Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-16 / 111. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 16. Közélet 3 Simon Zsolt azt állítja, nem távozik a honi politikából, ha kell, idő előtt visszajön Brüsszelből; a Híd listavezetője szerint pártja két helyet is szerez „Hát az ember nem lehet mindig miniszter” Miért hagyná itt a szlovák parlamentet, s menne ki Brüsszelbe? Simon Zsolttal, a Híd EP-listavezetőjével beszélgettünk. DEMECS PÉTER MÓZES SZABOLCS Megnéztük a Híd választási programját: 14 pont, amelyekből nem derül ki semmi. Nem tartották fontosnak egy olyan program kidolgozását, amelyből a választók megtudnák, milyenek az elképzeléseik? A párt a 14-es sorszámot kapta a választásra. Ezért döntöttünk úgy, hogy 14 olyan pontot fogalmazunk meg, amely képet ad arról, mit szeretnénk megvalósítani Brüsszelben. Védeni akarjuk a .kisebbségek jogait, kidolgozni egy közös agrárpolitikát vagy erősítem a közös pénznemet. Program helyett viszont csak címszavakat talál az érdeklődő. Magyarázat nélkül. Tapasztalataim szerint egy 50 oldalas dokumentumot senki sem olvas el. Ezért foglaltuk össze címszavakban azt, mivel akarunk foglalkozni. Magyarán a részletes program helyett a választó kap 14 tőmondatot, amibe azt gondol bele, amit akar... Nem. Akit ez tényleg érdekel, nyugodtan fordulhat hozzám, szívesen válaszolok neki. Százszor szívesebben magyarázom azt, mit gondolunk az egyes pontokkal egy olyan embernek, aki érdeklődik ez iránt, minthogy kidolgozzunk egy 50 oldalas dokumentumot, amit senki sem fog elolvasni. Mindig ambiciózus politikus volt, Brüsszelbe viszont általában a kivénhedt, kényelmetlenné vált politikusokat küldik, ráadásul a brüsszeli élet távolról sem olyan mozgalmas, mint a hazai. Miért akar Brüsszelbe menni? A brüsszeli képviseletet fontosnak tartom. Ezért is állítottunk össze olyan jelöltlistát, amellyel úgy gondoljuk, a lehető legtöbb választót tudjuk megszólítani, különösen azért is, mert a részvétel bizonyára alacsony lesz. Akárhogy nézzük, Bugár Béla után nekem van a legnagyobb támogatottságom a pártban. Ugyanúgy ott van Nagy József, František Šebej vagy Bastmák Tibor, aki Komáromban és környékén szintén nagy támogatottságnak örvend. Jelölésének nem hivatalos magyarázata viszont az, hogy a Híd pártvezetése számára kényelmetlenné vált, és ezért találták ezt a modus vivendit, amivel mindenki jól jár. Ön Brüsszelben szerezhet egy jó helyet, ők meg örülnek, hogy Simon nincs Pozsonyban. Nagyon sok verziót hallottam, közöttük ezt is. Simon Zsolt a politikai és előtte a vállalkozási szférában is aktív ember volt, minden olvasót szeretnék megnyugtatni, hogy ez a jövőben sem fog változni. A kérdés része volt az is, hogy milyenek a viszonyok a pártvezetésen belül... Sosem titkoltam azt, hogy nézetkülönbségek vannak. De ez nem feltétlenül rossz. A gond ott van, ahol ilyen nézetkülönbség nincs. Ha nézeteket ütköztetünk, akár hangosan is, abból mindaddig nincs gond, míg az eredmény a pártot előreviszi. Ha a párt elkezd stagnálni, vagy visszafele mozogni, az már probléma. Sosem voltam hajbókoló ember, s nem is leszek. Ha valami nem tetszik, megmondom. Ha kell, erőteljesen is. Azt, hogy ezt esetleg egyesek úgy olvassák, hogy az emberek közt probléma van, az az ő gondjuk. Tény és való, hogy eddig minden vita, amibe bele- szálltam, a magyar közösséget előrevitte. Még akkor is, amikor az MKP-ban elmondtam a véleményemet abban az időben, amikor a párton belül csak egy vélemény lehetett érvényben, tehát az, amit a pártelnök és a legközelebbi bizalmasa vallott. Ezután rákényszerítettek, hogy elhagyjam a pártot. Az, hogy megalakult a Híd, szerintem hatalmas pluszt hozott ennek a közösségnek. Amit a választók szavazataikkal bizonyítottak a választásokon. Tehát elismeri, hogy vannak olyanok a Hídban, akik örülni fognak, ha Simon Zsolt Brüsszelben lesz. Ez mindenkinek a szíve joga. Ha megválasztják az Európai Parlamentbe, akkor kihátrál a hazai politikából? Az elmúlt tíz évben aki kijutott Brüsszelbe, az „eltűnt”. Ez az ő saját döntésük volt. A rendszer működik így. Nem. Az, hogy a rendszer hogyan működik, egy dolog. Az, hogy melyik politikus mit akar elérni, és hogyan fog fellépni, az pedig az ő saját döntéséről szól. 2002-ben amikor parasztgyerekként miniszter lettem és bekerültem a nagypolitikába, jóformán azt sem tudtam, hogy a miniszterséget eszik-e vagy isszák, de a 13. napra már az Európai Bizottság biztosaival tárgyaltam, mert ez volt a kötelességem. Hamarabb tárgyaltam a bizottságban, mint a szlovák parlamentben, tehát sikerült tapasztalatot gyűjtenem. Programjában úja, hogy a fő szakterülete a mezőgazdaság, az élelmiszer- és a kisebbségpolitika. Viszont pont ezek azok a területek, amelyeken itthon, például miniszterként, sokkal többet lehet elérni, mint Brüsszelben. Hát az ember nem lehet mindig miniszter. Két év múlva választások lesznek, ha most kimegy Brüsszelbe, akkor nem is lesz. Megkaphatnám azt a bölcsek Simon Zsolt kövét, amiből ezt ki tudták olvasni? Én üyet nem látok. Hajói emlékszem, Ján Fígeľ is kint volt Brüsszelben, s aztán visszajött és miniszter lett. Tehát ilyen forgatókönyvre is volt már példa. Mit akarna elérni EP-kép- viselőként Brüsszelben? Kezdeményezném a kisebbségekkel foglalkozó bizottság létrejöttét. Ez a testület nem alakul meg automatikusan, a képviselőknek kell kérvényezniük létrehozását. Ezt a kérvényt az elsők közt fogom aláírni. Kezdeményezném, hogy egy tanulmányban méijék fel, mennyire segített Szlovákiának az a több mint tízmilliárd eurós uniós támogatás, amit Brüsszeltől kapott a regionális különbségek csökkentésére. Én tudom a választ: nem segített, a regionális különbségek megmaradtak. Gömör szegény volt, szegény maradt, ugyanúgy Kelet-Szlo- vákia is. Nagy befektetések Dél- Szlovákiába nem jöttek. Ha megtaláljuk, feltáljuk a hibákat, akkor elérhetjük, hogy a következő költségvetési időszakban ez már másképp alakuljon. Hogyan erősítené az Európai Parlament kompetenciáit a kisebbségvédelem terén? Kell egy uniós intézmény- rendszer, amelynek az lesz a feladata, hogy ügyeljen erre. Mikor csatlakoztunk az unióhoz, tőlünk kikövetelték a kisebbségi standardok bevezetését, azóta senki a füle botját sem mozdította, hogy megnézze, ezeket betartják-e. Jól hangzik, hogy legyen ilyen intézmény, de ennek kialakításához kellenek szövetségesek, meg kellene győzni pl. az Európai Néppártot, amely eddig ilyesmire nem mutatott hajlandóságot. Nem igaz, hogy nincs hajlandóság, mert ilyen kezdeményezések már vannak Brüsszelben, csak épp nagyobb hangsúlyt kell rájukhelyezni. Módosítana az agrárpolitikai dotációk elosztásának rendszerén? Jelenleg az agrárpolitikára az Európai Unió ad pénzt. Ezen kívül az egyes tagországok, attól függően, hogy milyen erős gazdaságuk van, adhatnak a gazdáiknak a saját költségvetésükből is. Azt szeretnénk, hogy erre már ne legyen lehetőség. Azzal gazdálkodjanak, amit Brüsszel ad, ne kaphassanak többet, mert ezzel bizonyos gazdák előnyre tehetnek szert. Brüsszelben fontosak a jó kapcsolatok. Kiket ismer és kikkel működne együtt? Mint minden más parlament, az európai is megváltozik a választások után. Mindig meg lehet találni azt, akivel együtt lehet működni. Nem szívesen beszélnék arról, kivel igen és kivel nem. Az viszont tény, hogy Brüsszelben lobbizni tudni kell. Mi pedig tudunk: a Hidat az MKP-s, fideszes és RMDSZ-es ellenszél ellenére is felvették a Néppártba. Ha a Híd és az MKP is kijut az EP-be, akkor bizonyára Csáky Pállal kerül egy frakcióba. Milyen lesz kettőjük együttműködése? Minden olyan kérdésben, amely a szlovákiai magyarságot érinti, biztos hogy együtt fogunk működni. Milyen most kettőjük viszonya? Ha ezt nagyon röviden szeretném megfogalmazni, akkor Csáky Pál részéről ebben a választási kampányban megtört a jég és már hajlandó fogadni az én köszönésemet. A Híd milyen eredményével lesz elégedett? Azzal számolunk, hogy a Hídnak lesz képviselete a parlamentben. A legjobb az lenne, ha minimum két embert küld- hetnénkki. Nagyon merész terv, hiszen ehhez minimum 8-9 százalékot kellene elérni a választáson. Sok párt indul, s kérdés, milyen arányban kerülnek a szavazatok újraelosztásra. Előre nehéz megjósolni az eredményt, de mi két képviselőt akarunk kijuttatni. A felmérések szerint az sem kizárt, hogy a Híd és az MKP sem jut ki, s így a szlovákiai magyarság képviselet nélkül marad az EP-ben. Nem gondolja, hogy ebből a szempontból bölcsebb lett volna közös listán indulni az MKP-val? Lehetett volna, viszont az MKP döntötte el, müyen listát állít fel. S egyértelmű, hogy én Csákyval, aki megosztotta a szlovákiai magyarságot, nem szeretnék egy listán szerepelni. Csáky egy egységes, sikeres párt élére lépett és ezt sikerült megosztania, a pártot parlamenten kívülre vezérelnie. Csáky szerint viszont azzal, hogy a Híd még tavaly ősszel bejelentette, kik vezetik a listáját, üzent, hogy nincs hajlandóság a közös listára. Ez nem így van. A Híd csak az elképzeléseit mondta el. Én viszont mindig is ki fogok állni korábbi kijelentésem mellett, miszerint Csáky az MKP elnökeként megosztotta a szlovákiai magyarságot. Nem akarok egy ilyen megosztó személyiséggel kampányolni. Csáky Pál viszont nem az MKP, a pártban van rengeteg olyan ember, akivel kapcsolatban senkinek sincs kivetnivalója. Én például örültem volna, ha Bauer Edittel dolgozhattam volna Brüsszelben. Mondjuk meg azért őszintén, az utóbbi fél évben egyik párt részéről sem mutatkozott kezdeményezés a közös listával kapcsolatban. Ez akkor veszítette el az értelmét, mikor Berényi József elkezdett Brüsszelben a néppárti tagságunk ellen lobbizni. Hogyan üljek le valakivel a közös listáról egyeztetni, amikor ő azon lobbizik, hogy én ne legyek felvéve abba a csoportba, ahol ő van? Azt állította Brüsszelben, hogy a Néppártban már nincs szükség még egy dél-szlovákiai pártra, mikor egyet már korábban felvettek. Mindezt azok után, hogy a Híd már két szlovákiai parlamenti választáson bemutatta, hogy képes megszólítani a szlovákiai magyar választók többségét. Ezt is félretéve, a Híd részéről nem volt nagy hajlandóság a közös listára. Elmondtam tavaly: el tudok képzelni egy közös listát, de csak akkor, ha Csáky Pál nem lesz rajta. Az MKP erre azt szokta válaszolni, Simon Zsolttal nem lehet elképzelni a közös listát, mert ő volt az, aki anno kilépett a pártból stb. Simon Zsolt hasonló vörös posztó a szemükben, mind a Hídnak Csáky Pál. Elnézést, Csáky engem az MKP-ból kiűzött. Amikor én figyelmeztettem, hogy a párt rossz irányt vett fel, hogy radi- kalizálódik, akkor én voltam a rossz. Emlékezzünk vissza a Lisszaboni szerződés elfogadására! Az a Csáky Pál akar ma , Brüsszelbe kijutni, aki a szerződést túszként használta és azt mondta, hogy a szlovák parlamentben ne szavazzam meg? Majd engem támadott azért, mert azt mondtam, hogy a szerződést megszavazom, mert az itt élő magyarság érdekei ezt kívánják? Az a Csáky, aki a Lisszaboni Szerződés szavazatával kapcsolatban 1 millió koronát kért Ficótól a könyvkiadója számára? Ha azt mondta volna az MKP, hogy legyen közös lista, de Simon nélkül, akkor visszalép? Ha Csáky nincs rajta a listán, akkor ez nyitott téma volna. Ha listavezetőként nem jut ki az Európai Parlamentbe, milyen személyes konzekvenciákat von le ebből? Ez a kérdés nem foglalkoztat, mert kijutok. Mindig két lehetőség van... A 2010-es választások előtt is feltették ezt a kérdést, s ugyanígy válaszoltam rá, most sem látok okot arra, hogy másképp feleljek.
