Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-26 / 119. szám, hétfő

OZS ÍR E lhízott? Lehet, hogy rossz a biológiai órája 12. oldal 2014. május 26., hétfő, 12. évfolyam, 19. szám A cukorbetegség okozta látászavar okait kutatják Nem mindennapi esemény, hogy hazai szak­emberek neves külföldi szakemberekkel együtt­működve közös projektben dolgoznak. Most ez történt. Közösen vizsgálják, miért van az, hogy az egyik cukorbetegnél kialakul a diabéteszes retinopátia, a másiknál pedig nem, az egyiknél csak évtizedek múlva, a másiknál pedig röviddel a cukorbetegség diagnosztizálása után. E löljáróban annyit el kell mondani, hogy a cukor­baj krónikus betegség, fimely nagymértékben be­folyásolja a beteg és az egész család életminőségét. Az egyik legsúlyosabb szövődménye a diabeti­kus ideghártya-betegség (retinopátia). Általában a diagnózis felállítása utáni 5-20. évben alakul ki, s kezeletlenül vaksághoz vezet. A tavasszal kezdődött projektről dr. Kajtor Zsoltot, a Novartis gyógyszer- gyár igazgatóját és dr. Kádasi Lajos genetikust kérdeztük. Az említett projektben az egész or­szágból 5000 cukorbeteg adatait gyűjtik össze és elemzik. Ki dolgozta ki a projektet? Kajtor Zsolt: A Novartis gyógyszer- gyár, s mi nyújtottuk be a pályázatot is, azzal a céllal, hogy összekapcsoljuk vállalatunk külföldi és szlovákiai szakembereinek tudását. Lényege, hogy az egész országból ötezer cukor­beteg adatait gyűjtjük össze. Minden beteg a diabetológiai kivizsgáláson kívül speciális szemészeti kivizsgálá­son is részt vesz. Az ország 10-12 Sze­mészeti központját vontuk be a munkába úgy, hogy mindenki talál­jon a közelben olyan ofialmológiai központot, ahol elvégezik az alapos szemvizsgálatot. Mi a kutatás célja? Kajtor Zsolt: Megkeresni azokat a tényezőket, amelyek a cukorbete­gek esetében látásromláshoz vagy vesztéshez vezetnek. Arra vagyunk kíváncsiak, milyen különbségek vannak az egyes emberek közölt. Azért tippeltük ki a cukorbetege­ket, mert sajnos nem sokat tudunk a diabéteszes retinopátia kialakulá­sát segítő tényezőkről, és nincsenek adatok arról sem, hogy néha miért jelentkezik ez a szövődmény már nagyon korán, s néha pedig csak évek múlva. Nem is mindenkinél alakul ki, és épp ezért érdekes a fel­adat. Logikus, hogy itt nemcsak a cukorbetegség, hanem erős geneti­kai háttér is szerepet játszik abban, hogy kialakul-e ez a szövődmény vagy nem. Mennyi időre van szükség ah­hoz, hogy az alapkérdésre vá­laszt kapjanak? Kajtor Zsolt: Nagyon sok időre. Első lépésként az ötezer beteg ada­tait gyűjtjük össze, és lénehozzuk az ún. DNS-bankot. Itt tulajdonkép­pen vérmintákat tárolunk, később ezeket elemezzük, attól függően, hogy milyen csoportok alakulnak ki az ötezer beteg közül. Az ötezer fős reprezentatív minta nagynak számít? Kajtor Zsolt: Igen. Ez nemcsak Szlovákia, hanem Európa viszony­latában is az egyik legnagyobb be­tegcsoport. Azt várjuk, hogy né­hány száz beteget ki tudunk szűrni az említett a szövődménnyel. Az ő adataikat elemezzük majd, ami na­gyon hasznos lesz abból a szem­pontból, hogy merre lépjünk to­vább, milyen módszereket alkal­mazzunk és milyen genetikai vizs­gálatokat végezzünk el. Gyógyszergyárunk amerikai köz­pontja előbbre van a diabéteszes retinopátia kutatásában. Idehaza is találtunk kiváló tudósokat, akiket ily módon bevontunk a nemzetkö­zi kutatási projektekbe. Miért jó, ha a beteg részt vesz ebben a projektben? Kajtor Zsolt: Minden beteg sokkal szigorúbb és részletesebb kivizsgálá­sokon vesz részt, mint egy' standard kivizsgálás során. Ha kell, gyógyszert is kap, de ez a projekt nem a gyógy­szeres terápiáról szól, hanem arról, hogy megtalálja azokat a tényezőket, amelyek oda vezetnek, hogy a terápia ellenére is kialakul a látásromlás. A betegnek csak egyszer kell megjelen­nie a diabetológusnál, és egy szem­vizsgálaton kell részt vennie. így ala­kul ki a retinopátiában szenvedő be­tegek csoportja. Velük biztosan tarta­ni fogjuk a kapcsolatot, esetükben részletesebb adatgyűjtésre lesz szük­ség. Van a projektnek olyan része is, ahol a családon belüli előfordulást vizsgáljuk. Ha cukorbetegség és szemkomplikáció is előfordul a csa­ládban, akkor azokat a betegeket még részletesebb elemzésnek vetjük alá. Ezeknél a betegeknél nagyon erős genetikai háttér figyelhető meg. Mi a generikus feladata? Kádasi Lajos: A genetikai elemzés. A folyamat a következő: a diabetológus kitölt egy kérdőívet, aztán a betegeket elküldi a szemorvoshoz, aki kivizsgál­ja a beteget. Az 5000 betegtől vér­mintát vesznek, amiből a Medirex izolálja a DNS-mintákat. Ám ha van DNS, az még csak azt jelenti, hogy van mivel dolgozni. Az még nem eredmény. Ezután jön a természettu­dományi kar molekuláris genetikai tanszéke, hogy előkészítse a módsze­reket, amelyekkel dolgozni fogunk. A molekuláris genetikának rengeteg módszere van. Az olyan komplikált betegségeknél, mint a diabetikus retinopátia, az egész genom analízisé­re szükség van. Az lesz a mi dolgunk, hogy előkészítsük, optimalizáljuk a módszereket. Az alapvető eljárások megvannak, de ezeket néha betekig, hónapokig optimalizálni kell, a hibá­kat kiszűrni. A projekt első része te­hát az lesz, hogy előkészítsük ezeket a módszereket, hogy amikor a DNS- analízisre kerül sor, a módszer 100 százalékra működjön. Ebben a stádiumban hány vér­minta kivizsgálásával számol­nak? Kádasi Lajos: Kb. 100-120 vérmin­tával számolunk. Először megpróbál­juk a szélsőséges eseteket elemezni, pl. vannak betegek, akiknek 20-25 éves cukorbetegség után sincs retinopátiájuk, a másik extrém, hogy valakinél már egy-két év után kiala­kul. Valószínűleg sikerül olyan gene­tikai változást azonosítani, amely en­nek a jelenségnek a hátterében meg­húzódik. (kovács) KETSEGES A VÖRÖSBOR ES AZ ÉTCSOKOLÁDÉ HATÁSA ... a végleges válaszhoz további kutatás szükséges... 13. oldal AZEGESZSEGES ÉLETMÓD ÜNNEPE VOLT Ötezernél is több fiatal - és kevésbé fiatal - jött el, hogy legalább kipróbálja a legújabb mozgásstílusokat. 14. oldal „ Vannak, akik haláluk napjáig élnek, és vannak olyanok is, akik a diagnózis napjan meghalnak.... az optimista szemléletű k%jf emberek tovább élnék. David B. Agus

Next

/
Thumbnails
Contents