Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-26 / 119. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 26. www.ujszo.com 90 éves volt Meghalt Jaruzelski Varsó. Elhunyt Wojciech Jaruzelski tábornok. Az utolsó lengyel kommunista vezetőt hosszú betegség után 90 éves korában érte a halál. A kommunizmus bukása után Jaruzelski volt az első lengyel elnök, akit az 1989. június 4-én megtartott részben szabad választásokon választottak meg. Halálhírét Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnök tudatta. Jaruzelski - aki a kommunista Lengyelországban a fegyveres erők főparancsnoka és védelmi miniszter volt, betöltötte a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) vezetői posztját is 1981-ben hadiállapotot hirdetett ki, hogy elfojtsák a demokráciát követelő Szolidaritás független szakszervezet által ihletett országos tütakozáso- kat. (MTI) Az utolsó lengyel kommunista vezető (SITA/AP-felvétel) Közös imát akar Jeruzsálemben a pápa Jeruzsálem. Közös békeimára a Vatikánba hívta Ferenc pápa az izraeli és a palesztin elnököt. A katolikus egyházfő meghívása a betlehemi szentmise végén hangzott el. A pápa meghívta Simon Peresz izraeli és Mahmúd Abbász palesztin elnököt, hogy csatlakozzon hozzá a békéért esedező, „szívből jövő imájában”. Azt mondta, hogy a közös fohász helyszínéül felajánlja a vatikáni otthonát. A meghívásra reagálva Peresz szóvivője közölte, az elnök elfogad minden kezdeményezést, amely a béke megteremtését szolgálja. Az izraeli rádió szerint a Szentatya miséjét megszakította a müezzin a hangszórókból teljes hangerővel megszólaló hangja, amit a Jászol-téren lévő tömeg fütyüléssel, kiabálásokkal és „viva la Papa”, vagyis „éljen a pápa” felkiáltásokkal fogadott. A Vatikán feje a sokezres tömegnek tartott szabad téri mise előtt megbeszélést folytatott Mahmud Abbász palesztin elnökkel, majd beszédet mondott. A pápa szenvedélyes, békét sürgető szavaival intenzív erőfeszítéseket kért a palesztin-izraeli viszály megoldása érdekében és palesztin államnak nevezte a Palesztin Hatóságot. Benjámin Netanjahu miniszterelnök kijelentette, „nagyra értékeljük a pápa határozott kiállását az antiszemitizmussal szemben.” (MTI) Tegnap este tizenegykor befejeződtek az európai választások, ahol nem kötelező választani, ott alacsony volt a részvétel Nem hozza lázba az embereket az EU Brüsszel. Az Európai Unió tagországainak nagy részében alacsony érdeklődés mellett, de rendben zajlottak az európai parlamenti (EP-) választások. Az eredményeket jóval lapzártánk után hozták nyilvánosságra, miután mindenhol megtörtént a választás. Utolsóként olaszok szavaztak, náluk 23.00-kor zártak az urnák. MTl-HÍREK Magyarország mellett 20 uniós tagországban szavaztak tegnap. Magyarországon délután alacsony volt a részvétel, de már akkor meghaladta a szlovákiai voksolási kedvet. A többi országban már lezajlott a választás: csütörtökön az Egyesült Királyságban és Hollandiában, pénteken Írországban, pénteken és szombaton a Cseh Köztársaságban, szombaton pedig Lettországban, Máltán és Szlovákiában adhatták le szavazatukat a polgárok. Van ahol kötelező A szavazóhelyiségek a legtöbb országban reggel 6, illetve 7 órakor nyíltak meg, és a legkorábban Belgiumban és Luxemburgban zártak, mégpedig 14 órakor. Kötelező a szavazás Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban. Az első teljes részvételi adatokat közép-európai idő szerint 21 órakor, az exit poll mérések eredményeit egy órával később, az első részeredményeket pedig 23 órakortettékközzé. Belgiumban késő délelőttig rendben zajlott a tartományi, szövetségi és európai parlamenti választás - annak dacára, hogy a brüsszeli zsidó múzeumnál szombat délután elkövetett, négy halálos áldozatot követelő gyilkos merénylet súlyos aggodalmat keltett a lakosság körében. (Hírünk a 24. oldalon.) Belgiumban a választási részvétel - néhány száz eurós bírság terhe mellett - kötelező, így a részvételi arány rendszerint nagyon magas, kilencven százalék fölötti. Csehországban pénteken és szombaton választottak. Az eredmények szinte megjósol- hatatlanok voltak, ugyanis a kormányzó szociáldemokraták és az Andrej Babiš vezette ANO, valamint az ellenzéki TOP 09 is nagyjából a voksok 17 százalékára számíthatott. Elemzők szerint akár kilenc párt is bekerülhetett az Európai Parlamentbe. Juncker vagy Schulz Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke felszólította az uniós tagországok állam- és kormányfőit, hogy az európai parlamenti választás eredményének megfelelően a néppárt vagy az európai szocialisták csúcsjelöltjét, Jean-Claude Junckert vagy Martin Schulzot jelöljék az Európai Bizottság élére. Daul kiemelte, hogy azt a politikust kell az EU-bizottság élére jelölni, aki „elöl végez” a választáson, „mindegy, hogy az Jean-Claude Juncker vagy Martin Schulz”. „Nem lehet megtenni, hogy bemutatunk a választóknak két csúcsjelöltet, a választás után pedig egy harmadikat varázsolunk elő a kalapból bizottsági elnöknek. Ez a választók becsapása lenne” - mondta. A Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Bizottság új elnökét - a portugál néppárti Jósé Manuel Barroso utódját - az EP-választások eredményének figyelembe vételével kell megválasztani. A tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsra az a feladat hárul, hogy a választások eredményeire tekintettel személyi javaslatot tegyen a tisztség betöltésére. Az új elnök megválasztása az EP feladata, a testület egyszerű többséggel választja meg az unió végrehajtó intézményének új elnökét. A nagy európai pártcsaládok a választási kampány kezdete előtt megnevezték a csúcstisztségre általuk jelölt politikust. Holnaptól tárgyalások Az Európai Tanács tagjai holnap este gyűlnek össze Brüsszelben, hogy áttekintsék az EP-választás kimenetelét. Az EP-választásokkal csak az első szakasz zárul le az uniós intézmények átfogó megújításának várhatóan hónapokig tartó folyamatában. A brüsszeli bizottság elnöki tisztsége mellett az Európai Tanács elnöki tisztségét is be kell tölteni, ki kell jelölni az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, és össze kell állítani az új Európai Bizottságot. Ukrán elnökválasztás: Turcsinov szerint magas volt a részvétel, Porosenko elsőként a Donyec-medencébe látogatna Kelet-Ukrajna nem választott elnököt, Kijev igen MTl-TUDÓSÍTÁS Kijev. Magas részvétellel zajlott tegnap az ukrán elnökválasztás, a szavazóhelyiségek előtt sorok kígyóztak Kijevben és országszerte - kivéve a keleti országrészeket, ahol az oroszbarát fegyveresek gyakorlatilag nem engedték szavazni a választókat, a választóhelyiségek a legtöbb helyen ki sem nyitottak. Kárpátalján nagyon alacsony volt a részvétel. A voksolás lapzártánk után ért véget. Olekszandr Turcsinov ukrán házelnök, miután leadta szavazatát, sajtótájékoztatót tartott, amelyen közölte, hogy a kelet-ukrajnai Donyeck megyében már dolgozik hét területi választóbizottság, Lu- hanszk megyében ugyanakkor csak kettő. „Kétség kívül a választások ezekben a régiókban nagyon súlyos körülmények között zajlanak” - fűzte hozzá. Szavai szerint „Oroszország vezetése mindent megtesz azért, hogy meghiúsítsa az elnökválasztást Ukrajnában, beleértve az ország keleti megyéit. Minden fenyegetés ellenére Az ukrán választás két arca: tömeg Kijevben, oroszbarát fegyveresek Donyeckben akadályozzák a voksolást (TASR- és SITA/AP-felvétel) azonban több ezer szavazókor működik” - szögezte le. A legesélyesebb elnökjelölt, Petro Porosenko, a Vitalij Klics- ko vezette Ütés (UDAR) párt jelöltje azt mondta, ha elnökké választják, az első útja ebben a minőségében a Donyec-medencébe vezet majd. Az ukrán-orosz viszonnyal kapcsolatosan kijelentette, a Moszkvával való párbeszéd nélkül nem lehetséges a stabilitás Ukrajnában. Leszögezte viszont, hogy nem ismeri el a Krím félsziget Oroszországhoz tartozását. Bejelentette, minisztériumot fognak létrehozni a krími ügyek kezelésére, beleértve a félsziget diplomáciai úton való visszaszerzését, az ott élő ukrán állampolgárok védelmét, illetve az onnan elmenekültek segítését. Porosenko reményét fejezte ki, hogy egy fordulóban eldől, ki lesz Ükraj- na következő államfője. A felmérések szerint a második legesélyesebb jelölt Julija Timos- enko volt kormányfő, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltje. Donyeck városában délután minden szavazóhelyiség zárva volt. Egyet megpróbáltak kinyitni, de néhány percen belül fegyveres szakadárok érkeztek oda, és megakadályozták, hogy megkezdődjön a szavazás. A kelet-ukrajnai megye déli részén lévő Mariupolban viszont csaknem minden szavazókor működött. Helyszíni beszámolók szerint többen a donyeck megyeiek közül, akiknek saját szavazóköre nem nyitott ki, és ezért nem tudtak szavazni, elindultak, hogy máshol adják le voksukat. Letartóztatták Jinglak Sinavatra volt thaiföldi miniszterelnököt Bangkokban szétkergették a szenátust MTl-HÍR Bangkok. A thaiföldi puccsista katonai vezetők szombaton bejelentették, feloszlatták az ország szenátusát, és kezükbe veszik a teljes törvényhozói hatalmat. Ezzel gyakorlatilag az utolsó demokratikus intézményt is felszámolta a néhány nappal ezelőtt vértelen puccsal hatalomra került Prajuth Csan- ocsa, a hadsereg főparancsnoka, aki az államcsíny után rögtön felfüggesztette az alkotmányt és feloszlatta a parlament alsóházát, de akkor még a helyén hagyta a szenátust. Miután azonban a Nivatthamrong Bunszongphaiszan vezette ügyvivő kormányt megfosztották hatalmától, és pénteken Csan-ocsa magához vonta a miniszterelnöki jogköröket, nem okozott különösebb meglepetést a szenátus „szétkergetése”. Jinglak Sinavatra volt thaiföldi miniszterelnököt, kormányának tagjait és a kormányellenes tüntetők vezetőit akár egy hétig is őrizetben tarthatja a hadsereg, hogy „legyen idejük gondolkodni” - közölte a puccsot végrehajtó thaiföldi katonaság szóvivője. A hadsereg intézkedésének nyilvánvalóan az az oka, hogy a szóban forgó politikai vezetők ne tudjanak kapcsolatba lépni támogatóikkal, és felbujtani őket a hatalmat átvevő katonaság ellen. A szóvivő hozzátette, hogy az őrizetük alatt lévő összes politikussal jól bánnak, a hadsereg célja, hogy kompromisszum szülessen az ország sorsáról. „Nem akarjuk korlátozni a szabadságukat”-jelentette ki. Az orosz elnök elismeri az ukránok választását Putyin: kicsoda Obama? MTl-TUDÓSÍTÁS Washington. Kicsoda Barack Obama, hogy ítélkezzen? - tette fel a kérdést Vlagyimir Putyin orosz elnök a CNBC amerikai televíziónak Szentpéterváron adott interjújában. Putyin arra reagált, hogy beszélgetés közben felvetették neki: az amerikai elnök szerint hazudott Oroszországnak az ukrán válság kiélezésében játszott szerepével kapcsolatban. „Kicsoda ő, hogy ítélkezzen?! De komolyan?!” - mondta az orosz elnök. Putyin ugyanakkor kijelentette: nem hiszi, hogy Obama megvádolta volna őt. Szerinte az amerikai elnök csak az álláspontját hangoztatta, amihez ugyanúgy joga van, mint neki is. Az orosz elnök mindemellett reményét fejezte ki, hogy az ukrajnai válság békésen zárul le, és kijelentette, hogy el fogja ismerni a hétvégi ukrán elnökválasztás eredményét, „az ukrán nép választását”. „Természetesen együtt fogunk működni az újonnan megválasztott államfővel” - mondta.
