Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-02 / 100. szám, péntek
4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 2. www.ujszo.com Választások, merényletek Bagdad. Szigorú biztonsági intézkedésekközepette zajlottak le szerdán Irakban a parlamenti választások, így is történtek azonban robbantásos merényletek az iraki fővárostól, Bagdadtól északra és nyugatra fekvő területeken, amelyek legkevesebb öt ember életét követelték és tizenhatot megsebesítettek. A hatóságok eddig nem nyilatkoztak arról, mikorra várhatóak az eredmények. (MTI) Újabb baltikumi támaszpont Tallinn. A NATO megnyitotta második baltikumi légi támaszpontját a Tallinn melletti Amariban, az ukrán válság miatt megerősített baltikumi légtérellenőrző missziója keretében. A litvániai Siauliai után Amari a második baltikumi légi támaszpont, amelyen NATO- vadászgépek állomásoznak. 4 dán vadászgép érkezett az észt fővárostól mintegy 40 km-re délnyugatra fekvő Amari légi támaszpontra. Az F-16-osok a Litvániában állomásozó vadászgépekkel összhangban 4 hónapon keresztül látnak el járőrszolgálatot Észtország, Lettország és Litvánia légterében. Küldetésük végeztével Németország veszi át tőlük rotációban a feladatot. (MTI) Ismét Mesterházy Budapest. Egyhangúlag ismét Mesterházy Attila pártelnököt választották az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjévé. Ezt maga a pártelnök jelentette be szerdán, a frakció alakuló ülése után Budapesten. Közlése szerint a Ház alelnökének HUler Istvánt javasolják, akit szintén egyhangúlag választottak meg a szocialista képviselők. (MTI) Gyermekek harcolnak Juba. 9 ezer gyerek harcol Dél-Szudánban, az egymással szemben álló belhá- borús felek soraiban -jelentette ki Navi Piílay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az országban tett látogatása után. Pillay - aki Salva Kiír elnökkel és ellenlábasával, Riek Machar volt alelnökkel is találkozott - iskolák elfoglalására, lányok és asszonyok megerőszakolására, gyermekek meggyilkolására is felhívta a figyelmet. Megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy mindkét vezető közömbösnek mutatkozott az országot sújtó éhín- séggelszemben. (MTI) Merkel és Putyin fontosnak tartja az EBESZ közvetítő szerepét az ukrajnai válság megoldásában Kijev népszavazást akar az ország területi egységéről Kijev/Moszkva. Az ukrán kormány május 25-én, az elnökválasztással egyidejűleg népszavazást akar tartani az ország területi egységéről - jelentette be szerdán Ar- szenyij Jacenyuk miniszterelnök Kijevben. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A referendumon az Ukrajnát leginkább aggasztó kérdések fognak szerepelni: azországterü- leti egysége, a föderalizáció, decentralizáció - mondta a kormányfő. A donyecki szeparatisták saját függetlenségi népszavazást hirdettek május 11-ére. De- nisz Pusilin, az egyoldalúan kikiáltott szakadár „Donyecki Nép- köztársaság” vezetője moszkvai sajtóértekezletén közölte, hogy a kelet-ukrajnai régióban nem fogják megtartani a május 25-i ukrajnai elnökválasztást, mert azt illegitimnek tekintik. Több száz oroszbarát aktivista tegnap elfoglalta az ügyészség székházát Donyeckben, a közelharcban többen megsérültek. Ugyancsak tegnap mintegy 30 fegyveres elfoglalta a délkelet-ukrajnai Amvroszijivka település városi tanácsát. A gépkocsikkal érkező, automata fegy3,492 milliárdos tartozás Moszkva. A Gazprom orosz gázipari cég szerdán közölte, az áprilisi szállításokat is figyelembe véve, Ukrajna gázadóssága a március végi 2,2 milliárd dollárról 3,492 milliárd dollárra nőtt. Az évekkel ezelőtt kötött megállapodás szerint Ukrajnának minden hónap 7-ig kell rendeznie az előző hónapban importált orosz földgáz árát. Oroszország az idei első negyedévben kedvezményes áron, ezer köbméterenként 268,5 dollárért szállított földgázt Ukrajnának. A Gazprom a kedvezményt áprilistól megszüntette, így a földgáz ára 485 dollárra ugrott. (MTI) verekkel felszerelkezett „terroristák” betörték az ünnepnapon zárva tartó épület kapuját, majd kisvártatva kitűzték az épület tetejére az egyoldalúan kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” lobogóját. Az elmúlt hetekben Kelet-Ukrajna számos városában hajtottak végre hasonló fegyveres épületfoglalásokat a szakadár oroszbarát erők, amelyeknek akcióit az új ukrán kormány szerint az orosz titkosszolgálatok koordinálják. Az orosz elnök szerint az ukrajnai válság megoldásában jelenleg a legfontosabb az ukrán katonai egységeknek a délkeleti országrészből való kivonása, az erőszak leállítása és széles körű nemzeti párbeszéd. Vlagyimir Putyin ezt tegnap Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonos megbeszélésén fejtette ki. A telefonbeszélgetést kezdeményező Merkel arra kérte Putyint, hogy segítsen kiszabadítani az EBESZ oroszbarát mi- licisták által Kelet-Ukrajnában foglyul ejtett katonai megfigyelőit. Mindketten hangsúlyozták az EBESZ közvetítő szerepének fontosságát az ukrajnai válság megoldásában. 17 milliárdos segélyprogram Washington. Két évre szóló, 17 milliárd dolláros segélyprogramot hagyott jóvá Ukrajnának szerdán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) végrehajtó tanácsa. A program célja, hogy segítse a válságban lévő ország pénzügyi stabilizálását, és megteremtse a tartós gazdasági növekedés alapjait. (MTI) Kémkedés gyanújával őrizetbe vették szerda este Kijevben az ukrajnai orosz katonai attasét. Az ukrán külügyminisztérium hivatalos bejelentése szerint az orosz diplomatát akkor tartóztatták le, amikor épp gyanús tevékenységet folytatott. A hatóságok ezzel kapcsolatban részleteket nem közöltek, mint ahogy nem közölték a katonai attasé nevét sem. Nemkívánatos személynek nyilvánították, és a lehető leggyorsabban el kell hagynia Ukrajnát. Felújítva a szovjet hagyományt, mintegy 100 ezer ember vett részt tegnap a moszkvai Vörös téren az orosz szakszervezetek által szervezett május elsejei felvonuláson. A Szovjetunió szétesése után most először engedélyezték a hatóságok, hogy a Kreml közelében tartsák a felvonulást, amely egyben a Krím Oroszországhoz való csatlakozásának ünnepe is volt. A résztvevők transzparensekkel fejezték ki támogatásukat Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. (TASR/AP-felvétel) Gerty Adams tagad Őrizetben a Sinn Féin elnöke London. Folytatódott tegnap a legnagyobb észak-írországi katolikus párt, a Sinn Féin elnökének rendőrségi kihallgatása egy több mint 4 évtizeddel ezelőtti gyilkossági ügyben. A 65 éves Gerry Adams előző éjjel önként, előre megbeszélt időpontban jelentkezett Antrim város területileg illetékes rendőrőrsén, ahol formálisan őrizetbe vették, és az éjszakátrendőrségifogdában töltötte. Adams az Észak-írországot a protestáns többség legnagyobb politikai erejével, a Demokratikus Unionista Párttal (DUP) koalícióban kormányzó Sinn Féin legmagasabb rangú politikusa. Őrizetbe vétele előtt a BBC-nek adott nyilatkozatában tagadta, hogy bármilyen módon részese lett volna a terhére rótt bűn- cselekménynek, és elítélte, hogy az északír rendőrség az európai parlamenti választások előtt nyitotta fel ismét az ügy aktáit. Az észak-írországi hatóságok mindig is Adamst gyanúsították egy 10 gyermekes özvegyasz- szony, Jean McConville elrablásának és meggyilkolásának megszervezésével. A 37 éves nőt 1972-ben az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus milícia, az ír Köz- társasági Hadsereg (IRA) rabolta el, és nem sokkal később agyonlőtte. Az IRA gyanúja szerint Jean McConville rendőrségi informátor volt, és a milícia több tagját a hatóságok kezére juttatta. Az észak-írországi rendezési folyamat során elvégzett visszamenő- leges feltáró vizsgálatok alapján azonban egyértelműen bebizonyosodott, hogy JeanMcConville soha nem szolgáltatott információt IRA-tagokról a rendőrségnek. Jean McConville földi maradványait csak 2003-ban találták meg a határtól délre, az írországi Louth megye tengerpartján eltemetve. Gerry Adams a BBC-nek kijelentette: a gyilkossággal kapcsolatban hosszú ideje folyik ellene „rosszindulatú kampány”, és szeretné véglegesen tisztázni magát az ügyben; ezért egyezett bele, hogy önként jelentkezik a rendőrségen. Adams továbbra sem árulta el azonban, hogy tagja volt-e valaha is az IRA-nak. A Sinn Féin az IRA politikai szárnyaként működött a katolikus milícia csaknem három évtizedig tartó hadjárata idején. (MTI) A csatlakozás emberek milliói számára nyitott utat a jobb jövő felé Barroso: Európát egyesítette újra a tíz évvel ezelőtti bővítés Kormányellenes tüntetés Isztambulban Vízágyúkkal, könnygázzal MTl-HÍR MTl-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Sokéves megosztás után Európát egyesítette újra az Európai Unió tíz évvel ezelőtti bővítése, amelynek során tíz új tagállammal gyarapodott a szervezet - emlékeztetett a május elsejei bővítés évfordulója alkalmából Brüsszelben közzétett vi- deoüzenetében Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. „Ezen a napon érdemes emlékezni arra, mennyire fontos is volt ezeknek az országoknak a csatlakozása, nemcsak számukra, hanem az unió egészének szempontjából is, mert arra tett képessé minket, hogy kiterjesszük a stabilitást és biztonságot a kontinensen” - fogalmazott Barroso. „Az uniós csatlakozás emberek milliói számára nyitott utat a jobb jövő irányában” - tette hozzá a bizottsági elnök. Barroso és Štefan Füle bővítési biztos közleményt is kiadott a témában, és ebben felsorolták, milyen konkrét előnyökkel jár a tíz évvel ezelőtti bővítés. A közös energia-, közlekedési, bevándorlási, környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági stratégia révén javultak az emberek életkörülményei. Isztambul. Vízágyúk és könnygáz bevetésével kergette szét a török rendőrség tegnap Isztambulban azokat tüntetőket, akik május 1-je, a munka ünnepe alkalmából - a tilalom ellenére - megpróbáltak bejutni a kormányellenes megmozdulások nyomán híressé vált Tak- sim térre. Az összecsapásokban a beszámolók szerint közel hat- vanan megsebesültek, több mint száz embert őrizetbe vettek. Egy helyszínről tudósító újságíró szerint a rohamrendőrök vízágyúk fedezetében indították meg akciójukat a tüntetők ellen. A török metropoliszban több helyszínen tüntetők ezrei gyülekeztek a munka ünnepén rendezett felvonulásokra. A szakszervezeti zászlókat lengető tiltakozók kormányellenes szlogeneket skandáltak, többen olyan táblákat tartottak a fejük fölé, amelyeken az a felirat volt olvasható, hogy Pokolba az AKP-vel (a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjával) és a tekintélyelvű rezsimmel!
