Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-26 / 119. szám, hétfő
12 GYÓGYHÍREK- HIRDETÉS Egészség 2014. MÁJUS 26. www.ujszo.com Felfedezés Egy depresszió elleni szer lassíthatja az Alzheimer-kór kialakulását A vényre kapható szer csökkentheti annak a fehérjének a termelődését, melyet az Alzheimer-kór fellépésével hoznak általában összefüggésbe — derült ki egy amerikai kutatásból, melyet egereken és egészséges emberek részvételével végeztek. Ugyan az eredmények remény- keltőek, a tudósok óva intenek, hogy csak azért szedjenek anti- depresszánst az emberek, hogy lelassítsák a kór kifejlődését, mert az még túl korai volna. Az Alzheimer-kóros betegek agyában lerakódásokat képez a béta-amiloid elnevezésű fehérje. Ezek a lerakódások szoros összefüggést mutatnak a memória romlásával és a mentális hanyatlás egyéb tüneteivel, ám néha jelen vannak az egyébként egészséges emberi agyban is. A Washingtoni Egyetem és a Pennsylvaniai Egyetem kutatói most azt mutatták ki, hogy a citalopram nevű antidepresszáns két nap alatt átlagosan 25 százalékkal mérsékelte a béta-amiloid fehérje termelődését az emberi Alzheimer-kórhoz hasonló betegséget hordozó egerek agyában. Ezen felül az antidepresszáns megfékezte a létező lerakódások növekedését, és 78 százalékkal csökkentette az újak kialakulását. Az antidepresszánsokat általában jól tolerálja az emberi szervezet, kockázataik és mellékhatásaik azonban vannak. Amíg nem bizonyosodik be egyértelműen, hogy lassítja az Alzheimer-kór kialakulását, nem érdemes vállalni a rizikót - hangsúlyozta John Cirrito neurológus. (medipress) A rendszeresen gyógyszert szedők több problémával is találkozhatnak: elfelejtik bevenni a tablettát, vagy nem íratták fel az új receptet, nem várt mellékhatások léphetnek fel, hozzászokás és túladagolás fbidulhat elő. A gyógyszergyártó cégek már egy ideje kísérleteznek folyamatos utánpótlást biztosító, viselhető gyógyszeradagoló rendszerekkel. Az a gond azonban, hogy ezek nem ellenőrzik a beteg létfontosságú funkcióit, tehát a beteg akkor is ugyanazt az adagot kapja, ha jól érzi magát, illetve ha éppen nagyobb dózisra lenne szüksége. A Nature Nanotechnology című folyóiratban közölt cikkben délkoreai kutatók egy olyan bőrre ragasztható tapaszt mutattak be, amely nemcsak a folyamatos adagolást biztosítja, hanem azt is szabályozza, mikor kell a terápiát abbahagyni. Az 5 cm hosszú, téglalap alakú tapasz rugalmas nanoanyagból készült, egyebek mellett hőre aktiválódó szilikon nano részecskékből áll, amelyek az izomműködést monitorozzák, illetve a beteg testhőmérséklete alapján bocsátják ki a hatóanyagot. Ez a megoldás kiváló lehet pl. Parkinson-kórban szenvedőknek, mert a remegés, mely a betegség tünete, nem állandó. Amikor a beteg remegni kezd, a tapasz érzékeli a mozgást, és kibocsát egy kis adag gyógyszert magából. A tapasz azonban még nem tökéletes, mert távirányítással még nem működik. A következő fázisban azonban drótnélküli komponenseket fognak beépíteni, mely- lyel Wi-Fi hálózathoz lehet csada- kozni. Ezáltal ellenőrizni lehet majd a gyógyszerek adagolását. A kutatók szerint a tapasz piaci megjelenésére még legalább öt évet kell várni, de az efféle orvosi technológia igen izgalmas, és a leghasznosabb viselhető eszköz lehet a jövőben. Forrás: The Verge Nélkülözhetetlen belső szervünk a máj, mely rengeteg biokémiai feladatot lát el: raktározza a szükséges fémeket, kis és nagy molekulájú fehérjéket termel, sőt a méregtelenítés nehéz feladatát is végzi. M ivel a májsejtek megújulása korlátozott, ez szorosan összefügg élet- körülményeink, táplálékunk minőségével, szokásainkkal. Mivel a májátültetésre még mindig nagyon sokat kell várni, ha súlyosan károsodott ez a szervünk, az orvostudomány mai állása szerint is veszélybe kerül a beteg élete. Leggyakoribb és legsúlyosabb betegségei között az idült (krónikus) májgyulladást (B és C típusú máj- gyulladást) kell megemlíteni. Figyelemreméltó, hogy a vírusos májgyulladás előfordulása az EU- ban a 6. helyen van, ami 10 millió vírusos májgyulladást jelent. 8 millióra becsülik a C vírus okozta fertőzést. A gyanúdan betegek sokszor nem is tudják, hogy meg vannak fertőzve és ők is tovább fertőzhetnek, megfelelő kórfelismerés, kezelés és a beteg tudatos együttműködése nélkül. Sajnos a C vírus okozta májgyulladások 80%-a idült gyulladássá válik. Ennek következménye a májzsugorodás, a májelégtelenség, sőt a májszövet rákos daganata. E súlyos betegségek viszont nagyon gyorsan halálossá válnak. Léteznek idült májkárosodást kiváltó, nem vírusos eredetű okok is. Közülük a legfontosabb az alkohol és egyéb mérgező anyagok mértéktelen fogyasztása, továbbá az ... a májbetegségek az EU-ban egyre nagyobb számban fordulnak elő... anyagcserével- kapcsolatos tünetegyüttes: a túlsúly és a zsír anyagcserezavarai. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy e betegségek az EU-ban egyre nagyobb számban fordulnak elő. A lakosság 50-60%-a túlsúlyos. Mivel a beteg kezelésre szorul, sőt veszélyt jelent a környezetére is, csökken, esedeg teljesen megszűnik a munkaképessége. A betegség súlyos egészségügyi, politikai és szociális problémát jelent a társadalom számára. Emiatt az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) és az májkárosodásra szakosodott európai kutató- központok (EASL) közös memorandumban hívták fel a figyelmet az EU-tagországok együttműködésének fontosságára, e súlyos probléma feltérképezésére és rendezésére. A dokumentum szerint a legfontosabb feladatok a következők: • elősegíteni a megelőzést: a lakosságot tudatosan tájékoztatni, az életmód megváltoztatására nevelni, biztosítani a szükséges védőoltást, elősegíteni a megfelelő laboratóriumi kutatásokat az EU tagországaiban. • az idült, vírusos májgyulladást és a máj egyéb idült betegségeit a legfontosabb egészség- ügyi sürgősségi problémaként kell kezelni, • nemzeti egészségügyi szinten felkutatni, jelenteni, felügyelni és gyógyítani a betegeket, valamint a létező és a lehetséges kapcsolataikat. Nemcsak a gyógykezelésről, hanem az egyén viselkedéséről, tossz szokásairól, továbbá az egészségbiztosító szerepéről van szó. Úgy tűnik, hogy az állami szervek mostohán bánnak ezzel a betegségcsoporttal! Ezt a májbetegséget a „piszkos kezek” betegségének is nevezik. Mivel a vírus a májból az epeutakon át a bélcsatomába kerül, onnan pedig az ürülékkel távozik, nagyon fontos szerepet játszik a megfelelő higiénia. Már a kisgyermeket arra kell nevelni, hogy toaletthasználat után és étkezés előtt alaposan mosson kezet! Meg kell akadályozni, hogy vírust vigyünk haza! Az autóbusz, a kilincs, a nyilvános illemhely, a pénz a fertőzés lehetőségét hordozza magában. Ismeretien beteg vírusát vihetjük tovább. Amint hazaérünk, azonnal mossunk kezed Egész más csoportot alkotnak azok a fertőzések, melyek vérátömlesztéssel, a vérplazma preparátumaival, szervátültetéssel terjednek. Nálunk minden véradót és donort alaposan kivizsgálnak, hogy nem hordozzák-e nemi betegség kórokozóit vagy májgyulladást okozó vírust. A következő csoportba a fecskendővel terjedő fertőzések tartoznak, ami a kábítószer-élvezőkre jellemző. Sokszor egy fecskendőt és egy tűt több személy is használ. A veszélyeztetettek csoportjába tartoznak az egészségügyi és nem egészségügyi dolgozók (egészségügy, fegyházak, tisztítóberendezések, kutatóintézetek, reszocializációs intézmények dolgozói). Rendkívül fontos a felelősség- teljes, tudatos viselkedés, hiszen a meggondolatlan nemi kapcsolat alkalmával szintén megfertőződhetnek. Ha bebizonyosodik a fertőzés, a beteget belgyógyász-hepatológus kezeli. Felvilágosítja őt, hogy milyen veszélyt jelent családja, hozzátartozói számára a vírus esedeges terjedése. Nagyon fontos, hogy a beteg tudatosítsa: mit kell tennie, hogyan kell viselkednie, hogy elkerülje az újabb fertőzés veszélyét. Dr. Balázs Tibor A szerző az aneszteziológia, az intenzív medicina és az akupunktúra szakorvosa A MAGAS ZSÍRTARTALMÚ ETELEK EGEREKBEN ELHÍZÁST ES ANYAGCSERE-RENDELLENESSÉGEKET IDÉZTEK ELÓ Elhízott? Lehet, hogy rossz a biológiai órája Az amerikai Texas A&M Egyetem kutatói megvizsgálták, hogyan befolyásolják a biológiai óra szabálytalanságai az elhízással összefüggő anyagcsere-rendellenességeket. Dr. Chaodong Wu élelmezéstudományi egyetemi docens és Dr. David Earnest idegtudományi professzor vezette a texasi egyetem különböző részlegeinek összefogásával zajló kutatást, amely az anyagcsere-betegségek, az elhízás és a szervezet biológiai órájának összefüggéseit vizsgálta. A kutatók tanulmányukat a Journal of Biological Chemistry című szaklapban tették közzé. Az állatok - és így az emberek - alvását, táplálkozását a cirkadián ritmus, azaz a „napi biológiai óra” határozza meg Earnest szerint, aki a Medical Xpress-nek nyilatkozott. Szerinte már korábban is bizonyították más tanulmányok, hogy a biológiai óra és az anyagcsere-betegségek között van összefüggés. Wu szerint a cirkadián ritmus irányítja a sejtek napi ritmusát bizonyos szövetekben. Több fiziológiai folyamatot, így az anyagcserét és a gyulladásokat is befolyásolja mindez. A biológiai órának a frissebb megfigyelések szerint így az elhízáshoz és a diabétesz kialakulásához is van köze. Közismert, hogy az egészségtelen ételek nem tesznek jót. Ám a texasiak most azt bizonyították, hogy az még rosz- szabb helyzetbe hozhatja az érintetteket, ha az egészségtelen ételeket rossz időpontban eszik. Az egészséges életmódhoz a kutatók szerint hozzátartozik, hogy nem kell sokáig aludni, és nem kell éjjel enni. Wu és Earnest felidézték a korábbi kutatásokat. Ezek ki- k, hegy ha egereket lilag manipuláltak, biológiai órájukat „megrongálták”,- lekor megváltozott az anyagcseréjük és elhíztak. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak az úgynevezett makrofogok, amelyek a gyulladásokban is fontosak. Ezek olyan immunsejtek, amelyek önálló, sejtszintű biológiai órával rendelkeznek. A texasiak most kimutatták, hegy a túlzott táplálkozás összezavarja a cirkadián ritmust, ami gyulladásos folyamatokhoz vezet a zsírszövetekben. Mindez végül a gyulladásos állapotot és a zsírlerakódást az egész szervezetben is negatívan befolyásolja, amely inzulinrezisztenciához vezethet. Ez gyakorlatilag a cukorbetegség „előszobáját” jelenti, azt, hogy a sejtek elkezdenek „éhezni”. A magas zsírtartalmú ételek egerekben elhízást és anyagcsere-rendellenességeket idéztek elő - ezt a hatást már régóta ismerik a kutatók. Ám azoknak az egereknek, amelyeknek még a biológiai óráját is megrongálták, még rosszabb lett a helyzetük. A kísérletek abból a szempontból is hasznosak lehetnek a texasi kutatók szerint, hogy a jövőben az orvosi kezelések hatékonysága is javulhat, hiszen jobban oda kell figyelni ezentúl arra, hogy az időbeliség« figyelembe vegyék a különböző terápiák során. (hazipatika) Vigyázzunk a májunkra!
