Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-15 / 110. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 15. www.ujszo.com Héttagú tanácsadói testületet visz magával Kiskának nem lesz állandó kisebbségi tanácsadója ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Héttagú tanácsadói gárdát visz magával a Grassal- kovich-palotába Andrej Kiska megválasztott köztársasági elnök. Neveket egyelőre nem árult el, az azonban biztos, hogy a testületben nem lesz olyan szakértő, aki a kisebbségek problémáival foglalkozna. „A nemzeti kisebbségek kérdéskörében több emberrel is együtt dolgozom, de közvetlenül a tanácsadói testületnek nem lesz olyan tagja, aki ezzel a területtel foglalkozna - mondta lapunknak Andrej Kiska. -Tanácsadóm azonban biztosan lesz erre a területre is, de külső tanácsadóként fogok együttműködni vele.” A megválasztott államfő tegnap még nem árulta el a tanácsadói nevét. „A hét emberből kettő még tárgyal jelenlegi munkaadójával, ezért egyelőre még nem végleges a lista” - mondta a Kiska. Az biztosnak tűnik, hogy Martin Bútora volt washingtoni nagykövet és külpolitikai szakértő a tanácsadói között lesz, a sajtóhírek alapján Ján Mazák volt alkotmánybíró is csatlakozik Kiska csapatához. Ő ugyan korábban csak feltételesen vállalta ezt a munJó tanácsokra vár (Tomáš Benedikovič felvétele) kát, mivel jelölték őt alkotmánybírónak, viszont a parlament smeres többsége jelöltnek sem választotta meg. Nem végleges még a beiktatási ünnepség programja és a meghívottak listája sem, Kiska még tárgyal erről a parlament hivatalával, amely az ünnepséget szervezi. „Szeretném, ha más lenne, mint az eddigi beiktatások, olyan embereket szeretnék a palotába hívni, akik általában nem jutnak el olyan helyre” - mondta a megválasztott elnök. A meghívottakról azonban nem akart többet elárulni. Egyelőre annyi biztos, hogy június 15-én, a Szlovák Filharmónia épületében, a Vigadóban lesz az ünnepség, (lpj) RÖVIDEN Zöldet kapott az új földtörvény Pozsony. Második olvasatba utalta tegnap az új földtörvényt a parlament. Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter célja a javaslattal az, hogy megnehezítse a külföldiek szlovákiai földvásárlását. Mivel a javaslatot gyorsított eljárásban tárgyalják, már ma eldőlhet a sorsa, június 1-től pedig életbe is léphet - ha aláírja az államfő. A témával bővebben a 10-11. oldalon, a Hasznos tanács rovatban foglalkozunk. (vps) Fico belead Kováč kezeltetésébe Pozsony. Robert Fico miniszterelnök 15 ezer eurót különített el a kormányfői tartalékból, amelyet Michal Kováč volt államfő gyógyítására szán. A támogatásból a rehabilitációs gyakorlatokat, az ápolókat és a gyógyszeres kezelést fogják téríteni. Kováč néhány éve Parkinson-kórban szenved. Fico az exál- lamfőt már a tavalyi évben is kisegítette 7500 euróval, előzőleg Iveta Radičová is adományozott a kezelésére. A megbízatási időszak lejártával az exállamfők, a törvény szerint, havi ezer eurós tiszteletbeli fizetést kapnak életük végéig. Michal Kováčot 1993-ban választottákmegállamfővé. (SITA) A jelentés ignorálja a kisebbségi kultúrát; kultűrafogyasztóvá váltak az állatkertek látogatói Keveset költünk a kultúrára Marhaság? A tárca szerint az állatkertek látogatói is kultúrafogyasztók, a statisztikában a helyük. (Gabriel Kuchta felvétele) Pozsony. Nincs pénz, sem koncepció, de van sok elszánt és aktív ember a régiókban, akik segítik a kultúra ügyét. Egyebek mellett ez is kiderül a kulturális minisztérium kultúrafejlesztési stratégiájából. VERES ISTVÁN A dokumentum - amelyet tegnap fogadott el a kormány - a 2014-2020-as időszak céljait igyekszik felsorolni, de kitér a jelenlegi helyzetre is, szembeállítva azokat a negatívumokat és pozitívumokat, amelyek a kultúra hazai helyzetét jellemzik. A tárca szerint a hazai kulturális életnek hat erős és tíz gyenge pontja van. A pozitívumok közt említik a gazdag és sokrétű kulturális örökséget, a kulturális intézmények széles hálózatát, az audiovizuális alapot, a kulturális támogatásokat valamint az „elszánt és lelkes embereket, akik biztosítják a gazdag kulturális életet a régiókban”. A gyengeségek közt szerepel az alulfinanszírozottság, a rendszerszerű kutatások hiánya, a kulturális intézmények nem hatékony irányítása. A szomszédok bőkezűbbek Szlovákia egyébként rekord keveset költ a kultúrára: 2006-ban például a GDP 0,47 százalékát, 2011-ben pedig 0,39%-át. Összehasonlításként: Magyarországon a GDP 0,57%-a megy kultúrára, Ausztriában 0,82%-a, Csehországban 0,74 %, Észtországban pedig 1,80%. A hazai kultúra központi koncepció nélkül fejlődik, szögezi le a jelentés. „A szocializmusból fennmaradt intézmények és a modern kultúra elemeinek együttélése figyelhető meg” - olvasható az anyagban. Az egyetlen tudatos változásként a decentralizációt említik (sok intézmény került önkormányzati hatáskörbe), ami viszont a tárca szerint a legtöbb esetben azt idézte elő, hogy nincs elég pénzük az intézményeknek. Szlovákiában alacsony a kereslet a kultúra iránt: a háztartások kiadásaiból 2012-ben átlag 1,23 százalék ment kultúrára, vagy az azzal kapcsolatos szolgáltatásokra (színház, múzeum, mozi stb.). Ebbe viszont nem számolták bele a megvásárolt könyveket, az állatkert-látogatásokat viszont igen. Egy kalap alatt a többség és a kisebbségek A stratégia jobbára általános célokat fogalmaz meg. Például: „Elősegíteni, hogy kulturális örökségünk minél szélesebb körben elérhető legyen”, „Minél szélesebb körben megteremteni a kultúra támogatásának lehetőségeit a társadalomban” stb. A kisebbségi kultúrákról egy helyen tesz említést a dokumentum. „Támogatni kell azokat a tevékenységeket, amelyek a szlovák nyelv használatának nemesítését szolgálják, valamint az etnikai és nemzeti kisebbségek nyelvét.” Megkérdeztük a szaktárcát, miért nem foglalkozik külön fejezet a kisebbségi kultúrák fejlesztési stratégiájával. „Ajelentés a kultúrának, mint olyannak a helyzetével foglalkozik, Szlovákia egész területére vonatkozóan” - magyarázta Jozef Bednár, a minisztérium szóvivője, emlékeztetve, hogy a kisebbségi kultúrák támogatása továbbra is a kormányhivatal hatásköre. A dokumentum elfogadása az állami költségvetést egyelőre egy centtel sem terheli. Konkrét költségeket a terv megvalósítását elősegítő akcióterv közli majd, amelyet a minisztérium később készít el. Nehéz pontos prognózist alkotni, emberjogi okok miatt nem folyik adatgyűjtés 2030-ban 11 százalék lesz a romák aránya MÓZES SZABOLCS Pozsony. 1980-ban a lakosság 4 százalékát alkották, 2030-ban ez az arány 11 százalék körül lesz. A roma lakosság népszaporulatát prognosztizáló tanulmány szerint továbbra is érezhetően nőni fog a cigányság arányszáma, ám távolról sem olyan nagy mértékben, mint ahogy azzal egyesek riogatnak. A roma népesség növekedésének üteme fokozatosan lassul. Ennek egyik oka, hogy a roma nők is átlagosan kevesebb gyermeket vállalnak, mint évtizedekkel ezelőtt. Ugyanakkor a roma társadalom is meglehetősen differenciált, a nagyobb népszaporulat a szegre- gáltan, vagyis a roma gettókban élők körében mutatható ki, az integráltan élő cigányság népszaporulata hasonlít a többségi lakosságéhoz. Negatív trend viszont, hogy nem csökken a szegregáltan élők aránya, pedig az elmúlt húsz évben a legtöbb romaprogram - állami és civil jellegű egyaránt - az ő felemelésüket szolgálta. A kutatás szerint - melynek során a népszámlálási adatok mellett a különböző specifikus összeírásokból indultak ki - a romák több mint 70 százaléka csak az alapiskolát végezte el vagy azt sem. Ami még riasztóbb: a két legutóbbi népszámlálás adatai szerint a 30 év alatti romák csoportjában csökkent az alapszintűnél magasabb végzettségűek aránya. Jórészt a végzettséggel függ össze, hogy a romák több mint 70 százaléka munkanélküli. A pontos prognózisok felállítását jelentősen megnehezíti, hogy nincsenek precíz statisztikák - mondta Branislav Šprocha, a részletes tanulmány szerzője. Különböző, elsősorban emberjogi okok miatt ugyanis nem készülnek összeírások, ezek nélkül viszont nehéz pontos képet alkotni a roma társadalomról. Míg országos szinten 2030-ban 11 százalék körül lesz a romák aránya, régiónként nagyok lesznek az eltérések. Ezek vizsgálatára ugyanakkor nem tér ki a jelentés, habár egy korábbi, tavaly decemberben bemutatott prognózisból közvetve kiolvasható, hogy elsősorban Kelet-Szlovákiában egyre több településen kerülnek majd többségbe a romák. Alkotmányjogászok szerint Ivan Gašparovič leköszönő köztársasági elnök nem nevezheti ki a Legfelsőbb Bíróság új vezetőjét Harabin-ügyben az új államfő is megszólalt ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Erősödik a Štefan Harabin megválasztása elleni polgári kampány, tegnap megszólalt az ügyben Andrej Kiska megválasztott köztársasági elnök is. „A Legfelsőbb Bíróságot erkölcsi és szakmai tekintélynek kellene vezetnie” - hívta fel az Igazságszolgáltatási Tanács tagjainak figyelmét Kiska. Nevet nem mondott, véleményt sem nyilvánított az egyes jelöltekről, de megerősítette, hogy továbbra is érvényes az a kijelentése, miszerint mindent megtesz majd azért, hogy Štefan Harabint ne kelljen kineveznie az LB elnökének, akkor sem, ha megválasztják őt erre a posztra. Áz LB elnökét ugyanis a köztársasági elnök nevezi ki, és a Centés-ügy óta - Ivan Gašparovič nem akarta őt kinevezni, az Alkotmánybíróság döntésével igazat adott neki - gyakorlatilag lehetősége van a mindenkori elnöknek, hogy bizonyos esetekben visszautasítsa a kinevezésre javasolt személyeket. „A választás nemcsak az igazságszolgáltatás működését befolyásolja, hanem azt is, hogy a nyilvánosság hogyan értékeli majd a bírók képességeit, hogy az Igazságszolgáltatási Tanács tagjai meghallják-e az emberek hangját, akik már hosszú ideje elégedetlenek, dühösek az igazságszolgáltatás állapota miatt” - magyarázta Kiska. Szerinte változásra van szükség, a kontinuitás, amit Harabin megválasztása jelentene, nem fogja javítani a bíróságok megítélését. Ivan Gašparovič jelenlegi köztársasági elnök nem nevezheti ki a Legfelsőbb Bíróság új elnökét, áll a Via Juris polgári társulás által kiadott, neves alkotmányjogászok és jogi szakértők által jegyzett állásfoglalásban. A Szlovák Tudományos Akadémia tagjai és több egyetem jogi karának oktatói által jegyzett dokumentum szerint a bírói testület elnökét már Andrej Kiskának kell kineveznie, mivel Štefan Harabin mandátuma június 23-án, vagyis már az ő hivatali idejében jár le. Ugyanez vonatkozik a már megválasztott alkotmánybírójelöltekre, akik a mandátumukat júliusban kitöltő alkotmánybírák helyére léphetnek. „Az alkotmány rendelkezésének megfelelően a Legfelsőbb Bíróság elnökét és az alkotmánybírákat annak az elnöknek kell kineveznie, akinek a hivatali idejében ezek a funkciók megürülnek” - áll a jogi állásfoglalásban. A jogászok szerint Gašparovič alaptörvényt sértene, alkotmányos jogaiban korlátozná Andrej Kiskát, ha idő előtt kinevezné az LB megválasztott elnökét vagy az alkotmánybírókat. Tegnap a Fair-Play Szövetség is folytatta tiltakozó akcióját Harabin megválasztása ellen, a kormányhivatal előtt képeslapokat osztogattak, amelyen a kampányuk szlogenje „Miniszterelnök Úr, állítsa meg Harabint!” volt olvasható. Az Igazságszolgáltatási Tanács jövő héten, május 19-én választja meg az LB új elnökét, a posztra Harabin mellett Jana Bajánková, az igazságügyi miniszter és Zuzana Durišová, az egyik bírói szövetség jelöltje pályázik, (lpj, SITA)
