Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-23 / 117. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 23. www.ujszo.com Az USA fellép a Boko Haram ellen Washington. Az USA 80 katonát vezényelt Csádba, hogy azok segítséget nyújtsanak a Boko Haram iszlamista szervezet által Nigériában elrabolt több mint 200 diáklány felkutatásában és kiszabadításában - közölte Barack Obama elnök. Obama szerint az amerikai katonák támogatni fogják a kémrepülőgépek tevékenységét Nigéria északi része, valamint az azzal szomszédos területek felett. A kontingens addig marad majd Csádban, amíg szükség van támogatására az emberrablás megoldásában. A Boko Haram áprilisban megrökönyödést keltett az iskolás lányok elrablásával. A szervezet vezetője fenyegetőzött, eladja őket rabszolgának. Idén már több mint kétezren haltak meg a Boko Haram támadásaiban, csak kedd este óta 50-en vesztették életüket a merényletekben. (MTI) Elraboltak 27 afgán rendőrt Kabul. Tálib fegyveresek elraboltak 27 rendőrt Afganisztán egyik északkeleti tartományában. Ba- dahsán tartomány rendőrfőnöke arról számolt be, hogy a rendőrök egy barlangban bújtak el, miután a fegyveresek megtámadták Jamgan körzetét. A tá- libok magukra vállalták az emberrablást. A szélsőséges iszlamista szervezet közölte, a hat rendőr halálát okozó rajtaütést követően kitűzték mozgalmuk lobogóját a körzet rendőrségi épületére. A tálibok május elején tavaszi offen- zívát hirdettek. (MTI) Átadás előtt az emlékmű Budapest. Gyakorlatilag kész van a Szabadság téri német megszállási emlékmű, már csak a két főalakot, Gábriel arkangyalt és a birodalmi sast kell helyére emelni - írja a Népszava. A hat hete a téren tüntetők szerint a két szobrot valószínűleg az „éj leple alatt” emelik majd a helyére, hogy elkerüljék a tiltakozókkal való konfrontációt. Kedden már a díszvilágítást szerelték a téren. Az Index tegnap készült fotói alapján azonban még nincs kész az alapzat, a fő oszlopok tetejéről például hiányzik a timpanon. A Népszava szerint ugyanakkor a két szobor elhelyezése már a napokban megtörténhet, így még a vasárnapi EP-vá- lasztás előtt átadhatják az emlékművet. (Index) Tegnap reggeltől vasárnap estig mintegy 400 millió európai uniós állampolgár adhatja le a voksát Jöhetnek az euroszkeptikusok Hisznek az uniós intézményekben. Hollandiában tegnap szavaztak, Amszterdamban egy templomban is voksolni lehetett. (TASR/AP) Brüsszel. Tegnap megkezdődtek az európai parlamenti választások. Elsőként Hollandia és az Egyesült Királyság választópolgárai dönthettek arról, kik képviseljék őket a strasbourgi Európai Parlamentben. A hollandok 26, a britek 73 mandátum sorsát dönthetik el. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A legutóbbi választás óta mindkét országban megerősödtek az euroszkeptikus erők. Nagy-Britanniában a felmérések szerint győzelmet arathat a főleg a Kelet-Európából érkező bevándorlás és ezzel összefüggésben a szabad munkavállalás korlátozása mellett fellépő Egyesült Királyság Független-. ségi Pártja (UKIP), amely a vok- sok 30%-ára számíthat, és ezzel 24 képviselőt küldhet a strasbourgi uniós parlamentbe. A második helyet a Munkáspárt szerezheti meg; a szavazatok 26%-ával 22 mandátumot szerezhetnek. A nagyobbik kormánypárt, a konzervatívok a voksok 22,8%-ára számíthatnak, ami 16 képviselői helyre lehet elég. A kisebbik kormánypárt, a liberális demokraták várhatóan két képviselőt küldhetnek Strasbourgba. 2009-ben a választópolgárok 34,7%-a ment el szavazni az Egyesült Királyságban. Hollandiában az ellenzékben lévő Demokraták 66 nevű liberális párt kaphatja a legtöbb szavazatot. Az előrejelzések szerint 18,1% voksolhat rájuk, ami 5 mandátumot jelenthet. Második helyen futhat be, és 4 helyet szerezhet a Geert Wilders vezette euroszkeptikus és a muszlimok bevándorlása ellen fellépő Szabadságpárt, 13,9%-os támogatottsággal. A jelenlegi miniszterelnök, Mark Rutte pártja, a liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért lehet a harmadik a voksok 13,6%-ával. 2009-ben Hollandiában a választásra jogosultak 36,75%-a adta le szavazatát. Tegnap reggeltől vasárnap késő estig körülbelül 400 millió választásra jogosult európai uniós állampolgár adhatja le a szavazatát a 28 uniós tagállamban, hogy megválasszák az Európai Parlament 751 tagját, majd ennek függvényében, a következő hónapokban az Európai Unió intézményrendszerének teljes vezetése megújul. Az idei a nyolcadik EP-választás 1979 óta, amikor az európai polgárok először választhattak maguknak közvetlenül képviselőket a strasbourgi parlamentbe. A csehek ma és holnap szavaznak, ma választanak az írek is. Lettország, Szlovákia és Málta lakói szombaton járulhatnak az urnákhoz. A legtöbb országban vasárnap tartják a választást, ráadásul van, ahol kötelező is szavazni; Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban ez a helyzet. A belgák és a görögök 21-21, a ciprusiak és a luxemburgiak 6-6 mandátumról döntenek. Magyarország mellett vasárnap választ Ausztria, Bulgária, Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Litvánia, Lengyel- ország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország is. A legtöbb mandátummal, 96-tal a legnagyobb népességű Németország rendelkezik. Ausztria 18, Bulgária, 17, Horvátország 11, Dánia 13, Észtország 6, Finnország 13, Franciaország 74, Olaszország 73, Litvánia 11, Lengyelország 51, Portugália 21, Románia 32, Szlovénia 8, Spanyolország 54, Svédország pedig 20 képviselői helyről dönt. A tagállamok felében van bejutási küszöb. Kilenc országban, a horvátoknál, a cseheknél, a szlovákoknál, a franciáknál, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában 5%-os. Ausztriában, Olaszországban és Svédországban a voksok 4%-át kell megszerezni, a görögöknél 3%, Cipruson pedig 1,8 % kell az EP-be jutáshoz. Visszaért bázisára az orosz katonai egységek egy része - provokációktól tartanak Kelet-Ukrajnában Véres nap az ukrán biztonsági erők számára Tegnap ukrán kormánykatonákat lőttek agyon a katonai konvojra lecsapó Luhanszk és Donyeck környéki szakadárok (TASR/AP) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Oroszbarát szeparatis- ták legalább 9 ukrán katonát öltek meg tegnap Kelet-Ukrajnában, április eleje óta ez volt a legvéresebb nap a biztonsági erők számára. A Luhanszk és Donyeck megyei támadásokat három nappal az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, előrehozott elnökválasztás előtt hajtották végre. Az összetűzésekben 20 ember megsebesült. „A Donyeck megyei Volno- vaha közelében kirobbant összecsapásokban a Moszkva- párti fegyveresek gránátokkal támadtak a település melletti egyik katonai ellenőrzőpontra” - közölte az ukrán védelmi minisztérium egyik szóvivője. A másik rajtaütést a Luhanszk megyében található Rubizsne közelében hajtották végre, itt a szakadárok tüzet nyitottak egy katonai konvojra, egy ukrán katona meghalt, kettő pedig megsebesült. Az AP amerikai hír- ügynökség arról számolt be, hogy 11 holttestet látott a Donyeck megyei Blahodarne településen található katonai ellenőrzőpontnál. A harcok helyszínén kiégett katonai járművek, köztük páncélozott szállító harcjárművek láthatók. A harcok Szlovjanszk környékén is folytatódtak, a kormányerők állásai felől kilőtt tüzérségi lövedékek több épületet súlyosan megrongáltak a város peremén fekvő Semenovkában. Visszatért állomáshelyére az Ukrajnával határos régiókból visszavont orosz katonai egységek egy része - állította tegnap az orosz védelmi minisztérium. A tárca kedd óta folyamatosan beszámol a Rosztovi, a Belgo- rodi és a Brjanszki területekről laktanyáikba visszavonuló egységek mozgásáról. A mostani közlés szerint a csapatokat és eszközeiket 15 repülőgéppel és mintegy 20 vasúti szerelvénnyel indították útnak, de a katonák és a fegyverzetek számát nem adták meg Moszkvában. Csekély mértékű mozgás érzékelhető az ukrán határ közelében tartózkodó orosz erőknél, de egyelőre túl korai lenne megmondani, hogy pontosan mekkora nagyságú erő hová távozik, illetve távozik-e egyáltalán - mondta Philip Breedlove amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka. Breedlove szerint az Ukrajna közelében állomásozó orosz erő továbbra is robusztus. A Kelet-Ukrajnában kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” vezetése nem zárja ki, hogy a kijevi hatóságok ostrom alá veszik Donyeck városát, és provokációkat hajtanak végre a vasárnapra kiírt ukrán elnökválasztás előtt - mondta Miroszlav Rudenko, a donyecki „népfelkelők” parancsnoka. Rudenko ezzel kommentálta az ukrán államfői posztot betöltő Olek- szandr Turcsinovnak azt a kijelentését, amely szerint a kijevi hatóságok készek végrehajtani az ország keleti felében folytatott hadműveleteik utolsó szakaszát, hogy megtisztítsák az oroszbarát fegyveresektől Donyeck és Luhanszk megyét és biztosítsák a május 25-i elnök- választás ottani lebonyolítását. „Ukrán erőket vontak össze Donyeck közelében. Ukrán egységek mozgását észlelték egyebek mellett (a Donyecktől 60 km-re fekvő) Volnovahi térségében és délkeleten, Mariupol irányából is” - mondta. A keleti határ közelében lévő Luhanszkban szintén az Ukrán Nemzeti Gárda támadására készülnek. Felfüggesztett jogok Katonai puccs Thaiföldön Bangkok. Thaiföldön a hadsereg átvette tegnap a hatalmat arra hivatkozva, hogy helyre kell állítani az országban a rendet a hónapok óta tartó politikai zavargásokat követően. A hatalomátvételt Prajuth Csan-ocsa, a hadsereg főparancsnoka jelentette be az állami televízió által élőben közvetített beszédében: ,A törvény és a rend érdekében átvesszük a hatalmat. Kérem, őrizzék meg nyugalmukat, és folytassák szokásos napi tevékenységüket.” A hadsereg kedd hajnalban hirdetett ki rendkívüli állapotot, hogy megálljt parancsoljon az ősz óta tartó súlyos belpolitikai válságnak, amelynek kiújuló erőszakos összecsapásaiban 28 ember halt meg, és több mint 800 megsebesült. Csan-ocsa szerdán tárgyalóasztalhoz ültette a konfliktusban szemben álló feleket, megakadályozandó, hogy a megosztott indokínai monarchia „egy második Ukrajnává” váljon. A találkozón a kormánypártnak, a legnagyobb ellenzéki pártnak, a két tábor tüntetőinek a vezetői, valamint a szenátus és a választási bizottság elnöke vettek részt. Tegnap folytatódtak a tárgyalások, de azok sem vezettek eredményre, a rivális pártoknak nem sikerült egyezségre jutniuk. Az alkotmányt is felfüggesztő hadsereg a kormány több képviselőjét is fogva tartja. A rendkívüli állapot érvényben marad az egész országban. Kijárási tilalmat rendeltekéi, este 10 és hajnali 5 óra között senki nem hagyhatja el otthonát. (MTI) Szakadár merénylet Vérfürdő Kínában Peking. Legalább 31 halottja és több mint 90 sérültje van egy az északnyugat-kinai Hszincsi- ang székhelyén, Urumcsiban tegnap végrehajtott robbantásos merényletnek. A tanúk elmondása szerint az autók, amelyekből robbanóanyagokat dobáltak ki, reggel hajtottak bele a tömegbe. Kínában az elmúlt időben terrorcselekmények sorát követték el, két pályaudvari merényletben több tucatnyian meghaltak, több mint kétszázan megsérültek. A hatóságok szerint a támadók hszincsiangi szakadárok, vallási szélsőségesek. Hszincsiangban szerdánje- lentettékbe, a régióban március óta 39 embert ítéltek különböző időtartamú, akár 15 évig is tartó börtönbüntetésre terrorizmussal összefüggésbe hozható szélsőséges vallási tevékenység, fegyvergyártás miatt. Hszincsiangban hosszú évek óta fegyveres akciókkal, terror- cselekményekkel hívják fel magukra a figyelmet ujgur lázadók, olykor vallási fanatikusok is, illetve a terület elszakadását hirdetők. A muszlim vallású ujgur népcsoport tagjai - a 21 milliós Hszincsiang-Ujgur autonóm terület őslakosai - a terület népességének mintegy 45%-át adják. (MTI)
