Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-26 / 119. szám, hétfő
8 Évforduló-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 26. www.ujszo.com Ötven évvel ezelőtt hunyt el a tudósok között a legnagyobb sztárt, aki mindig ügyelt arra, nehogy azt mondja, amit elvárnak tőle Szilárd Leó, a huszadik század géniusza Ha ki kellene választani azt a gondolkodót, aki a legnagyobb mértékben megváltoztatta a világot, a helyes válasz Szilárd Leó lenne. OZOGÁNYERNŐ Ha a 20. század legjelentősebb békeharcosát kellene megjelölni, aki nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy még egyáltalán vagyunk, ugyancsak Szilárd Leót kell megemlítenünk. így aztán nem véletlen, hogy új hazájában, Amerikában a róla szóló egyórás dokumentumfilmnek A zseni és a bomba címet adták. Ma már sokan tudják róla, hogy neki köszönhető a „marslakók legendájának” legismertebb változata, amely szerint az embernél sokkal fejlettebb, rendkívül intelligens lények csak azzal bukhatnak le, hogy pocsék az angol kiejtésük, és magyaroknak mondják magukat. De ki is volt valójában ez a kivételes személyiség? Budapesten született 1898. február 11-én. A Kármán Mór - Tódor édesapja - által alapított Mintagimnáziumban érettségizett, majd a műegyetem hallgatója lett. Csakhogy forradalmi lendületében bekapcsolódott az 1919. évi diákmozgalmakba, s amikor forróvá vált talpa alatt a talaj, jobbnak látta Bécsbe távozni. Minden bizonnyal ekkor alakult ki benne az a páratlan politikai szimat, amely minden nehézségen túlsegítette. Berlinben a kor legjelentősebb tudósai, Max von Laue, Albert Einstein és Erwin Schrödinger hatása alá került. A tudomány- egyetemen tanult, legfőbb példaképe Laue volt, akinek meg- mutattanéhánymunkáját. Kettejük között komoly tudományos együttműködés, majd szoros barátság alakult ki. Több szabadalomlevelet is szereztek, közöttük volt részecskegyorsító, elektronmikroszkóp, de a legismertebb a hűtőszekrény. Egy újsághír indította be a fantáziájukat, amely arról szólt, hogy egy család amiatt lelte halálát, mivel hűtőgépük szelepe meghibásodása folytán kén-dioxid-mérgezést kaptak. Elhatározták, hogy mozgó alkatrészek nélküli berendezést szerkesztenek, melyben e- lektromágnesek mozgatják a folyékony fém hűtőfolyadékot. Találmányuknak volt egy szépséghibája: szobahőmérsékleten e- gyedül a higany folyékony, melyről köztudott, hogy rendkívül mérgező. Az 1931-ben kiadott szabadalomlevél viszont hasznosnak bizonyult: bár a háztartásokban nem terjedt el, a későbbi évtizedek atomreaktorainak hűtésében nagy szerep jutott neki, tekintve, hogy a radioaktív kör- nyezetbennem hibásodik meg. Szilárd Leó egy interjúban így összegezett: „Valószínűleg politikai tájékozottságomnak köszönhetem, hogy életben maradtam, s a fizikának köszönhetem, hogy érdekes az életem." 1933 elején Hitler átvette a hatalmat Németországban. Szilárd ezúttal is tanúbizonyságát adta páratlan szimatának, amit így ír le: „Bepakoltam két bőröndömet, hogy bármelyik pillanatban elhagyhassam az országot.” Ettől kezdve egész életén keresztül az ágya alatt tartotta két bőröndjét, csak élete alkonyán bérelt lakást, szállodákban lakott, hogy bármikor odébbállhasson. A Reichstag felgyújtása másnapján elérkezettnek látta az időt az újabb cselekvésre: felszállt a bécsi expresszre. Azonban úgy érzi, az egykori császárváros már nem a régi, ezért néhány hónap elteltével Angliába távozik, ahol a St. Bartholomew kórházbanhe- lyezkedikel. Itt kerül kapcsolatba Alan Chalmers vegyésszel, akivel közösen kidolgozza a kettejükről elnevezett folyamatot a gyógyászatban használatos radioaktív izotópok neutron besugárzással történő előállítására és elkülönítésére. Ez a tevékenység döntő jelentőségűvé válik életében. Ugyanis 1934-ben Ernest Rutherford, az első radioaktív bomlás felfedezője és elemátalakítás megvalósítója egyetemistáknak előadást tart a maghasadásról. Egy hallgatói kérdésre, hogy szerinte lehetne-e energiatermelésre felhasználni ezt a folyamatot, a Nobel-díjas professzor azt válaszolja, hogy ebben csak a holdkórosok hisznek. Szilárd Leó a Ti- mes-ban olvasta az előadásról szóló tudósítást. Azonnal elhatározza, hogy meggyőzi a híres fizikust a tévedéséről. Mégis látogatja a laboratóriumában, de még be sem tudja fejezni a mondandóját, máris kipenderítik az irodából. Ettől viszont beindul az agya: már tudja, hogy a neutronok fontos szerepet játszanak az elemátalakításban. Ezen a ponton ismét a legendák világába kerülünk: állítólag a Southampton Road egyik kereszteződésében a piros lámpánál várakozva hasított bele a felismerés, hogyan jöhetne létre az általa elképzelt folyamat. Ami tény, hogy hamarosan megfogalmazta szabadalmi kérelmét, mely a későbbi maghasadás minden fontos elemét tartalmazta: neutronbesugárzással váltható ki a folyamat, kritikusnál nagyobb tömeg szükségeltetik hozzá, és ekkor láncreakció jön létre. Ki is adták rá a szabadalomlevelet, csakhogy Szilárd annyira megrettent a lehetséges következményektől, elsősorban attól,hogy Hitlerkezébe kerülhet egy ilyen fegyver, hogy a hadügyminisztériumtól kérte a titkosítását. Mondani sem kell, hogy kinevették. Végül is megtalálta a kiskaput: az admiralitás is külön minisztériumot alkotott, ők hajlandók voltak eleget tenni kérésének. Ennek megfelelően csak 1949-ben - amikor már a szovjeteknek is volt atombombájuk - engedélyezte nyilvánosságra hozatalát. Nyilvánosan kijelentette, hogy egy évvel azt megelőzően, amikor „ez az őrült” (Hitler) kirobbantja a háborút, ő Amerikába távozik. Erre 1938 elején került sor. A Naturwissenschaft 1939. januári száma leközölt egy cikket, amely arról szólt, hogy az urán 235-ös izotópja neutronbefogás után nagy mennyiségű e- nergia kisugárzása közben bomlik. Szilárd döbbenten kénytelen felismerni: megtalálták! Mégpedig Németországban! Ha ez Hitlerkezébekerüfvégea világnak. Albert Einsteinhez fordul. A Szilárd által németül megfogalmazott levelet Wigner Jenő fordítja angolra és Albert Einstein írja alá. A Franklin Delano Roo- seveltnek címzett, 1939. augusztus 2-án postázott levél, amely arra szólítja fel az elnököt, hogy Hitlert meg kell előzni az atombomba előállításában, indítja be végül a Manhattan tervként elhíresült atomprogramot. A munkában Enrico Fermi oldalán vett részt, együtt készítették el a világ első atommáglyáját, amelyet a chicagói egyetem sportpályájának alagsorában indítottak be 1942. december 2-án. A működőképességhez fontos volt Szilárd Leó eljárása, amellyel nagy tisztaságú grafitot tudtak előállítani a láncreakció szabályozására. A háború után - épp a fegyverkezési versennyel szembeni tiltakozásként - hátat fordított a fizikának, biológiával kezdett foglalkozni. Közben 63 éves korában hólyagrákot állapítottak meg nála. A kezeléseket radiológus felesége írta elő. Persze ezúttal sem kell Szilárdban csalódnunk: az adag többszörösét rendeli meg magának. Ezúttal is igaza volt: halála után a boncolás kideríti, hogy szívroham végzett vele, a rákot tökéletesen kikezelték. Álmában érte a halál a kaliforniai La Jollában fél évszázaddal ezelőtt, 1964. május 30-án. f(55tipp I 1930 I 1934 | 1938 i 1962 | 1966 I 1970 VB-TÖRTÉNELEM A labdarúgó-világbajnokságok története, a kezdetektől napjainkig - 24 oldalon. FOCTTTPP vb-kalauz-k_ L 1 11 1 2014. minus 17 minis 13. • részletes menetrend • csapatprofilok, játékoskeretek ■ helyszínek, statisztikák, érdekességek "“»22*" amit a 2014-es futballvebérol tudni kell: részletes menetrend, csapatprofilok, érdekességek - 48 oldalon. Június 10-én, kedden: VB-KALAUZ
