Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-29 / 122. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 29. Vélemény És háttér 7 A 751 képviselő közül 25 magyar lesz, ha szóba állnak egymással, jól működhetnek Magyarok az EP-ben A magyarországi hétvégi európai parlamenti vá­lasztási eredmények nem hoztak olyan nagy meglepetést, mint Szlo­vákiában, sőt, a választá­si részvétel miatt sem kell annyira szégyenkez­ni, mint nálunk. NAGYANDRÁS A Fidesz győzelmére bárki feltehette volna teljes vagyonát, s az 51 százalék feletti ered­mény csak alátámasztotta a ta­vaszi parlamenti számokat. A Fidesznek a többiekhez képest akkora, és olyan egységes, bár­mikor mozgósítható szavazó- bázisa van, mely ellen a jelenle­gi helyzetben senkinek semmi esélye sincs. Bár a parlamenti választási rendszer átalakítása­kor némileg maga felé hajlott a keze, most bebizonyosodott, hogy az arányos választási rendszerben is meg tudta sze­rezni a többséget. Egy módfe­lett sikeres parlamenti választás után sikerült fenntartani a vá­lasztási kedvet a májusi EP-vá- lasztásig. Valószínűleg hason­lóan fog tarolni a Fidesz ősszel is az önkormányzati választá­sok idején, így az ellenzéknek csak 2018-ban lesz legközelebb valódi lehetősége. A Jobbik második helyezése várható volt, nem okozott olyan nagy meglepetést, sőt, ha a bal­oldali pártokat egybe számol­juk, akkor az MSZP és a DK két-két mandátuma együtt több, mint a Jobbiké. Papíron mégis a Jobbik szerepel a má­sodik helyen. Vona Gáborék hosszú távú - egyébként legi­timnek mondható - célja, hogy ők is kormánypárttá válhassa­nak, még távolinak tűnhet, de a második hely mégis jól hangzik. Az, hogy Kovács Bélát az oro­szoknak való kémkedéssel gya­núsítják, láthatóan nem tántorí­totta el a párt szavazóit, sőt, a képviselő személyes preferen­ciáin sem látszott meg. Nyugod­tan kijelenthetjük, hogy az átla­gos Jobbik-szavazót egyáltalán nem zavarja a feltételezett orosz kapcsolat, sőt talán még imponál is neki. A választás legnagyobb vesz­tese egyértelműen az MSZP lett, lecsúsztak az 1990-es szint­jükre. Náluk a legnagyobb gond az, hogy Mesterházy Attila és emberei annyira bebetonozták magukat a párt vezetőségébe, hogy úgy tűnik, nincs senki, aki ki tudná őket robbantani, még egy ilyen eredmény után sem. Az, hogy az elnökség testületi­leg felajánlotta lemondását, szimbolikus cselekedetnek mondható, Mesterházynak a pártban nincs kihívója, mert mindenkit időben félreállítot­tak. Tehát az MSZP-t lassan, de biztosan temethetik. Ezzel szemben Gyurcsány és a DK re­mekül szerepelt, hiszen a volt miniszterelnöknek és a hihetet­lenül aktív szavazóbázisuknak köszönhetően újra megkerül- hetetlenekké váltak. A két EP-s mandátum azt mutatja, hogy Gyurcsány egyszerűen leállít­hatatlan, még jó pár évig jelen lesz. Ha a baloldal a jövőben még bármit együtt akar tenni, vele is számolni kell. Az Együtt-PM és az LMP egy-egy mandátuma nem sokat jelent, de biztosan segítség mindkét pártnak. A választási rendsze­rek furcsaságát mutatja, hogy míg a 13 képviselőt küldő Szlo­vákiában az 7,75 százalékos SDKÚ eredménye végül két képviselői mandátumot jelen­tett, addig a 21 képviselőt küldő Magyarországon Bajnaiék 7,22 százalékos eredménye csak egy mandátumot ért. A választási matematika időnként rettentő­en érdekes eredményeket hoz. A szlovákiai és a romániai eredményeket egybeszámolva a 751 fős európai parlamentben 25 magyar képviselő lesz (Hol­landiában is beszavaztak egy magyar EP-képviselőt, de ő nem ennek a lobbicsoportnak lesz a tagja), mely lobbicsoportként időnként egészen jól tudna működni. Ha képesek lesznek egymással szóba állni. Doktor úr, van itt egy alak, aki azt állítja, volt választani (tubomír Kotrha karikatúrája) KOMMENTAR Senki nem tett kevesebbet AAAR1ÁN LEŠKO Uniós közegben már tíz éve beszélnek a szlovák paradoxonról: Szlovákia polgárai állítólag po­zitívan értékelik az ország uniós tagságát, de az európai választásokon mégsem vesznekrészt. A hétvégi európai parlamenti választások azon­ban aztmutatják, hogy az eufemizmusokideje lejárt. Az uniós környezet iránti érdektelenség olyan mélyre süllyedt az országban, hogy nem szlovák para­doxonról, hanem szlovák indolenciáról-közönyről, nemtö­rődömségről, hanyagságról kell beszélnünk, ami már a lakos­ságot veszélyezteti. Noha az Európai Parlament nem minden erény megtestesítő­je, jogkörei több mint elegek arra, hogy ajól tájékozott és fele­lősválasztó okot találjon az EP összetételének befolyásolásá- ra. Az a helyi meggyőződés, hogy a mi szavazatunk nem vál­toztat semmin, mert a 13 képviselői hely elhanyagolható a 751 mellett, csak gyenge kifogás, mert kilenc uniós tagor­szágnak kevesebb képviselője van, mint Szlovákiának, kettő pedig ugyanannyit küld az EP-be, mint mi. De mindegyikben magasabb volt a részvétel, mint nálunk. Egyetlen tagország választói sem tettek kevesebbet az új par­lament legitimitásáért, mint a szlovákiai választók. Akkor tör­tént ez, amikor Európa válaszúton van, külső és belső válság­gal is meg kell birkóznia. Az adósságválság és az euróválság- ami az eurózóna és az unió szétesését is fenyegette - még nincs mögöttünk. Az, ami Ukrajnában zajlik, hatalmas kihívás az uniónak egy közös energetikai, biztonsági és külpolitika kidolgozására. Ahogy Jacques Rupnik ismert politológus megjegyezte, ezek mind az „európai választás nagy kérdései” voltak. Senki olyan határozottan nem ignorálta őket, mint Szlovákia lakossága. Sok magyarázatot találhatunk erre, de egyik sem igazolja az ország közömbösségét. A kampány során olyan többségi tévhit alakult ki, hogy az eu­rópai képviselőknek a Szlovák Köztársaság érdekeit kell vé­deniük. Miközben az EP képviselői nem az állam képviselői, és nem is szabad, hogy azok legyenek, hanem a polgárok képvi­selői és az unió egészénekjólétéért kell dolgozniuk. A szakér­tők szarkasztikus megjegyzéséhez, mely szerint Szlovákiában a kampány elsősorban arra szolgál, hogy a pártok és jelöltjeik élhessenek azzal az elidegeníthetetlen joggal, hogy hülyét csináljanak magukból, hozzá kell tenni, hogy a 29 tagú me­zőny nagy része élt ezzel ajogával. Attól függetlenül, milyen kevesen járultak az urnákhoz, a szombati választás öt évre teremtett politikai realitást. Ha máshoz nem is, a szlovákiai választások hozzájárultak ahhoz az európai kényelmi helyzethez, hogy a néppártiaknak, a szo­cialistáknak, a liberálisoknak és a konzervatívoknak továbbra is meghatározó szerepük lesz az Európai Parlamentben. Több elemző is megegyezett abban, hogy a szlovákiai válasz­tás minden nyomora mellett magasra értékelhető az a tény, hogy semmilyen extrém politikai párt nem volt sikeres, holott az extrémen alacsony részvétel kedvezett nekik. Ki tudja, mi lesz öt év múlva. A szerző a Trend hetilap kommentátora Nemzetpolitikai Kutatóintézet: megmaradt a felvidéki magyarság brüsszeli képviselete A nemzeti kisebbségek védelmében MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzetpolitikai Kutató- intézet szerint abban, hogy Szlovákiában a rendkívül alacsony országos részvétel mellett két magyar képviselő is kijutott Brüsszelbe, nagy szerepet játszott, hogy az utóbbi voksolásokkal ellen­tétben most nem maradt el a dél-szlovákiai részvételi arány az országostól. A kutatóintézet kiemelte: magyar szempontból a leglé­nyegesebb kérdés az volt, hogy a felvidéki magyarság meg tudja-e tartani brüsszeli képviseletét. Szlovákiában az EP-válasz- tás rendkívül alacsony, mind­össze 13,05 százalékos részvé­tel mellett zajlott le. A válasz­táson minden eddiginél több, 29 párt indult az országnak já­ró 13 mandátumért, közülük nyolcnak sikerült képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe. Egy- egy mandátumot szerzett a magyar voksokért versengő két párt, a Magyar Közösség Pártja és a Híd. Előbbi Csáky Pált, utóbbi Nagy Józsefet küldi ki Brüsszelbe. Az elem­zésben felidézték, hogy 2004-ben két mandátumot szerzett az akkori Magyar Koa­líció Pártja, mely az eredmé­nyét 2009-ben meg tudta is­mételni, ám a 2009 nyarán bekövetkezett pártszakadás után megrendezett két parla­menti választáson (2012, 2014) nem sikerült átlépnie az ötszázalékos parlamenti kü­szöböt. A 2010-es önkormányzati, valamint a 2013-as megyéi önkormányzati választáso­kon az MKP jobb eredményt ért el, mint legfőbb vetélytár- sa, a magát szlovák-magyar vegyes pártként meghatározó Híd. Az MKP nem sokkal a 2013 novemberében lezajlott megyei választások után je­lentette be Bárdos Gyula in­dítását a 2014 márciusában sorra kerülő államfőválasztá­son. A döntés történelmi jelentőségű volt, először in­dult magyar jelölt a köztár- saságielnök-választáson. Az MKP itt elért, öt százalékot meghaladó eredménye jelez­te: a párt a közvélemény-ku­tatásoknak megfelelően erő­södni tudott - mutattak rá. Bő fél éven belül így a két­fordulós megyeelnök- és az ugyancsak kétfordulós állam­főválasztással együtt öt sza­vazás volt Szlovákiában, a választópolgárok részben emiatt lehettek közömbösek az EP-választások iránt. A sűrű választási időszak vi­szont kiváló lehetőséget te­remtett a Magyar Közösség Pártjának, hogy 2013 őszétől permanens kampánnyal fo­lyamatosan mozgásban tart­sa a választóit. Az elemzésben kérdéses­nek nevezték, hogy a 751 ta­gú Európai Parlamentben mi­lyen együttműködés lesz a két felvidéki magyar képvise­lő közt, akik az Európai Nép­párt frakciójában foglalnak helyet. Csáky Pál nyilvánva­lóvá tette: nem Szlovákia nemzeti érdekeit, hanem a felvidéki magyarság érdekeit kívánja képviselni Brüsszel­ben, így egyebek mellett az állampolgárság és a nyelv- használat kérdésében kívánja felhívni a figyelmet a szlová­kiai visszásságokra. Nagy József környezetvé­delmi szakpolitikus az EP- kampányában is kiemelte, el­sősorban a környezetvédelmi kérdéseket akarja képviselni, de hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek helyze­tének és védelmének kérdé­sével is foglalkozni kíván, célja az őshonos kisebbségek védelmét szolgáló uniós sza­bályozás kialakításának elő­mozdítása - olvasható az elemzésben. FIGYELŐ Fokozódik a terrorizmus veszélye Egyre növekvő veszélyt je­lentenek Európára azok az uniós állampolgárok, akik Európán kívüli konfliktus­övezetekben tartózkodnak, ott jártasságot szereznek terrorcselekményekben, s ezek elkövetésének szán­dékával térnek vissza - álla­pította meg a terrorizmus európai helyzetéről szólóje- lentésében az Europol, az EU-országok rendőri együttműködési szerveze­te. A jelentés szerint tavaly 1200-2000 uniós állam­polgár vett részt a Szíriái polgárháborúban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents