Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-21 / 115. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 21. www.ujszo.com FÜLVIDÉK Ne kérdezd, ki voltam PUHA JÓZSEF Nem túl gyakran, de előfordul, hogy az átdolgozás jobb, mint az eredeti dal. Ka- rády Katalin dalait, slágereit sokan és sokféleképpen dolgozták át, adják elő. Az elmúlt napokban több tucat változatot hallgattam meg. Aztán már csak azért kutattam újak után, mert szerettem volna legalább egyet találni, amely túlszárnyalja az eredetit. Néhány kiváló énekesnő (pl. Cserháti Zsuzsa) is repertoárjára tűzött belőlük. Jobbra azonban nem leltem. Miért? Mert még a jó átdolgozásokból is hiányzik egy fontos hozzávaló: a lélek. Karády dalait lehetetlenség hozzá méltóan előadni. Ahhoz kellenének azok az érzések, amelyeket csak ő érezhetett, azok a gondolatok, amelyek az ő fejében kavarogtak, az a megfoghatatlan és leírhatatlan miliő, amelyben élt. Nemrég újabb válogatás- lemez jelent meg a kőbányai lányból a második világháború előtti pár év legfoglalkoztatottabb magyar színésznőjévé váló, majd az országot elhagyó, és New Yorkban kalapszalont vezető legenda huszonnégy felvételével. A CD a legismertebbeket köti csokorba, a Halálos tavasztól a Hamvadó cigarettavégig. A dalok hallatán az ember ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy aprólékosan megismerje a színész-énekesnőt. Az a titokzatosság árad belőlük, amely pályafutását és magánéletét is körül lengi. És ezt fokozza, hogy a kort, amelyben élt, mi már csak filmekből, könyvekből ismerhetjük. A Ne kérdezd, ki voltam kiváló gyűjtemény. Rajongóknak és Karádyt csak most felfedezni kívánóknak egyaránt ajánlott. (Rózsavölgyi&Tsa,2013) Értékelés: HMtl RÖVIDEN Philip Roth visszavonul Washington. A világhírű író bejelentette, hogy nem ír többet, és a nyilvános szereplésektől is visszavonul. A 81 éves Roth több mint 30 könyvet írt, Amerika egyik legünne- peltebb szerzője. (MTI) Orhan Pamuké az év múzeuma Tallinn. Az Orhan Pamuk Nobel-díjas török regényíró Az ártatlanság múzeuma című regényének tárgyi illusztrálására hivatott isztambuli gyűjteményt tüntette ki a 2014-es Év Európai Múzeuma díjjal az Európai Múzeumi Fórum (EMF) nevű szervezet. (MTI) Az eddigi legkoncentráltabb, egyhetes magyar kulturális jelenlét a szlovák fővárosban Több mint szomszédolás A Budapest Bár is Pozsonyba készül . (Képarchívum) Minden eddiginél nagyobb kulturális durranásra készül Magyarország Pozsonyban. Az események június 9-én kezdődnek, és háromnapos szabadtéri fesztiválban csúcsosodnak ki a Hviezdoslav téren a Neotonnal, a Budapest Bárral és Lajkó Félixszel. Lesznek filharmonikusok, magyar sztárséfek, sőt graffitisekis. JUHÁSZ KATALIN A Magyar Kulturális Hét a Több mint szomszéd címet kapta. Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövet el is magyarázta, miért. Szerinte a magyar kultúra a szlovákok számára nem csak egy szomszédos nép kultúráját jelenti, mivel az itteni magyaroknak köszönhetően Szlovákiában is él, ahogy a magyarországi szlovákok is közelebb viszik saját kultúrájukat a többségi nemzet képviselőihez. A rendezvénysorozatot a magyar külügyminisztérium és a külföldi kulturális intézeteket koordináló Balassi Intézet finanszírozza, néhány nagy cég is beszáll a költésgekbe, a szervezést pedig a követségre, illetve a Pozsonyi Magyar Intézetre bízták, akik civil és szakmai szervezetekkel együttműködve állították össze a programot, nem felejtve ki belőle a hazai magyar kultúra képviselőit sem. Ha a kísérlet jól sikerül, jövőre is rendeznek hasonló fesztivált, sőt hagyomány teremtődhet. A szlovák főváros és Pozsony-Ová- ros vezetése mindenesetre segítőkész, sőt június 13-án este nyolckor, a szabadtéri fesztivál hivatalos megnyitóján Milan Ftáčnik főpolgármester is mond pár jó szót, ha minden igaz. Egyelőre még a szervezők sem tudják, milyen fogadtatásra számíthatnak, hiszen most először sűrítettek ennyi rendezvényt egy hétbe. Az sem véletlen, hogy pont idén vágtak bele ebbe a projektbe. A kulturális hetet ugyanis Magyarország egyéves V4-es elnökségének záró rendezvényeként szervezik, ezért a Visegrádi Négyek országainak kultúrája is felvillan - néhány cseh, lengyel és szlovák folklórcsoport is szerepel majd a már említett szabadtéri fesztiválon, amelyre a legnagyobb tömeget várj ák. A részletes programot a https: //www.facebook.com/sused címen találják meg, ezúttal csak szemezgetünk a valóban gazdag felhozatalból. És az sem mellékes, hogy egy borkóstoló, illetve a Vigadó nagytermében tervezett záróhangverseny kivételével valamennyi program ingyenes. Igazán reprezentatív helyszínen, a Szent Márton-dómban veszi kézdetét a kulturális hét június 9-én. Szabó Imre orgonaművész előadásában Bach-, Kodály-, Liszt- és Kocsár- műveket hallhat a közönség, közreműködik a nagymegyeri Janiga József Művészeti Alapiskola Kamarakórusa. Egészen másfelől közelítik meg a művészet fogalmát, és nyilván elsősorban a fiatalabbak érdeklődésére számíthatnak a Bratislava Street Art Festival és a Magyar Kulturális Hét közös vendégeiként Pozsonyba érkező graffitiművészek, Mr. Zero és Fatheat. Utcarajzaikat három napon keresztül (június 13-15.) készítik, vagyis az érdeklődők figyelemmel kísérhetik a művek születését, elleshetik a trükköket, technikai megoldásokat. Talán a pozsonyiak közül is kevesen tudják, hogy a Hviezdoslav tér magyar neve Sétatér. Szép időben ma is sokan korzóznak ott, bár elsősorban külföldi turisták. A főváros vezetése évek óta igyekszik a helyieket is odacsábítani, többkevesebb sikerrel. Az ottani éttermek túl drágák a hazai vendégeknek, az árusok többsége bóvlit kínál borsos áron, szóval a karácsonyi vásár kivételével a pozsonyiak egész évben csak átátszaladnak a Sétatéren. Ha viszont valamilyen (ingyenes) kulturális program zajlik ott, máris más a helyzet. A külföldiek öt-tíz perces fotózást követően odébbállnak, a hálás hazaiak ott maradnak. Ezért tartjuk kiváló ötletnek a június 13-15. között zajló magyar fesztivál helyszínét. A műsor két és fél napon keresztül zajlik, a fellépők között pedig tényleg mindenki talál magának kedvencet. Aki a Neotont szereti, 13-án este látogasson el a helyszínre, aki a magyar alternatív rock kultikus figuráit szeretné látni régi kuplékat és táncdalokat énekelni, az egy nappal később legyen ott a Budapest Bár koncertjén, aki pedig egy sajátos stílusú, világhírű hegedűművészre, Lajkó Félixre kíváncsi, az a fesztivál zárónapján zarándokoljon Pozsony központjába. Érzelmekkel teli, technikai mestermű, amely naiv kalandfilmnek tűnik, egészen addig, amíg a zsigeri erőszak ki nem bontakozik - írja a Variety A kritikusok szerint a Fehér Isten Mundruczó eddigi legjobb filmje MTl-ÖSSZEFOG LALÓ Cannes. A nemzetközi kritikusok Mundruczó Kornél legjobb filmjeként, értékelték a Fehér Isten című alkotást, amelyet a 67. cannes-i filmfesztiválon mutattak be a hétvégén. A Screen Daily brit szaklap szerint „senki nem vádolhatja azzal Mundruczó Kornélt, hogy a könnyű megoldásokat keresi: mindegyik filmje kihívást jelent a nézők számára, és ez alól a legutóbbi sem kivétel”. Dán Fa- inaru kritikus a film hangvételét Hitchcock Madarak című művéhez hasonlította. Szerinte a Fehér Isten egy allegorikus figyelmeztetés a világban mindenhol növekedő fajgyűlölet ellen, amely olyan ártatlanul kezdődik, mint egy kamaszlány és a kutyája közti mese, de végül félelmetes módon végződik. ,A kutyák tűnhetnek utálatos, vad dögöknek, Mundruczó ugyanis nem próbálja meg őket emberi tulajdonságokkal felruházni, de A Variety amerikai filmes sonló naiv kalandfilmnek tűnik, azt sugallja, hogy közeleg az szaklap szerint a Fehér Isten ér- egészen addig, amíg a történet idő, amikor bosszút állnak zelmekkel teli, technikai mes- mitikus oldalai-nem beszélve a azon, aki felsőbbrendűnek te- termű, amely eleinte a Lassie zsigeri erőszakról-ki nem bonkinti magát”-tette hozzá. hazatér című történethez ha- takoznak. Guy Lodge kritikus Mundruczó Kornél és főszereplője a Fehér Isten bemutatóján, Cannes-ban (TAS R/AP-feIvéteI) kiemelte, hogy az állatoknak a felsőbbrendű emberektől elszenvedett megaláztatásai parabolájaként a Fehér Isten nem egyszerűen a fajok közti hierarchiáról szól, hanem „egy egyszerű, de elegáns metafora a faji és osztályelnyomásról, ahol a szűk elit által kirekesztett tömeg összefog, hogy érvényesítse kollektív erejét”. A film címe a lap szerint Sámuel Fuller 1982-ben készült Fehér kutya című alkotására utalhat, amely a fajok közi viszonyrendszert egy hasonló konfliktusos helyzetből mutatta be. A Cineuropa francia nyelvű internetes lap szerint „a rossz és a meggyalázott ártatlanság kiaknázásának specialistájaként” Mundruczó meglepő világba helyezte át a tematikáit azzal, hogy egy keverék kutyát választott főhősének egy olyan társadalomban, ahol a származás dönt el mindent. A keserű példázattal és a tőle megszokott kivételes erősségű rendezéssel Mundruczó a művészetében szokatlan, akciófilmekre jellemző ritmussal kísérletezett. A látványos próbálkozásban Budapest széles útjait egy kutyahadsereg özönli el, háborús színtérré alakítja, hogy bosszút álljon az embereken, akik üldözik, elhagyják, láncra kötik, megvadítják, pénzért egymásra uszítják, bebörtönzik, majd végül megsemmisítik őket. „Egy teljes pusztító program a fasizmus és egy tiszta faj rögeszméjének példázataként, amely ellen egyedül egy kamaszlány mer szót emelni” - írta Fabien Lemercier. Peter Bradshaw, a The Guardian kritikusa szerint a Fehér Isten A majmok bolygójának távoli rokona. Megjegyezte: Mundruczó a néhai Jancsó Miklósnak ajánlotta „bizarr új filmjét”, és Jancsó bizonyára élvezte volna a „meghökkentő és nehezen megfogható példázatot”.
