Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-29 / 122. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 29. www.ujszo.com Rado Baťo is az elnöki stáb tagja lesz Újabb nevek Kiska tanácsadói testületében Az ellenzéki pártok elutasítják a Smer és a KDH által kezdeményezett változtatásokat Titkosan választanának főbírót ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Andrej Kiska megválasztott elnök újabb tanácsadói váltak ismertté. A Nový čas szerint a héttagú tanácsadói testületben ülhet majd Rado Baťo, aki Kiska elnökválasztási kampányát vezette, ő lesz az új elnök általános belpolitikai tanácsadója. Követi az elnöki palotába Kiskát Sergej Michalič is, aki szintén részt vett a kampányban. Ő korábban hosszú éveken át Mikuláš Dzurinda és az SDKÚ politikai tanácsadója volt, az elnök mellett a politikai stratégia lesz a munkaterülete. A harmadik tanácsadó már évek óta Kiska közeli munkatársa. Tomáš Lehotský több projektben is részt vett Kiská- val közösen, az egyik például a magánkórház létrehozása volt. A másik két tanácsadó neve már korábban is ismert volt: Ján Mazák, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke a bíróságokért felel majd, Martin Bútora volt washingtoni nagykövet, aki jelenleg a NATO-főtitkár tanácsadója is, a külpolitikai kérdésekben ad majd tanácsot Kiskának. Az elnök szerint a két fennmaradó tanácsadói hely is be van már töltve, viszont neveket egyelőre még nem árul el, mivel a jelenlegi munkaadóikkal még nem egyeztek meg. (lpj) Az ellenzék elégedetlen a tervezettel Továbbra sincs egyezség a választási törvényekről ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem lesz hatékonyabb a pártok és a választási kampányok ellenőrzése az új párttörvény alapján sem, állítják ellenzéki politikusok és független elemzők. A jogszabályt a parlament már megvitatta, a szavazást azonban mára halasztották. Látszólag szigorúan szabályozza és bünteti is a választási kampányról és a politikai pártokról szóló törvény a kampányfinanszírozást és a kampány lebonyolítását, az ellenőrzés azonban fogatlan marad. A kampánycsend megsértéséért például akár 300 ezer, a kampányra fordítható összeg túllépéséért pedig 100 ezer eu- róra is büntethetőek lesznek majd a pártok. Az ellenőrzést viszont az állami ellenőrző bizottságvégezné, amelynek tagjait nagyrészt a politikai pártok neveznék. Ennél is nagyobb gond azonban, hogy nem rendelkezne saját apparátussal. „A bizottság tagjai helyett ugyanis a belügyminisztérium egyik hivatala fogja végezni az ellenőrzést. A hivatal összetételét, pénzügyi és személyzeti lehetőségeit a belügyminiszter határozhatja majd meg - magyarázta kifogásait Zuzana Wienk, a Fair-Play Szövetség képviselője. - A miniszter hatékonyan bojkottálhatja majd a bizottság munkáját.” A testület RÖVIDEN Híd: Žitňanskára cserélik Chmelt Pozsony. Alelnökcsere várható a Hídban a hétvégén: a párt szombati Országos Tanácsa a tervek szerint megerősíti az elnökség tegnapi döntését, melynek értelmében Rudolf Chmelt Lucia Zitňanská váltja az egyik alelnöki poszton. Žitňanská nemrég lett a Híd tagja, és mint mondta, a párt „szlovák pillérét” fogja erősíteni. Korábban az SDKÚ alelnö- ke volt, de miután 2012-ben nem ő lett a párt elnöke, lemondott tisztségéről. Chmel a Híd alapító tagja, és kezdetektől az alelnöke. A párt parlamenti frakciójának továbbra is tagja lesz. A cserét a szeptemberi pártkongresszusnak is meg kell erősítenie. (SITA) Pozsony. A KDH kivételével szinte a teljes ellenzék elutasítja az Smer és a Kereszténydemokrata Mozgalom által elkészített alkotmánymódosítást. Úgy látják, hogy a KDH a család alkotmányos védelme érdekében a Smer minden javaslatát elfogadta. ÚJ SZÓ-HÍR 14 tagú lenne, 5-5 tagot az ellenzék illetve a kormány jelölhetne, a fennmaradó helyekre pedig az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság , a számvevőszék és az ügyészség. Ugyancsak az ellenőrzés jelenti a legnagyobb problémát az ellenzéknek is. „A testület nem felel meg az ilyen bizottságoktól elvárható függetlenségnek, ezért a jogszabályt nem tudjuk elfogadni” - magyarázta lapunknak Lucia Zitňanská, a Híd parlamenti képviselője. A Smer próbálja úgy beállítani a törvényeket, mintha sikerült volna megtalálnia az ellenzék által is elfogadható kompromisszumot. Miroslav Číž (Smer) szerint a kormány nem is akarta módosítani a választójogi és a politikai pártokról szóló törvényeket. Žitňanskának azt üzente, hogy a kompromisszum nem azt jelenti, hogy a kormánypárt minden ellenzéki javaslatot elfogad. A jogszabály minden választás esetében 48 órás kampánycsendet vezetne be, a parlamenti és az európai parlamenti választások esetében a pártok 3 millió eurót költhetnének a kampányra, a köztársaságiel- nök-jelöltek pedig legfeljebb félmillió eurót. A jogszabályokról már tegnap szavaznia kellett volna a parlamentnek, de a voksolást mára halasztották. dpj) Az ellenzéki politikusok elsősorban a bírák biztonsági át- vüágítását bírálják, és elfogadhatatlannak tartják, hogy az utolsó pillanatban jelentős módosításokat nyújtottak be. „Az alkotmánymódosítás vitája egyáltalán nem felel meg a téma komolyságának” - jelentette ki Lucia Žitňanská, a Híd parlamenti képviselője. - A képviselőknek a bizottságban esélyük sem volt áttanulmányozniuk a javaslatokat.” Kifogásolja például azt a smeres javaslatot, amely zárttá tenné az Igazságszolgáltatási Tanács egyes üléseit, így azt is, amin például a Legfelsőbb Bíróság elnökét választják. „A jövőben nem lenne lehetőség élőben követni a legfőbb búró megválasztását” - magyarázta Žitňanská. SzeEgy követ fújnak rinte ezáltal leállna az igazságügy reformja, mivel csökkenne a nyilvánosság nyomása. Kifogásolja azt is, hogy a bírák átvilágításáról is zárt ajtók mögött döntene az Igazságszolgáltatási Tanács, és még az érintett bírónak sem indokolnák az esetleges elutasító döntést. A bírák átvilágításának elképzelését bírálja a Fair-Play Szövetség is. „Az átvilágításhoz szolgáló anyagok elkészítését a Smer és a KDH a titkosszolgálatokra akarja bízni, amelyek egy párt ellenőrzése alatt állnak” - magarázta álláspontjukat Zuzana Wienk, a szövetség képviselője. Szerinte az Andrej Kiska köztársaságielnök-jelölt ellen folytatott mocskolódó kampány, vagy egyes bírók fegyelmi eljárásokkal való megfélemlítése azt mutatja, hogy az ilyen hatalommal nagyon könnyű visszaélni. A Smer és a KDH javaslatát elutasítja a Nova is, ők azonban (Vladimír Šimíček felvétele) még szigorúbb átvilágítást követelnek. Daniel Lipšic szerint a bíróknak három éven belül kellene megszerezniük a legmagasabb szintű biztonsági átvilágítást, amelyet a Nemzet- biztonsági Hivatal állítana ki. Elutasító döntés esetén az illetékes parlamenti bizottsághoz, majd a Legfelsőbb Bírósághoz fellebezhetnének. Az alkotmánymódosítások vitáját ma kezdi meg a parlament, (lpj, TASR) A dokumentum tartalmát élesen kritizálják a magyar pártok és civil szervezetek Elfogadták a kisebbségi jelentést VERES ISTVÁN Pozsony. Újabb kisebbségi jelentést fogadott el tegnap a kormány a legnagyobb hazai kisebbség bevonása nélkül. A kisebbségek 2013-as helyzetéről és jogállásáról szóló jelentést az elmúlt hónapokban több magyar szakértő bírálta. A többi nemzetiség képviselői nem illették bírálattal. A tegnap jóváhagyott, 50 oldalas jelentés öt fejezetben foglalkozik a hazai és nemzetközi kisebbségeket érintő jogszabályokkal, a kisebbségek közügyekben való részvételével, a kultúrájuk támogatásával, az oktatással és a nyelvhasználattal. Az anyagot néhány hete jóváhagyta a kormány kisebbségi bizottsága is, melynek öt magyar tagja tiltakozásképp nem vesz részt a bizottság munkájában, így a jelentés véleményezésében sem vettek részt. Lapunk néhány hete próbálta megtudni a kormányhivataltól, milyen szakértőket vontak be a magyarokat érintő részek kidolgozásába, de máig nem kaptunk választ. A csúsztatásoktól sem mentes tényfelsorolás csak fényezi a Smer semmittevését a kisebbségpolitika terén, véli a jelentésről a Híd. „Csak igazolja, hogy a kisebbségi kormánybiztosi hivatal, mely Igor Federič felügyelete és bábáskodása alatt formálisan működik, teljesen képtelen feladatainak ellátására” - véli a párt. Bugárék hiányolják belőle az ajánlásokat is. Az ajánlások mellett a kisebbségeket érintő aktuális folyamatokat is kifelejtették a jelentésből, mutat rá Berényi József. A népszámlálási adatok jelentős fogyást jeleznek a magyaroknál, emlékeztet. „Ezt a kérdést a jelentés megkerüli, gondolom, nem véletlenül, mert ha ezt megtennék, még inkább rámutatnának, hogy nem foglalkoznak azzal, hogyan lehetne a folyamatot megállítani és megfordítani” - fejtette ki az MKP elnöke. Ez a második jelentés, amely a Szlovákiában élő kisebbségekről készült, tavaly A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos hivatala készítette az elsőt, amelyet később átdolgozott formában fogadott el a kormány A. Nagy lemondása után majdnem fél évvel. A három hónapnál rövidebb futamidejű és alacsony összegű hitelek esetében 30% a felső határ A banki hitelkamat duplája a kamatplafon B. SZENTGÁL1 ANIKÓ Pozsony. A fogyasztási hitelek kamatplafonját minden évben az egy évre számított mindenkori teljes hiteldíjmutató (THM) alapján fogják meghatározni. A tegnap elfogadott kormányrendelet szerint augusztustól a fogyasztási hitelek esetében a kölcsön százalékban kifejezett összköltsége nem lehet magasabb a banki THM duplájánál. A kamatplafonról szóló kormányrendelet a polgári törvénykönyv uzsoratörvényként is emlegetett módosításával egy időben, június 1 -jétől válik hatályossá. Tomáš Borec szakminiszter eredetileg a THM másfélszeresét javasolta, ami nem tetszett sem a bankoknak, sem az alternatívpénzintézeteknek, őkjóval magasabb kamatplafont szorgalmaztak. A Szlovák Bankszövetség (SBA) szerint a százalékos összköltség felső határát az egy évre számított átlagos THM háromszorosaként kellene meghatározni. „Ez a szint abból a szempontból is arányosan megfelelő lenne, hogy az összes banki és nem banki fogyasztási hitel esetében az összköltség felső határa 2010-ig az átlagos THM négyszerese volt” - nyilatkozta a Pravdának Zuzana Tučeková, az SBA szóvivője. Lapértesülések szerint az erős banki lobbi azzal magyarázható, hogy vélhetően maguk a bankok is jól keresnek az alternatív társaságok üzletein. Monika Jan- kovská, az igazságügyi tárca szóvivője elképzelhetőnek tartja, hogy az alternatív pénzinté- zetekegyrészeabankokforrása- iból működik, s esetenként közvetlen összefonódások is létezhetnek. A három hónapnál rövidebb futamidejű és alacsony összegű (100 euróig) hitelek esetében az igazságügyi tárca külön - 30%-os - kamatplafont vezetett be, lízing esetében pedig a visszafizetendő teljes összeg felső határa az egy évre számított THM 2,5-szöröse. A június 1-jéig megkötött szerződésekre a május 31-éig érvényes szabályok vonatkoznak. Ezenkívül lesz egy átmeneti időszak, amíg nem a THM-et, hanem a kamatlábat veszik figyelembe: aki június 1-je és augusztus 1-je között intéz fogyasztási hitelt, az arányos összköltség felső határa nem lépheti túl a hasonló banki kölcsön átlagos kamatlábának a kétszeresét. Borec eredetileg 3 hónapos átmeneti időszakot tervezett, a pénzügyi tárca ezt sokallta. A rendelet szabályozza a szerződés szövegének betűnagyságát is, ez a rendelkezés azonban csak jövő év elején lép életbe. A határ az 1,9 mm-es betűméret lesz, a kisebb betű alkalmazása törvényellenes, az ilyen szerződést érvénytelenné lehet nyilvánítani.
