Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-20 / 114. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 20. www.ujszo.com Kilövette volna a garázda romákat Rasszista bejegyzés miatt elbocsátották a bemondót ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Rasszista Facebo- ok-bejegyzése miatt elbocsátotta a Szlovák Televízió (RTVS) a sportszerkesztőség egyik bemondóját, Kristína Kormúthovát. A bemondó múlt héten tett bejegyzésében a „koraszülött, büdös cigányokra” panaszkodott, mert állítólag arra ébredt, hogy lopják házáról az ereszcsatornát. „Miért nem lőhetjük »ezt« ki mi vadászok, mint a kártevőket” - kérdezte azzal a megjegyzéssel, hogy ezért nehogy rasszistának merje őt bárki nevezni. Az RTVS már akkor jelezte, hogy lépni fog az ügyben, és a bemondót rögtön eltávolították a képernyőről. Végül nem segített Kormúthová bocsánatkérése sem. ,A kialakult helyzetet nagyon sajnálom, nem egyezik a személyes meggyőződésemmel és a kisebbségekről vallott nézeteimmel” - írta múlt héten Kormúthová. Tegnap az RTVS csak egy rövid nyilatkozatot adott ki az omediach.com blognak. „Az RTVS bemondónőjével, Kristína Kormúthovával a kialakult helyzetre való tekintettel megszüntettük a szerződéses együttműködést” - áll a nyilatkozatban. Kormúthová nem alkalmazottként, hanem külsősként, szerződésre dolgozott a közszolgálatitelevízióban. (lpj) Ismét megihlette a Hedvig-tüntetés Rafaj a magyar himnusz miatt támadja Bugáit ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Bugár Béla megszegte a képviselői esküjét azzal, hogy elénekelte a magyar himnuszt a Hedvig-tüntetés után - állítja Rafael Rafaj, az SNS alelnöke, ezért beadvánnyal fordult a szlovák parlament alkotmányjogi és mandátumvizsgáló bizottságához. Rafaj azt szeretné, ha fegyelmi eljárást indítanának Bugár ellen az eset miatt. Az SNS politikusa szerint Bugár kihágást követett el, és az alkotmányt is megsértette. Más országok himnuszainak nyilvános énekléséről diplomáciai protokoll rendelkezik, emlékeztet Rafaj. „Az illető ország hivatalos képviselőinek jelenlétében énekelhető, a szlovák himnusz után” - hangsúlyozta. Bugár tettét provokációnak tartja, különösen azért, mert szerinte egy olyan akción hangzott el, amelyen nyilvánosan kétségbe vonták a szlovák hatóságok lépéseit egy olyan illetővel szemben, aki azóta már egy másik ország állampolgára. Bugárt meglepte Rafaj beadványának híre. Szerinte Rafaj minden erejével megpróbálja magára vonni a figyelmet, ezért nem érdemes vele foglalkozni. „Azért nem jelent fel, mert a szlovák himnuszt is elénekeltem?” - kérdezte a Híd elnöke. Az április 30-án tartott pozsonyi Hedvig-tüntetés végén ugyanis a tömeg spontán módon elénekelte a magyar, a szlovák, majd a székely himnuszt. Rafaj egyébként a tüntetésen is megjelent, láthatóan azzal a céllal, hogy sajtófigyelmet kapjon, (vps, TASR) Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megdicsérte Szlovákia gyakorlatias álláspontját Nem jön az „orosz bombázó” Moszkva. Lefújták Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes júniusi pozsonyi hivatalos látogatását. Ő az a politikus, aki Romániába bombázó repülővel akar visszatérni. Új időpont nincs. ÚJ SZÓ-HÍR Miroslav Lajčák külügyminiszter tegnap Moszkvában orosz partnerével, Szergej Lav- rowal tárgyalt. A két tárcavezető az ukrán reverz gázszállítás mellett szót ejtett az orosz-ukrán válság rendezéséről, valamint az emiatt megromlott EU-orosz és NATO-o- rosz kapcsolatokról. Az orosz külügyminiszter ezzel összefüggésben elmondta, hogy Moszkva nagyra értékeli Szlovákia gyakorlatias álláspontját, amely mind az EU, mind Oroszország érdekeinek megfelelő irányba mutat. Hozzátette, hogy Ukrajna a két ország közös szomszédja, és fontos kiutat találni a válságból. Lajčák - aki a 80-as években a szovjet diplomataakadémián folytatta tanulmányait - ezután nem hivatalosan találkozott Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettessel is. Az ok kimondatlanul is Rogozin júniusi, tervezett szlovákiai útjának lefújása volt. Rogozin az orosz-szlovák gazdasági kormánytanács társelnöke (a testület szlovák feje Lajčák), s ilyen minőségében a következő hetekben Pozsonyba kellett volna jönnie a tanács aktuális ülésére. A tervezett látogatás az orosz-ukrán válság miatt lett vállalhatatlan. Egyrészt Rogozin is szerepel az EU által indexre tett személyek listáján, így elvileg nem engedhetnénk be őt az országba. Másrészt az orosz kormányalelnök május elején tett kijelentései miatt komoly botrány robbant ki. A szankciók miatt május 9-én a szintén uniós tag Románia megtagadta, hogy Rogozin kü- löngépe átrepüljön a román légtéren (Moldovában járt a miniszter), amire válaszként a politikus Twitter-bejegyzésé- ben megfenyegette Bukarestet, hogy legközelebb TU-160-as bombázóval fog visszatérni Romániába. A román külügy azonnal magyarázatot követelt a Kremltől. Ezután vált kérdésessé, beengedjük-e a „szlovák légtérbe” Rogozint, Lajčák tegnapi tárgyalásai után úgy tűnik, a tanácsülést ad acta tették. (MSz, TASR) Késve kezdődött a Legfelsőbb Bíróság elnökjelöltjeinek meghallgatása és a voksolás El akarták halasztani a szavazást Štefan Harabin és legesélyesebb kihívója, Jana Bajánková (Tomáš Benedikovič felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony/Szobránc. A keletszlovákiai járási központban választotta tegnap a Legfelsőbb Bíróság elnökét az Igazságszolgáltatási Tanács. A posztra Štefan Harabin jelenlegi elnök mellett Jana Bajánková és Zuzana Ďurišová bírónők pályáztak. Rögtön az ülés kezdetén kétségek merültek fel a tanácsban, hogy egyáltalán választhatnak- e főbírót. Jana Fulcová tanácstagjavasolta, hogy halasszák el a választást, mivel a parlament éppen a tanács működési szabályainak megváltoztatásáról tárgyal. Az elképzelések szerint változna az összetétele és szétválasztanák a tanács és az LB elnöki pozícióját. Jelenleg az LB megválasztott elnöke automatikusan a tanácsot is irányítja. Fulcová javaslatát Harabin ellenezte, ami nem meglepő, hiszen két hónappal ezelőtt éppen ő írta ki a mai napra a választást. Harabin szerint a szavazás elhalasztása elfogadhatatlan. „A bírói hatalom nem engedhet a politikai követeléseknek” - indokolta álláspontját az LB elnöke. A tanács megszakította a nyilvános ülést, hogy eldöntse, megválaszthatják-e az LB elnökét, majd ezt a döntést egy háromtagú testületre bízták. A bizottságban helyet kaptak mindhárom jelölt támogatói, a szavazás megtartásáról a Rudolf Čirč, Jozef Maruščák és Ján Vanko bírákból álló testület dönthetett volna. Nem vállalták azonban a felelősséget, csak a jelölések jogosságát vizsgálták. Végül a tanács szavazással döntött arról, hogy megtartják a választást. A legfőbb bírónak legalább 10 voksot kell megszereznie a 18 tagú tanácsban. Ha ez az első körben senkinek nem sikerül, akkor az első két legeredményesebb jelölt jut a második fordulóba. Az elsőben csak 16-an szavazhatnak, mivel Harabin és Bajánková is tagja a tanácsnak, a másodikban viszont - ha ők ketten jutnak tovább - már mind a 18 tag leadhatja voksát. A legkisebb esélye a független bíró Ďurišovának volt, várható volt azonban, hogy egyik jelölt sem szerzi meg a szükséges voksokat az első fordulóban. A másodikban az elemzők több esélyt adtak Jana Bajánkovának. Ha a második kör is sikertelen, akkor 120 napon belül új választást kell tartani új jelöltekkel, vagyis Harabin már nem indulhat, (lpj) A nőjogi aktivista szkeptikus a gyengébb nem képviselőit tömörítő párttagozatokkal kapcsolatban Nők a kirakatban? Tagozatokkal javítanák a nemek közti arányt VERES ISTVÁN Pozsony. Egy évvel ezelőtt alakult meg az Idea, a Híd nőszervezete, valamint az erdélyi Nőszervezet, amelyet az RMDSZ hívott életre. Mindkét alakulatot azzal a céllal hozták létre, hogy több nőt vonzza- nak a politikába és a közéleti szerepvállalás felé. Az Ideának tavalyi megalapítása óta több mint 200 tagja, és nyolc alapszervezete van, állítja Lucia Kováčová, a szervezet főtitkára. Az RMDSZ Nőszervezete az utóbbi évben több mint 120 megyei és helyi szervezetet hozott létre, közölte nemrég Hegedűs Csilla alel- nök. Szerinte az elmúlt évtized legdinamikusabban fejlődő hazai közössége az övék. A számok persze nem hasonlíthatóak össze, egyrészt azért, mert az RMDSZ a több mint egymü- liós romániai magyarságból „gazdálkodik”, a Híd pedig az alig 500 ezres szlovákiai magyarságnak a feléből. Nők nem befutó helyeken Az Idea (ahogy a Híd is) nem csak a déli régiókat célozza tevékenységével, viszont Kováčová tájékoztatásából az derül ki, hogy jobbára csak magyar nőket tudtak megszólítani, az alapszervezetek nagy része a déli régiókban alakult (például Somorja, Dunaszerdahely, Komárom, Rozsnyó, Galánta). Az alapszervezetek fokozatosan, spontán módon alakulnak, és ez nem is volt kezdettől prioritás, állítja Kováčová. ,A következőkben az északibb régiókat célozzuk meg, de most az EP-választásokra koncentrálunk” - közölte kérdésünkre az Idea főtitkára. Mindig jó, ha egy párt profiljában megtalálható a nemi egyenlőség képviselete, kérdés viszont, mennyire épül be ez ténylegesen a párt tevékenységébe, vélekedik Janka Debre- céniová, a Polgár, Demokrácia és Felelősség nevű civil szervezet munkatársa. „Pozitív fényben szeretne a párt feltűnni a nyilvánosság és a női szavazók szemében, vagy tényleg részt vesznek a döntéshozatali folyamataiban, és képesek szakértői platformként működni” - magyarázta kérdésünkre az aktivista. Az Idea és a Nőszervezet helyeket kapott a Híd, illetve az RMDSZ EP-listáján, viszont egyik esetben sem befutó helyeket. Vitkó Andrea az 5., Sárközy Irén a 11. a Híd listáján. A két helyre esélyes erdélyi RMDSZ Hegedűs Csülát a 4. helyen indítja. Ott lehetnének, de nincsenek Szlovákiában egyébként a Híd mellett az SDKU is rendelkezik női tagozattal. Bár a Smer politikusai előszeretettel ünnepük a nőnapot, nőszervezete nincs a pártnak. Internetes oldala szerint az SDKÚ nőszervezete leginkább a 2010 előtti években voltak aktív, azóta semmilyen bejegyzést nem közöltek tevékenységükről. Ráadásul vezetőjük, Magda Vášáryová tavaly el is hagyta az pártot. Debrecéniová szkeptikus a női tagozatokkal kapcsolatban. „Egyelőre nem vettem észre hogy az SDKÚ vagy a Híd politikusainak különösen fontos lenne az emberi jogoknak ez a területe, az egyes szavazások alapján talán épp eüenkezőleg” - jegyezte meg. Sokak szerint pozitív diszkrimináció nélkül soha nem kerülnek a nők nagyobb számban a politikába és a köztisztségekbe, ezért kvótákat kellene bevezetni, hogy központilag szabják meg a nők arányát például a parlamentben. Elvileg senki nem kételkedik abban, hogy a nők kevésbé lennének alkalmasak politikai vagy köztisztségek betöltésére, ráadásul a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közt Szlovákiában többségben vannak a nők, emlékeztet Debrecéniová. ,Akkor kérdezem én: miért nincsenek ott már jelenleg is nagyobb számban? Nem véletlenül azért mert valaki azt gondolja róluk hogy nem alkalmasak erre?” - teszi fel a kérdést az aktivista.
