Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-21 / 115. szám, szerda

8 Karrier-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 21. www.ujszo.com A személyiség bármilyen más tényezőnél jobban meghatározza a munkahelyi teljesítményt Ötből egy dolgozó elégedetlen a munkájával • t Ot személyiségtípus, akit elő szoktak léptetni jja már nem ÖSSZEFOGLALÓ Ha arról kell dönteni, hogy kit vegyenek fel vagy léptesse­nek elő egy-egy cégnél, a kész­ségek, a képességek, illetve a tapasztalatok nagyjából hason­ló súllyal érvényesülnek a lat­ban. Sokan hajlamosak azon­ban elfelejteni, hogy a jelölt hozzáállása és személyisége is óriási szerepet játszik a dolog­ban. „Nagyon sok kutatási eredmény támasztja alá, hogy a- személyiség bármilyen más té­nyezőnél jobban meghatározza a munkahelyi teljesítményt” - magyarázza Robert Hogan pszichológus, a Hogan Assess­ments (USA) vállalat tulajdo­nosa, mely személyiségtesztek­kel foglalkozik. Ezek a vizsgála­tok még az inteijúknál és az IQ- teszteknél is csalhatatlanabbul elárulják, alkalmas-e valaki egy adott pozícióra. Carl Persing, a Metros Group tanácsadó cég munkatársa hozzáteszi, hogy a személyiség rendkívül fontos szerepet játszik a karriermoti­vációban, ennélfogva a pálya alakulásában. „Bizonyos sze­mélyiségvonások meghatáro­zott munkákra ösztönöznek, és befolyásolják a beilleszkedést” - fogalmazott Persing. Lássuk tehát, milyen az az öt személyi­ségtípus, akiértversenyeznek! Akit mindenki szeret. Az ügyfelek, a kollégák és a felet­tesek is kedvelik őt. Kellemes társaság, nagyon könnyű ki­jönni vele, s jó érzés a közelé­ben tartózkodni. Szuper me­nedzser vagy csapatvezető vá­lik belőle ezek miatt, ám olyan környezetben, ahol egyedül kell lennie, esetleg nincs lehe­tősége személyes kapcsolatépí­tésre, szabályosan „elhervad”. Aki jól tud dirigálni. Amennyiben az alacsonyabb vállalati szinten dolgozó al­kalmazottak lehetőségek kap­nak a csapatmunkára, mindig akad közöttük egy-két olyan, aki pályázik a projektvezetői posztra. Ez az ember pontosan tudja, hogyan kell úgy dirigál­ni, hogy hallgassanak rá a töb­biek, valamint olyan visszajel­zést ad nekik, amivel motiválja őket. Képes felismerni a többi­ek erősségét, minél inkább hasznosítva a munkaerejüket. Az alkalmazkodó. Rendkí­vül gyorsan tanul. Szinte bármi­lyen feladat elvégzését könnye­dén elsajátítja, zökkenőmente­sen alkalmazkodik a munka­környezethez. Nem szürke eminenciás, hiszen megérzései és intelligenciája vezetik első­sorban. Jól tűri a stresszt, ám az óriási teherbírás mellett is mu­száj figyelni rá, hogy nála se tel­jen be az a bizonyos pohár. A döntéshozó. Könnyen és magabiztosan dönt, habozás meg fölösleges kérdésfeltevé­sek nélkül. Kiváló a vezetői po­zíció betöltésére. Első osztályú stratéga, ugyanakkor a többi személyiségvonás vizsgálatára van szükség ahhoz, hogy kide­rüljön: vajon hogyan fogadja a felsőbb irányítást ő maga? Ez dönti el, hogy középvezetőnek mennyire alkalmas. Az etikus. Mindegy, mi az aktuális szerepe az adott mun­kánál, cselekedeteit és döntése­it a következetesség, a morali­tás irányítja. E tekintetben semmiképp sem köt kompro­misszumot; mindig tartja ma­gát a saját értékrendjéhez. En­nélfogva biztos, hogy nem fog átgázolni senkin a pénz vagy a presztízs reményében. (Men) öröm a munka PIONEER REPCENAPOK-MEGHÍVÓ 2014.05.27. (kedd) DÚBRAVKA (1,2) 2014.05.27. (kedd) ORÁVKA (2,3) 2014.05.27. (kedd) SOKOLCE (2,3) 2014.06.19. (csütörtök) MALÝ ŠARIŠ (1,2) További információval a területi képviselőink szolgálnak. Minden érdeklődőt szeretettet várunk! Clearfield ^ Production System Együttműködő partnereink: (1) Agrotrade Group, spol. s r.o. (2) BASF Slovensko, spol. s r.o. (3) MV-servis, s.r.o. IVHJS HYBRIDNÉ REPKY A DuPont ovális lógó a DuPont hivatalosan bejegyzett védjegye. ®,TM, SM a Pioneer Hi-Bred bejegyzett védjegyei, ©2014, PHIL Clearfield a BASF hivatalosan bejegyzett védjegye. ■ Még a nem ideális mun­kahelyen is végezhetjük megelégedettséggel a na­pi feladatainkat. Egy ame­rikai kutatás szerint ötből egy dolgozó elégedetlen a napi szinten végzett mun­kájával. A Rasmussen Col­lege által végzett felmérés adatai alapján a megkér­dezett 2000 felnőtt mun­kavállaló csaknem fele úgy vélte, hogy munkája nem nyúlt jelentős fejlő­dési lehetőséget. ÖSSZEFOGLALÓ Szenvedély és cél - nagyjá­ból ez a két dolog az, ami min­denképpen szükséges ahhoz, hogy szeressük azt, amit csiná­lunk. Ha szeretjük a munkákat, akkor tulajdoniképpen az egy hagymához hasonlít: mindig vannak új rétegek, amelyeket fel lehet fedezni. Automatiku­san. segítünk kollégáinknak, kérdezés nélkül is észre­vesszük, ha szükség van segít­ségre. És ez fordítva is igaz. Számosán vannak, akik nem így éreznek, ebben az esetben érdemes elgondolkodni a foly­tatáson. Az amerikai Rec­ruiter, com által idézett kutatás arra is rámutatott, hogy az örömtelen munka miatt a dol­gozók majdhem kétharmada fontolgatta már, hogy otthagy­ja a munkahelyét - természete­sen a döntés meghozatalát az is befolyásolja, hogy van-e másik állás. A kilépés mellett az aláb­bi érveket hozták fel: ♦ Alacsony fizetés (51 %) ♦ Az előlépés lehetőségé­nek hiánya (31%) ♦ A munka nem nyújt elé­gedettséget (26%) 4 Munkahelyi stressz (24%) 4 Nem a képesítésnek vagy a képességeknek megfelelő munka (21%). A kutatók szerint, ha a fenti­ek bármelyike jellemző mun­kahelyi életünkre és érzéseink­re, az könnyen az elkötelezett­ség hiányához és boldogtalan­sághoz vezethet. Margaret H. Greenberg és Senia Maymin karrierszakértő szerint az alábbi 4 lépés segít felismerni, ha munkánk már nem pozití­vumként van jelen az életünk­ben, és arra is megoldást nyújthat, hogyan találjunk is­mét örömet benne. 1. Válaszoljuk meg: Mi az, ami maradásra késztet? Ha ezt a kérdést feltesszük ma­gunknak, valójában arra adunk választ, hogy mi az, ami miatt mégis ragaszkodunk a munka­helyhez, ahol boldogtalannak érezzük magunkat. Készítsünk listát arról, melyek azok a dol­gok, amelyeket nem kedve­lünk, és melyek azok, amelye­ket szeretünk a munkánkban. Gyakran kiderül, hogy valójá­ban nem is a munka, hanem a kollégák, a főnök vagy a folya­matos stressz az, amivel prob­lémánk van. Mérlegeljük a lis­tán felsorolt dolgokat, és le­gyünk őszinték magunkhoz: valóban nyomós indokunk van arra, hogy az utált munkahe­lyen maradjunk, vagy arról van szó, hogy félünk az ismeretlen­től és nem merünk lépni? An­nak érdekében, hogy könnyít- sünk saját helyzetünkön, gon­doljuk át, hogy mi lenne az az egyeden apró dolog, aminek a megváltoztatásával a lehető legnagyobb pozitív változást érhetnénk el munkahelyi köz­érzetünkben. 2. Tárjuk fel, miben va­gyunk erősek! Amikor nem szívesen végezzük a munkát, vagy mérgező munkahelyi lég­kör vesz körül minket, nagy a valószínűsége, hogy nem az erősségeinknek megfelelően végezzük a feladatainkat. Azt, hogy mi az erősségünk, a legegyszerűbb módon úgy tudhatjuk meg, ha feltesszük magunknak a kérdést: „Milyen típusú munka tölt fel ener­giával?” Ha erre nem tudunk egyértelmű választ adni, for­dítsuk meg a kérdést: „Milyen típusú munka szívja le az energiámat?” Kollégáink vé­leményét szintén érdemes ki­kérni abban, hogy mi az, ami­ben a legjobbak vagyunk. Pró­báljuk meg minél inkább az erősségeinket használni jelen­legi munkánk során. Ezáltal nemcsak boldogabbak leszünk, de az önéletrajzunkat is ezen erősségek köré építhetjük, így sikeresebben pályázhatunk új állásra. 3. Kóstoljunk bele más te­rületekbe! Kutatások mutat­ják, hogy azok a munkaválla­lók, akik a szakmájuk mellett más, kiegészítő területekbe is belekóstolnak, könnyebben váltanak és alkalmazkodnak, ha új pozícióba kerülnek. Ha a vállalatnál olyan projekt indul, amelyet valamiért szív­ügyünknek érzünk, mint pél­dául az esélyegyenlőség, a kör­nyezetvédelem, a női vezető- képzés vagy a közösségi mun­ka, jelentkezzünk, és vegyünk részt benne. Nemcsak elége­dettséget fogunk érezni, mert olyan dolgot végezhetünk, amely fontos számunkra, ha­nem nagyszerűen bővíthetjük a kapcsolati hálónkat is, amely később előléptetéshez vagy új lehetőségekhez vezethet. 4. Szabjuk a munkát ma­gunkra! Ha jó kapcsolatunk van a főnökkel, üljünk le vele, és kérdezzük meg, hogyan látja munkavégzésünket és mit tart az erősségünknek. Gondoljuk át, hogy az általa elmondottak megegyeznek-e azzal, ahogyan saját helyzetünket látjuk. Mondjuk ki nyíltan, hogy me­lyek azok a területek, projektek vagy munkafolyamatok, ame­lyekben nagyobb részt szeret­nénk vállalni. A lényeg, hogy vele együtt dolgozzunk azon, hogy a munkánk minél jobban illeszkedjen tudásunkhoz, szakmai céljainkhoz és képes­ségeinkhez. (Profession.hu) MP140379

Next

/
Thumbnails
Contents