Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-28 / 121. szám, szerda
6 Kultúra RÖVIDEN Gömöri kézművesek Szepsiben Szepsi. A Gömöri Kézművesek Társulása tagjainak munkáiból nyílik kiállítás ma 16 órakor a Szepsi Galériában (Fő utca 52.). A megnyitón Ulman István fafaragó népművész méltatja a válogatást. A kiállítás június 22-ig tekinthető meg hétköznapokon 8-15 óra között, (k) Sikeres osztálykirándulás Santiago de Chile. Egy legalább hétezer éves múmiát találtak Chilében régészeti tagozatos általános iskolások egy osztálykiránduláson. A gyerekek az Atacama-sivatagban, a Morro-hegy és az El Laucho strand között „régészkedtek”, miután híre ment, hogy a térségben hat halottat követelő áprilisi földrengés okozta földcsuszamlás következtében régészeti leletek kerültek felszínre. Egy kutyaürülékkel borított zónát tisztogattak és kutattak át, amikor megtalálták a csaknem teljesen épen maradt múmiát az i.e. 7020 és az i.sz. 1500 között virágzó csincsorró kultúrából. A csincsorrók az egyik legősibb tengerparti civilizációt alkották egész Dél- Amerikában. (MTI) Dagad a Kerényi-ügy Budapest. Az Együtt-PM Szövetség felszólítja Orbán Viktor kormányfőt, hogy haladéktalanul távolítsa el pozíciójából Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottat. Szabó Szabolcs, a szövetség politikusa, független országgyűlési képviselő szerint Kerényi Imrének nincs helye a közéletben, miután gyűlöletkeltő kijelentéseivel „kiírta magát az európai emberek sorából”. Az Országgyűlés kulturális bizottságának tagja szerint a miniszterelnöki megbízottról korábban is nyilvánvaló volt, hogy szakmailag alkalmatlan a feladatára, most azt is bebizonyította, hogy méltatlan arra. Szabó Szabolcs azt kifogásolta, hogy Kerényi nemrég egy nyilvános fórumon azt mondta, a színművészeti egyetem „a buzilobbi és a hipnotizőr dramaturgok kezében van”, ezért ellenegyetemet kell alapítani. Ettől a nyilatkozattól a napokban elhatárolódott Kulka János színész, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója és a Magyar Színházi Társaság is. (MTI) Czóbel Béla három évtized után Szentendre. A Műcsarnokban rendezett 1971-es tárlat óta nem volt olyan, a Czóbel Béla-életművet egészében bemutató kiállítás, mint amilyen a szentendrei MűvészetMalomban lesz látható péntektől. A Czóbel, egy francia magyar című kiállítás csaknem kétszáz műalkotása révén a közönség újra együtt láthatja Czóbel Béla (1883-1976) jól és kevésbé ismert, illetve régen látott műalkotásait. (MTI) Retrospektív kiállítással mutatja be a Pozsonyi Városi Galéria Emst Fuchs világhírű képzőművész hetvenéves munkásságát. A Pálffy-palota termeiben látható műtárgy-válogatásban különféle technikával alkotott képek, szobrok, fotók, művészeti kiadványok és könyvek hozzák közel a pozsonyi közönséghez a sokoldalú osztrák művészt. Képünkön Emst Fuchs Maria Profetissa című, 2002-ben készült alkotása látható. A kiállítás szeptember 21-éig tekinthető meg. (Fotó:GMB) ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 28. www.ujszo.com A középosztály egyre kevésbé engedheti meg magának, hogy könyveket vásároljon A magyarok és a világirodalom M. Nagy Miklós a legtöbbet foglalkoztatott magyar műfordítók egyike volt, mielőtt átvette Barna Imrétől a főleg világ- irodalommal foglalkozó Európa Kiadó igazgatói posztját. Korábban fő- szerkesztő volt a kidónál. Oroszból, angolból és spanyolból is fordít. Munkájáért megkapta a József Attila-díj at. JUHÁSZ KATALIN Ön tavaly áprilisban került a kiadó élére. Akkor azt nyilatkozta, újfajta hozzáállásra van szükség. Mik a tapasztalatai egy év után? Az utóbbi években Magyar- országon is megváltoztak az olvasói igények. Az Európa Kiadónak sok olyan híres és kiváló szerzője van, akiről kapásból azt gondolná az ember, hogy gond nélkül eladható nagy példányszámban. Ilyen például Viktor Pelevin, Philip Roth vagy John Updike. Az értelmiségi középosztály viszont egyre kevésbé engedheti meg magának, hogy könyveket vásároljon. Látjuk, hogy van érdeklődés a színvonalas világirodalom iránt, mert egy-egy nagy leárazáskor pár száz forintért elfogynak a felsorolt szerzők könyvei, de üzletileg erre a rétegre már nem lehet alapozni. Ráadásul a közízlés is megváltozott, az olvasók másfajta irodalmat igényelnek. És csak az a kiadó tud talpon maradni, amelyik ki tudja elégíteni ezeket az igényeket. A bestsellerekért óriási verseny folyik a kiadók között, és ebben az Európának is részt kell vennie. Időről időre meg tudunk szerezni egy-egy nagy bestsellert, amelynek a bevételéből kevésbé ismert szerzők könyveit is kiadhatjuk. Azaz többé nem mondhatjuk, hogy mi csak a magaskultúrával foglalkozunk, nem érdekel minket a fantasy, a sci-fi vagy az ifjúsági irodalom. Egyébként minden műfajban születnek színvonalas alkotások. A magasirodalom és a lektűr közti határ mostanában amúgy is eltűnőben van, legalábbis ma már nem olyan egyértelmű, mint régebben. Mennyire egyezik a nyugat-európai és a magyar olM. Nagy Miklós szerint ma már a kritikánál is fontosabb, hogy a könyvek jelen legyenek a népszerű könyves biogokon (Fotó: nol.hu) vasók ízlése? Ha valami világszerte nagy siker, biztos, hogy magyarul is ugyanakkora durranás? A legnagyobb bestsellerek esetében igen. De azért akadnak érdekes különbségek. Nálunk például rendkívül népszerű az orosz Ljudmila Ulickaja, aki saját hazáján kívül sehol másutt a vüágon nem annyira sikeres, mint magyar nyelvterületen. És vannak olyan nemzetközi sikerkönyvek is, amelyek nálunk nem működnek. Margaret Atwood például a fejlett világban mindenütt népszerű szerzőnek számít. Mi is kiadtuk néhány könyvét, de gyakorlatilag semennyit nem tudtunk eladni belőlük. Magyarország szerintem rosszabb helyzetben van, mint más kul- túmemzetek. Részben azért, mert nagyon rossz anyagi helyzetben van az a középosztály, amely egyébként vásárolná a színvonalas irodalmat, másrészt nálunk a politika már-már betegesen leköti az emberek figyelmét és a vásárlóerejét is. A politikai gyűlölködést kielégítő könyvek jól fogynak, miközben passzívak vagyunk politikailag, nem megyünk el szavazni. És az egész társadalom valamiféle mély depresszióban leledzik. Alig látunk ki ebből a kis országból, a saját problémáinkból. Ez szörnyű helyzet egy könyvkiadó nézőpontjából is. Ráadásul kezd kialakulni egy hivatalos kultúrpolitika Magyarországon, amely rendkívül elavult értékrendszert és ízlésvilágot támogat. Ez sincs jó hatással a nívós irodalommal foglalkozó kiadókra. Arra gondol, hogy a hivatalos kultúrpolitika néhány konkrét szerzőt preferál, a többieket pedig mellőzi? Ilyesmi mindig volt. De a magyar olvasók azért továbbra is jelentős százalékban olvasnak világirodalmat, sokkal többet, mint például az angolok. Viszont elég régóta megfigyelhető, hogy egy-egy fontos világirodalmi műnek alig van recepciója Magyarországon, miközben egy-egy közepesen jelentős magyar regényről több tucatnyi kritika jelenik meg. Ez vajon miért van? Magyarország régóta nem vesz részt a fejlett világban folyó diskurzusokban. A szocializmus évtizedeiben eleve lehetetlen volt lépést tartanunk a nyugattal, a rendszerváltás óta, egy rövid, optimista időszakot leszámítva egyre csak romlott a helyzet. Egyre inkább beleragadtunk a saját kis vitáinkba, a magunk jelentéktelenségébe, amit valamiféle nacionalista pökhendiséggel ellensúlyozunk. Hogyan propagálják az Európa Kiadó könyveit a kritikusok körében? Egy magyar szerzőnek megvan a lehetősége, hogy a haverjaival írasson kritikát a könyvéről - persze, tudjuk, hogy ilyet csak kevesen tesznek -, a külföldi írók érdekében azonban a kiadónak kell lobbiznia. Természetesen kapcsolatban vagyunk kritikusokkal is, bár mostanában már fontosabb, hogy a különböző könyves honlapokon szerepeljenek az új kiadványaink. Elsősorban azokkal kell jóban lennünk, akik ezeket szerkesztik, illetve a könyves biogokat írják. Nem mondom, hogy lényegtelen, ha az Élet és Irodalomban megjelenik egy jó kritika, de az eladás szempontjából nem sokat jelent. Míg egy népszerű blog sokat jelenthet. Egyre inkább igyekszünk eseményeket, rendezvényeket szervezni egy-egy könyv megjelenése köré. A hagyományos könyvbemutatókra kevesen jönnek el, kell valami plusz, ami odavonzza az embereket. Továbbá modem módszerekkel kell reklámoznunk a könyveket. Hatalmas verseny folyik a kiadók között az emberek figyelméért. Magyarországon az elsők között készítettünk például könyvtrailereket az internetre. Hány példányban kell elfogynia egy könyvnek, hogy legalább a kiadás költsége megtérüljön? Ez sok tényezőtől függ, de körülbelül 1600-1700 eladott példány szükséges ahhoz, hogy egy kötet minimális nyereséget termeljen. Olyan könyvnél viszont, amelyet kifejezetten azért adunk ki, hogy nyereséget hozzon, 3000 eladott példány a minimum. Ez alatt nem is érdemes belevágni. Vagyis nagyon ügyesen kell belőnünk az olvasói érdeklődést. Elhunyt Hollywood első fekete éneklő cowboya, Herb Jeffries, aki Duke Ellingtonnal is dolgozott A bársonyos hangú bariton MTl-HÍR Los Angeles. Százéves korában elhunyt a hollywoodi filmek első fekete éneklő cowboya, Herb Jeffries, aki később Duke Ellington zenekarának több sikeres lemezén is közreműködött. A szívelégtelenség következtében egy Los Angeles-i kórházban elhunyt színész-énekes a harmincas években öt kis költségvetésű, kizárólag afroamerikai színészekkel forgatott westernben, köztük a Harlem on the Prairie és a The Bronze Buckaroo című filmekben alakította a fehér Stetson kalapot viselő jófiút. Jeffries a The Terror of Tiny Town című, alacsony növésű sztárokkal forgatott western- ből kapta az ötletet a kizárólag afroamerikai szereposztású westernhez. Az ír anyától és vegyes etnikumú apától származó színész a filmhez a saját dalait is megírta. Lovagolni még gyermekkorában, tejtermelő nagyapja észak-michiga- ni farmján tanult meg. A háborúban az amerikai hadseregben szolgált, az ötvenes évek elején Franciaországba költözött és éjszakai bárokat nyitott. 1957-ben ismét a kamera elé állt, a Calypso Joe című romantikus drámában énekest alakított Angie Dickinson oldalán, a hatvanas évektől pedig egyebek mellett a Jeannie, a háziszellem és a Hawaii Five-0 tévésorozatban szerepelt. A bársonyos hangú bariton énekesként is szép karriert futott be: Duke Ellington zenekarával olyan sikerszámokat adott elő, mint a Flamingo, az In My Solitude és az I Got It Bad and That Ain't Good. 1995-ben country-klasszi- kusokból adott ki albumot, amely hatalmas közönségsikert aratott, bár a kritikusok kevésbé lelkesedtek érte.
