Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-23 / 117. szám, péntek

Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 23. A radikális és EU-ellenes pártok is szeretik a pénzt. Az uniós pénzt Szélsőséges dilemmák Súlyos dilemmával szem­besülnek az EP-választá- sok előtt a radikális szél­sőjobboldali és EU-ellenes pártok: szükségük van egymásra, hogy több pénzt kapjanak az uniótól. MT1-HÁTTÉR Együttműködésükkel ugyan­akkor odahaza szavazatokat ve­szíthetnek. Mivel a nacionalista pártok az európai integráció megállítása és visszafordítása mellett kampányolnak, és leg­szívesebben lezárnák a határo­kat a külföldiek előtt, kevés si­kert könyvelhetnének el a közös indulással. A választás után azonban kénytelenek lesznek fe­lülkerekedni ellenérzéseiken, és közös frakciót alakítani, mivel a nagyobb parlamenti csoporto­sulás több uniós pénzt, bizottsá­gihelyet és alkalmazottatjelent. A színfalak mögött már zajlik az egyeztetés - mondta Franz Obermayr osztrák szabadság- párti EP-képviselő, a Nemzetkö­zi Euroszkeptikusok elnevezé­sű, alakulóban lévő európai par­lamenti platform lehetséges partnere. Egyezség azonban még nincs. A nacionalisták a csúcsjelöltek számára rendezett tévévitákon sem vehettek részt, mivel nem tudtak közös jelöltet állítani az Európai Bizottság el­nökségitisztére. Öt hónapja Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemze­ti Front (FN) és Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetője Hágában kijelentette, hogy kö­zösen indulnak az EP-mandá- tumokért, de ma már nem szíve­sen mutatkoznak együtt, Le Pen áprilisi találkozójukat is le­mondta. Nigel Faragé, a legnagyobb EU-ellenes brit politikai párt, az Egyesült Királyság Függetlensé­gi Pártja (UKIP) vezetője kijelen­tette, sem Le Pennel, sem Wil- dersszel nem kíván együttmű­ködni, mivel mindkettő túlságo­san szélsőséges. A két pártvezér azonban csupán taktikai lépés­nek nevezte Faragé bírálatát, és emlékeztetett az UKIP korábbi politikai partnerére, az idegen- gyűlölő, olasz Északi Ligára. Ugyanakkor a görög radikális Arany Hajnalt vagy a Jobbikot Wilders és Le Pen tartja túl radi­kálisnak. Az Arany Hajnal tagjai sosem rejtették véka alá Adolf Hitler iránti rajongásukat, gyak­ran rendeznek egyenruhás fel­vonulásokat, ugyanakkor a hé­ten lufikat osztogattak gyere­keknek. Vona Gábor, a Jobbik vezetője, aki korábban a zsidó csoportokat „izraeli hódítók­nak” nevezte, akiknek „egész Európa a talpukat nyalja”, de az utóbbi hónapokban elhagyta a zsidó- és romaellenes retorikát és kiskutyákat simogat a párt szórólapjain. Az euroszkeptikusok a szava­zatok jelentős hányadát szerez­hetik meg. Az osztrák Szabad­ságpártnak, a Nemzeti Front­nak, a Jobbiknak, a litván, bol­gár, dán és holland nacionalista pártoknak stabil szavazóbázisa és erős „hátországa” van. Az Arany Hajnal támogatottsága 8 százalékos. Ám a közös EP-kép- viselethez arra is szükség lenne, hogy közös álláspontot alakít­sanak ki, azonban szélsőségesen eltérő véleményt vallanak a me­legek jogairól vagy Izrael meg­ítéléséről. Ugyanakkor Ludovic de Danne, az FN európai szóvi­vője elmondta, hogy az eurosz- keptikus platform alapvető né­zeteiben már megegyeztek: el­lenzik a föderális Európát, az európai diplomáciát és a nem­zetközi ügyekben való közös fel­lépést, a globális szabad keres­kedelmet. Működésképtelennek tartják az eurózónát és közös az állás­pontjuk bevándorlási, valamint az etnikai és vallási kommuna- rizmus kérdéseiben. Marine Le Pen azt mondta, elkötelezett egy Franciaország, Hollandia, Ausztria, Belgium, Olaszor­szág, Svédország, Szlovákia és Litvánia euroszkeptikusaiból álló csoport létrehozása mel­lett, hogy több felszólalási időt nyerjenek az EP-ben, és meg­szerezhessék azokat a pénzügyi előnyöket, amelyekre a leg­alább hét EU-tagország leg­alább 25 képviselőjéből álló csoportosulások jogosultak. „Független EP-képviselőkként másodrangú tagok vagyunk” - mondta Le Pen. JEGYZET Akácmaszlag VERES ISTVÁN Nem irigylem a magyar kor­mányt -temér­dek dolga mel- lett szinte ha­vonta megkell mentenie va­lamitől Magyarországot. Mindegy, megszoktuk. Arra viszont talán még nem volt példa, hogy a megmentőitől akarják megmenteni a magya­rokat. Az Európai Unió ugyan­is nemrég magára vállalta azt a nagylelkű feladatot, hogy harcba száll a biológiai sokfé­leség megőrzéséért. Ez azt je­lenti, hogy az adott országok­ban őshonos fajok továbbélé­sét igyekszik támogatni. Erre pedig azért van szükség, mert léteznek nem őshonos fajok, és tulajdonságaikból eredően képesek arra, hogy a többi fajt kiszorítsák, mivel igénytele­nebbek, gyorsabban fejlőd­nek, ráadásul úgy alakítják maguk körül a talajt, hogy megnehezítik a többi faj sza­porodását. Ilyen például az akácfa is, amely a 17. század­ban került Észák-Amerikából Európába, Magyarországon pedig a rá következő évszá­zadban kezdték telepíteni. Az­óta nagyon elterjedt, tele van­nak vele például az erdőszé­lek, és az elhagyott telkeken is nagyon jól érzi magát. Ahol nincs semmi, ott akác nő. Egy­ben kiváló haszonnövény: fá­jának fűtőértéke nagy, a virág­jából készült méz finom. Csár­dát is elneveztek róla (a jobb napokatis látottFehérÁkác, a tank mellett), tehát szeretjük. Mindezek mellett érvényes, hogy agresszív terjeszkedő, az őshonos fajok kiszorításában így nagy szerepe van. Ezért ke­rülhet fel az unió veszélyes fa­jokat tartalmazó listájára, amely még csak most készül. A biológiai sokféleség megőrzé­se ugyanis csak úgy képzelhető el, ha bizonyos fajokterjedé- sének korlátot szabunk. Abban alighanem mindenki egyetért, hogy nem kell az akadémia levelező tagjának lenni ahhoz, hogy a fenti ok­fejtést felfogjuk. Nyilván tisz­tában vannak vele azok a ma­gyar politikusok is, akik ma­gukra vállalták azt a nemes feladatot, hogy megvédik a magyar akácot az unió állító­lagos pusztító szándékától. Hirtelen hungarikummá lé­pett elő az akácméz, az akácfa és a magyar nóta (gondolom az Akácos út miatt). Orbán ki­vételt kért Barrosótól a ma­gyar akácnak, és állítólag meg is kapta. Ha ennyi eszetek' van, hát nesztek, aztán har­minc év múlva rájöttök maga­toktól is, hogy műről van itt szó, gondolhatta Barroso. De akkor talán már nem lesz elég korlátozni, hanem irtani kell - már ha azt akarjuk, hogy akácerdőn kívül más is marad­jon. Egyébként az akác annyi­ra szapora, hogy kiirtani kép­telenség lenne. Nem is kell, elég korlátozni. Viszont saj­nos most nem erről beszélnek, hanem arról, hogy szegény Magyarországot megint meg kell védeni a csúnya uniótól. Reméljük, eljön majd-az idő, amikor a politikusok fő mun­kamódszere nem a néphülyí- téslesz. KOMMENTAR Aktatologatók LAKNER ZOLTÁN Csőszkunyhót, a koncepciós perek hírhedt tar­tozékát emlegeti a Kovács Béla ügyét kommen­táló közleményében Morvái Krisztina. Vona Gábor azt mondja, Kovácson keresztül valójá­ban őt támadják - ezzel a jó öreg „üldöznek minket, egyedül vagyunk” komplexust éleszt­geti híveiben. Hogy a Jobbiknak- más unióellenes európai pártokhoz ha­sonlóan - erős orosz kapcsolatai vannak, az azért nem tegnap derült ki. Bárajobbikosoktagadják, évek óta tartják magukat a több mint találgatások arról, hogy Oroszország és Irán nem csak szimpátiával segíti őket. Az orosz kapcsolat kiépítésében Kovács Bélánakkulcsszerepe lehet. Nem tudom, ez elég ok vagy sem a titkosszolgálati vizsgálódásra, de állítólag már öt éve figyelik a „szervek” Kovács Béla tevékenységét. Fatális vé­letlen lehet, mi más, hogy az ügyészség éppen akkor kérte Ko­vács Béla európai mentelmi jogának felfüggesztését, amikor a Jobbiknak esélye van megszerezni a második helyet az euró­pai parlamenti választáson, s amikor mindenki arra számít: a Fidesz a Jobbik ellen fordítja fegyvereit. Félreértés ne essék, az utolsó leszek, aki a Jobbikot sajnálja. Egyebek mellett a titokzatos orosz kapcsolatok, vagy például Kovács Béla legutóbbi, a krími „népszavazást” dicsérő meg­jegyzései is veszélyesek és ellenszenvesek. Ez sem hárítja el azonban annak gyanúját, hogy a Fidesz politikailag időzített ügyekkel egymás után robbantja fel politikai ellenfeleit. Nyilvánvaló, ha valaki nem feddhetetlen, akkor vessen ma­gára. Persze, a Fidesz által politikai fegyverként használt vá­dak nem egyszer omlottak már össze a bíróság előtt. Ugyan­akkor felmerül a gyanú, hogy a hatalmi párt talán hónapo­kig, évekig tárol ügyeket, amelyek zavartalanul zajlanak, amíg nem fűződik politikai érdek a leleplezésükhöz. Az ál­lami szervek afféle állampárti ügynökségekként rántják le a leplet, véletlenül mindigéppen arról, akiről szükséges. Ugyanezt a Fidesz ellenfelei nem tudják megtenni, mert nem férnek hozzá információkhoz és nem játszik a kezükre vala­mely állami szerv. Annak ellenére, hogy szinte már mindenki beárazta a Jobbik májusi előretörését, a közvélemény-kutatások inkább az erőviszonyok befagyását jelzik. Bár a szocialistákat közben a Molnár Zsolt elleni szkinhedvád gyengíti, ennél fajsúlyosabb a tényleges nemzetbiztonsági kockázatokat felvető Kovács­ügy. Úgyhogy nem zárható ki, mégsem biztos, hogy a Jobbik előzni fogja az MSZP-t. Az biztos csupán, hogy a Fidesz őrzi a centrális erőteret, amiben nemcsak a politikai professzionalizmus, hanem fáj­lok és akták sokasága is segíti, amelyeket a kellő pillanatban tol ki a nyilvánosság elé. Ezt azért nem nevezném jogállami­ságnak. A szerző magyarországi politológus FIGYELŐ Kémek, zoknik, kirakatok A jobbikos Kovács Béla rendszeresen találkozott egy volt KGB-s orosz ügynökkel, és végig tisztában volt azzal, hogy kivel tart fenn kapcsola­tot. A Magyar Nemzet szerint Ezt bizonyítja, hogy a talál­kozókra mindig konspirativ körülmények között került sor - írta a Magyar Nemzet A találkozók a következő­képpen zajlottak le. Telefont nem vihet magával egy kém, és autót sem használhat, amit ezért egy félreeső parkolóban hagy. Gyalog indul a találko­zóra, és pont az ellenkező irányba, mint amerre mennie kellene. Később villamosra száll a konspiráló ügynök, de természetesen nem arra, amelyik közvetlenül a hely­szín felé vinné, mert ez csak elterelés. Közben végig azt figyeli, hogy követik-e. Utána taxiba ül, menet közben vé­gig a visszapillantót nézi, kö­vetik-e. A taxival nem közvet­lenül a helyszínre megy, csak egy köztes állomásig. Idő­közben úgy dönt, irányt vált, átszáll egy másik taxiba, és megy tovább pár kilométert. Az utolsó 20-30 percben csak gyalogolhat - a kémkönyvek szerint ez a szabály. Még egy zöldségeshez is benéz, mert még bőven van ideje a kons­pirativ találkozóig, közben persze végig figyel. Sétálga- tás közben a kirakatokat nézi, a tükröződésben is azt figyeli, követik-e. Ilyenkor az embe­rek cipőjét és zokniját is néz­nie kell, mert a kémelhárítók gyakran váltanak ruhát, de zoknit szinte biztosan nem. A valóságban is olyan ez, mint a filmekben. A szakértők azt mondják: így kell konspirált módon találkozni valakivel, vagyis előtte órákon keresz­tül kell figyelni, hogy az em­bert megfigyelik-e. Sajtóhí­rek szerint Kovács Béla is így találkozott ügynökökkel és adott át nekik információkat. (MNO) W§M.-------t---------------——L__------------ľ____'__1__I_________WmSgmm ^__i - Én nem üvöltök, nekem igazam van!!! Te véleményfasiszta!

Next

/
Thumbnails
Contents