia párt megkérdőjelezi Franciaország uniós tagságának jövőjét, va­lamint további ténykedését a NATO-ban. Franciaország Né­metországgal együtt kulcsfon­tosságú szerepet tölt be az EU- ban, így egész Európa sorsa kiszámíthatatlan. Hasonló rossz hír jött Ausztriából is, ahol Strache pártja, az FPÖ a szavazatok csaknem 20 száza­lékát kapta. Ez a párt a francia Nemzeti Fronthoz hasonló vonásokat hordoz. Egy ugyan­ilyen párt Dániában is hasonló támogatást kapott. Magyaror­szágon a Jobbik csaknem 15%-ot ért el. Tehát a rossz hí­rekből Európa-szerte sok van. Az Egyesült Királyság Függet­len Pártja kapta a legtöbb sza­vazatot, ami ugyancsak meg­kérdőjelezi az Egyesült Ki­rályság jövőjét az Európai Unióban. Ha Nagy-Britannia a voksolók döntései alapján el­hagyná az EU-t, az unió napjai is meg vannak számlálva. Ez­által csonka képződménnyé válna, és a léte kérdőjeleződ- ne meg. Summa summarum, ezek a választások olyan híre­ket hoztak magukkal, ame­lyek legalábbis nehézségeket okozhatnak, de akár még a szétesés veszélyét is előrevetí­tik. František Šebej, a Híd par­lamenti képviselője OLVASÓI LEVEL Köszönet az ipolysági kórháznak Több mint 20 éve lakom Ipolyság közelében, Felső- szemeréden. Egy nap rosszul lettem, és bevittek az ipolysá­gi kórház intenzív osztályára. Nem volt jó érzésem odafelé menet, mert a szóbeszéd sze­rint a kórháznak nem volt jó híre. Félve mentem az osz­tályra: féltem az orvosok hoz­záállásától, a kivizsgálások­tól. Főleg az eredménytől. A diagnózis megállapításához be kellett feküdnöm a kórház­ba. Már az első találkozáskor kellemes meglepetés ért. Az orvosok magas szintű szakmai tudása és a beteghez való vi­szonya miatt. A főorvostól kezdve a szakorvosok, nővé­rek, az egész intenzív osztály személyzete nagyon barátsá­gos, gondoskodó, figyelmes és kedves volt. A kórházi étke­zéstől is tartottam. Az első ka­nál után meglepődtem. Az ételek íze az otthoniakhoz ha­sonlított. A külsőre öreg, ko­pott falak mögött gondosko­dó, szerető szívek dobognak. Ezt a változást az ipolysági kórház vezetőségének, de fő­leg Sasvári főorvos úrnak le­het köszönni. Mivel nem áll módomban másképp megkö­szönni az intenzív osztály személyzetének a magas szintű szakmai hozzáállást és a kitűnő gondoskodást, üy módon fejezem ki hálás kö- szönetemet. Tóth József

Next

/
Thumbnails
Contents