Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-16 / 111. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 16. www.ujszo.com Év végén lejár a szerződés az oroszokkal Nincs alternatívája az orosz uránnak ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlament védelmi bizottsága e hét elején felszólította a gazdasági tárcát, hogy kezdjen tárgyalásokat az atomerőművek fűtőanyagát biztosító alternatív beszállítókkal, e téren is csökkentve az egyoldalú orosz függést, mára azonban kiderült, hogy az átállás nem lenne olyan egyszerű, mint azt a politikusok elképzelik. Peter Marčan, az Energiabiztonsági Intézet elemzője szerint a Szlovákiában is működő orosz típusú atomreaktorok számára egyedül az orosz TVEL társaság állít elő fűtőanyagot. Hasonló társaságok működnek ugyan Francia- országban és az Egyesült Államokban is, ezek azonban az orosz típusú erőműveknek nem szállítanak, és kérdéses, hogy hajlandók lennének-e ezen változtatni. Marčan szerint a cseh ČEZ például az ottani erőművek számára már korábban igyekezett az amerikai Westinghouse társaságtól is beszerezni fűtőanyagot, műszaki problémák miatt azonban ez az igyekezetük meghiúsult. Hogy mindezek fényében milyen alternatívák jöhetnek még számításba, azt egyelőre az elemzők sem tudják, Tomáš Malatinský gazdasági miniszter csak annyit árult el, hogy az általa vezetett tárca már dolgozik az ügyön. A tárcavezető korábban beismerte, hogy ha az oroszok teljesen leállítanák az uránszállítást, a szlovákiai atomerőművek egy évig működhetnének probléma- mentesen, miközben Szlovákiában a villanyáram több mint felét atomerőművekben állítják elő. Janka Burdová, a Szlovák Villamos Művek (SE) szóvivője szerint mindeddig nem voltak gondjaik az orosz szállításokkal, hozzátette azonban, hogy az említett orosz társasággal kötött szerződésük az idei év végén jár le. (mi, SITA) Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap ellátogatott az MKP székházába is, ahol Berényi József pártelnöktől egy DAC szurkolói sálat kapott (MTI-fotó) RÖVIDEN Híd: Nem leszünk a Smer biodíszlete Pozsony. A Híd nem vesz részt az alkotmánymódosításról szóló mai parlamenti egyeztetésen. „Az, amilyen módot választott a Smer az alkotmánymódosítás megvitatására, méltatlan az alkotmányhoz, és leginkább egy tragikomédiára emlékeztet“ -jelentette ki tegnap a Híd elnöke. Úgy vélte nem tisztességes, hogy a szakértői csoportban részt vevő képviselők még tegnap sem kapták kézhez a módosítás szövegét, miközben ma már tárgyalniuk kell róla. (ű) Újra Kováčik a speciális főügyész Pozsony. A harmadik választási ciklusát kezdheti meg a speciális ügyészég élén Dušan Kováčik - tegnap újra őt választotta meg erre posztra a parlament. Kováčik ellenfél nélkül nyert, ő volt az egyedüli jelölt erre a posztra. „Egy versenypályázat, amire senki más nem jelentkezett csak Dušan Kováčik. Számomra ez egy beteg helyzet” - kommentálta az ügyészválasztást Lucia Žitňanská (Híd) korábbi igazságügyi miniszter. Kováčikot 92 képviselő szavazatával választották meg, tehát a kormánypárton kívül ellenzéki képviselők is támogatták. (TASR) A hatodik jelölt is kormánypárti Poszony. A parlament tegnap megválasztotta a hatodik alkotmánybíró-jelöltet is: Juraj Sopoliga 79 szavazatot kapott. Ellenfele Ján Drgonec korábbi alkotmánybíró és Pavol Malich ügyvéd volt. A parlament már áprilisban választott öt másik jelöltet, a hat ember közül a köztársasági elnök három alkotmánybírót választhat ki. (TASR) Az orvosok elvándorlása 2005-ben volt a csúcson, azóta 21 százalékkal nőtt itthon a számuk Több ezer orvos ment külföldre Pozsony. Nincs még orvoshiány Szlovákiában, ám tény, hogy sok doktor külföldre távozott - számukat viszont csak megbecsülni lehet. LAJOS P. JÁNOS Mértéktartó adatok szerint is több ezer orvos dolgozik külföldön, állítja az egészségügyi minisztérium adataira hivatkozva az Egészségpolitikai Intézet (HPI). „Pontos adatokkal senki sem tud szolgálni, de a külföldön dolgozók számának legkisebb értéke is legalább 1600-1700 orvos közé tehető” - állítja Tomáš Szalay, a HPI munkatársa. Nem tartja kizártnak azonban, hogy ennek két-háromszorosára is rúghat azon orvosok száma, akik ideiglenesen vagy állandóan más uniós országban dolgoznak. „A legtöbben Csehországban találtak munkát maguknak, a hivatalos számok alapján is legalább ezren dolgoznak nyugati szomszédunknál” - tájékoztatott Szalay. A sorban következik Németország, majd Nagy- Britannia és Ausztria. A kivándorlás ellenére egyelőre még nincs orvoshiány, illetve a kórházi orvosok száma az átlagot tekintve megfelelő. „2002-ben egy kórházi orvosra 7,3 ágy jutott, tíz évvel később már csak 5,3” - mondta Szalay. Ez ugyan nem azt jelenti, hogy több a kórházi orvos, elsősorban a kórházi ágyak számának csökkenése okozza a relatív „orvosbőséget”. Veszélyes azonban, hogy egyre nő az orvosok átlagéletkora, és egyre több orvos dolgozik a nyugdíj- korhatár betöltése után is. „Míg 2001-ben 44,8 év volt az átlagéletkor, tíz évvel később már 47,3” - mondta Szalay. Az orvosok elvándorlása 2005-ben volt a csúcson, azóta 21 százalékkal nőtt a számuk. A legnagyobb hiány azonban a tapaszADATBANK Hol dolgoznak a szlovákiai orvosok? ♦ Csehország 1000 4 Németország 300 ♦ Nagy-Britannia 200 ♦ Ausztria 120 Forrás: HPI, egészség- ügyi minisztérium, 2013 talt, negyvenes orvosok körében mutatkozik, számuk egy- harmaddal kevesebb, mint 2001-ben volt. Szalay szerint ugyanakkor az orvosok száma és a gyógyellátás minősége között nincs közvetlen összefüggés: kevés orvossal is lehet jó ellátást biztosítani, és a sok orvos sem garantálja a legjobb kezelést. A két szélsőséges példa Japán és Dánia. Japánban mindössze 2,2 orvos jut 100 ezer főre, viszont az elkerülhető elhalálozás tekintetében csak alig több mint 70 eset jut 100 ezer főre, Dániában viszont 3,5 orvos jut 100 ezer emberre, miközben 100 fölött van az elkerülhető elhalálozás száma. Szlovákiában 3,3 orvos jut 100 ezer főre, a „felesleges” elhalálozásokra vonatkozóan azonban nincs adat. Komáromban folytatott nyilvános vitát az MKP és a Híd EP-választási listavezetője Csak egyvalamiben értett egyet Csáky és Simon V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Helyenként személyeskedésbe csapó, ám jobbára saját, illetve pártjuk érdemeit kidomborító beszélgetést folytatott Csáky Pál, az MKP és Simon Zsolt, a Híd európai parlamenti választási listavezetője azon a vitaesten, amelyet az újonnan megnyílt Pince egyetemi klub szervezett szerdán este Komáromban. A jelöltek bemutatását, szakmai életrajzának rövid ismertetését követően a vitapartnerek kifejtették, miért is indulnak az EP-választásokon. Simon szerint erős listát akartak állítani, Csáky pedig azt mondta: azért indul, mert őt javasolták. Az MKP listavezetője szerint 2010 után a nemzeti alapú politizálás megbotlott Szlováldá- ban, de vezetésével esély van arra, hogy az EP-választásokon pártja átlépje az 5 százalékos küszöböt. Ennek köszönhetően lelkileg jobb kondícióba kerülhet az MKP, megnőhet önbizalma, ami kihatással lehet az év végi önkormányzati, majd a 2016-os parlamenti választás eredményére is. Simon fő célkitűzésének tartja, hogy a választási ciklus végére az unión belül olyan intézményi rendszer épüljön ki, amely garantálja és ellenőrzi valamennyi tagállamban a kisebbségi standardot, a jog- és a szociális biztonságot. Ennek eléréséhez „akár az ördöggel is” hajlandó együttműködni. Csáky a Hedvig-ügy, az állam- polgárság, a kisiskolákjövője, a nyelvhasználati jogok és a hiányzó törvények ügyében szeretne határozottan fellépni. „Nem a szlovák elvárások alapján, hanem a szlovákiai magyar közösség érdekeit szem előtt tartva fogok politizálni az EU-ban” - mondta Csáky. Az érdekérvényesítéshez pedig szerinte intelligencia, nyelvi tudás és kapcsolati tőke szükséges. A harmadik szlovákiai magyar párt, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség indulását az EP-választáson mindketten szerencsétlen lépésnek tartják, Csáky szerint főleg az MKP-tól visz majd el szavazókat. A közönség sorából érkezett, az autonómiájára vonatkozó kérdésre Simon úgy válaszolt: a területi autonómia kivitelezhetetlen, utópia. Szerinte sokkal inkább az általa szorgalmazott 18 megyés új területi felosztás lehet a megoldás, ami az EU-s támogatások lehívása szempontjából is előnyt jelentene. Csáky az egyes autonómiaformák - területi, kulturális, oktatási, nyelvi, illetve személyi - kombinációját tartja elfogadhatónak. A két vitapartner gyakorlatilag egy dologban értett teljesen mértékben egyet: ígéreteik teljesítésére csak akkor van esély, ha a szavazók kellő számban az urnákhoz járulnak és pártjaik megugorják az 5%-os küszöböt. Ezért mindenkit az EP-választáson való részvételre buzdítottak. Csak Donald Tusk óvott az orosz agressziótól, nagyobb NATO-jelenlétet sürgetett a térségben Fico: júniustól leállhat az orosz gázszállítás ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Újabb figyelmeztető levelet küldött szét az elmúlt napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz gázellátástól függő országoknak, köztük Szlovákiának is. Ebben tömören közölte, hogy ha Ukrajna a hónap végéig sem fizet az orosz földgázért, akkor június 1-től elzárja a gázcsapot. „Ez komolyan veszélyezteti az ország energetikai biztonságát” mondta Robert Fico kormányfő Anders Fogh Rasmussen NATO- főtitkárral való találkozó után. A gázellátás volt a fő témája a Globsec konferencia keretén belül megvalósított V4-es kormányfői találkozónak is, az ukrán-orosz konfliktusban Oroszország agresszivitását viszont határozottan csak Donald Tusk lengyel kormányfő ítélte el, a többi miniszterelnök inkább az energiabiztonság veszélyeztetéséről beszélt. Fico a kormányfők panelbeszélgetése során azt mondta, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók esedeges harmadik szakasza komolyan árthat a kelet-közép-európai országok gazdaságának is. Tusk szerint a NATO jelenleginél nagyobb katonai jelenlétére van szükség Kelet-Közép-Európá- ban. „Európa egyes részein nem politikai válság, hanem háború zajlik. Ez Európa számára olyan próbatétel, amelyre álszenteskedés nélkül kell reagálni” - mondta. Rasmussen azt szorgalmazta, hogy az európai tagállamok, különösen a közép- és kelet-európaiak, hagyjanak fel védelmi kiadásaik csökkentésével. Mint mondta, Oroszország az elmúlt öt évben évente tíz százalékkal növelte védelmi kiadásait, ezzel szemben ugyanebben az időszakban a NATO néhány európai tagállama több mint húsz százalékkal csökkentette ezen kiadásait. A főtitkár meggyőződése, hogy Oroszország „új hatalmi övezetet akar kiépíteni” figyelmen kívül hagyva a nemzetközijogot és nemzetközi kötelezettségvállalásait. Rasmussen tegnap négy- szemközt tárgyalt Szlovákia újonnan megválasztott államfőjével, Andrej Kiskával is, a tárgyalásról részleteket nem árultak el. (dem, SITA, MTI) Ha sok az orvos, még nem biztos, hogy jó az ellátás (SITA/AP-felvétel) i
