Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-03 / 101. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS S. www.ujszo.com Kassai: politikai alku lehet a háttérben Az új bírók miatt nem késhet az AB döntése VERES ISTVÁN Kassa. Ismét kétes távolba került az állampolgársági tör­vényről szóló döntés. Miután az Alkotmánybíróság februárban bizonytalan időre elhalasztotta a határozathozatalt a megtá­madottjogszabályról, az utóbbi két hónapban semmilyen in­formáció nem látott napvilágot. Nemrég ráadásul új alkot­mánybírákat is választott a par­lament, ami egyesek szerint to­vábbi csúszást jelenthet, ugyan­is ebben az esetben a döntést nem valamelyik bírói tanács, hanem a plénum hozza. Peter Kresák alkotmányjogász lapunk kérdésére cáfolta ezt a lehető­séget. „Ez nem kell, hogy így le­gyen, a lényeg, hogy ki az elő­adó bíró. Úgy gondolom, a tá­vozó bírák közül egyik sem elő­adó, így az újak egyszerűen csak megkapják a kész javaslatot át­tanulmányozásra, úgyhogy ez nem lesz olyan nagy munka számukra” - vélekedik Kresák. Az Alkotmánybíróság már rég meghozta a döntést a Fico- féle ellentörvényről, véli Kassai Gyula, aki 2011-ben felvette a magyar állampolgárságot, ezért a szlovák törvények ér­telmében a szlovákot elvesztet­te. „Valószínűleg döntöttek, csak nem hozták nyilvá­nosságra” - jegyezte meg kér­désünkre a lévai református lelkész. Emlékeztet, hogy a tes­tület januárban kitűzte a dön­téshozatal időpontját, majd bi­zonytalan időre elhalasztotta. „Ilyenkor az emberben meg­inog a bírósággal szembeni bi­zalom, és politikai alkut sejt a háttérben” - nyilatkozta la­punknak Kassai Gyula. A 2010-es állampolgársági törvényt a Híd kezdeményezé­sére megtámadó képviselők azzal érvelnek, hogy az alkot­mány szerint senki nem foszt­ható meg szlovák állampolgár­ságától akarata nélkül. Az el­lentétes jogi álláspont szerint viszont azok a személyek, akik az utóbbi években más ország állampolgárságát igényelték, tudatában voltak, hogy ezzel elveszítik a szlovákot, ezért nem állítható, hogy akaratuk ellenére veszítették el. 2010 óta majdnem 800 ember veszí­tette el szlovák állampolgársá­gát. A sokat bírált törvény mó­dosítása egyébként már kész, a belügy szintén csak az Alkot­mánybíróság álláspontjára vár. Menekültek és kísérőik a szlovák-ukrán határon Kaliňák lövöldözéstől tart ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Fokozódó ag­resszióra számít a belügymi­niszter a szlovák-ukrán határ mentén. A belharcok sújtotta Ukrajnából nyugat felé tartó menekültek kísérői fegyvert vi­selnek, figyelmeztet Robert Kaliňák. Úgy véli, hamarosan incidensekre kerülhet majd sor, és a lövöldözés sem kizárt. „A legaggasztóbb, hogy a kísé­rők egyre agresszívabbak, és soknak fegyvere is van. Attól tartok, hogy tragikus kimenetelű fegyveres konflik­tusokra kerülhet soť’ - nyilat­kozta a miniszter. Tavaly már dördültek lövések ezen a ha­társzakaszon, emlékeztet. A határszakasz az egyre több illegális bevándorló mi­att számít rizikósnak. „Az uk­rán kormány csak korlátozott mértékben képes ellenőrizni az országban a biztonsági helyzetet, nyilván egy sor más feladatra kell koncent­rálniuk, semhogy a kivándor­lási hullámokat figyeljék, amelyek a szomszédos orszá­gokba irányulnak” - magya­rázta Kaliňák, hozzátéve, hogy jelenleg ez az, ami ve­szélyezteti Szlovákiát. Hoztak néhány intézkedést, amely elősegíti, hogy a rendőrség kezelni tudja a helyzetet. Egyelőre sem a vízum-, sem a lakhatási kérelmek száma nem nőtt. (vps, TASR) Dekánek ellen több fegyelmi eljárás is indult Önként távozott a bíró ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Lemondott bírói hivataláról Pavol Dekánek, aki több kényes, politikai és maf­fiaügyet is tárgyalt. A bíró ellen a korábbi igazságügyi minisz­ter, Lucia Žitňanská és a jelen­legi kollégája, Tomáš Borec is fegyelmi eljárást indított, de elégedetlen volt vele főnöke is. Dekánek ezzel csak leváltását előzte meg, mivel Éva Fulcová, a Pozsony I. Járásbíróság elnö­ke néhány héttel ezelőtt java­solta a leváltását, mivel a rá bí­zott mintegy 60 büntetőügy­ben nem ítélkezik. A lemondá­sát április végén juttatta el Ful- covának, a bírói talárt május 1-vel veszítette el. Dekánek tárgyalta volna a Szlovák Földalap leváltott igazgatóhelyettesének, Brani- slav B.-nek a büntetőperét, amely még az első Fico-kor- mány idején kezdődött. Hozzá tartozott a lakásmaffia ügye is. Lucia Žitňanská korábbi igaz­ságügyi miniszter 70 százalé­kos bércsökkentést javasolt számára 2012-ben, mert nem döntött időben az ügyészég ja­vaslatáról, és emiatt szabad­lábra került az egyik pozsonyi maffiabanda állítólagos veze­tője, Libor J. Tomáš Borec je­lenlegi igazságügyi miniszter szintén 70 százalékos bér­csökkentést javasolt, mivel az ő késlekedése miatt került szabadlábra Jozef D., a lakás­maffiaügy egyik vádlottja. (lpj.SITA) Simon Zsolt (Híd) szerint a jövő hónapban életbe lépő jogszabály sem jelent majd igazi megoldást Külföldön hirdetik a dél-szlovákiai termőföldet Ľubomír Jahnátek szerint minden rendben lesz (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. A Fico-kabinet hibája miatt a külföldiek e hónapban szabadon jut­hatnak hozzá a szlovákiai termőföldhöz. Németor­szági honlapokon már megjelentek az első hir­detések, amelyek dél­szlovákiai termőföldet kínálnak a külföldi érdek­lődőknek. ÖSSZEFOGLALÓ A külföldiek földvásárlási ti­lalma, amelyet az uniós csatla­kozásunkat követően az Euró­pai Unió engedélyezett Szlová­kia számára, április végén járt le, május elsejétől így a külföldi állampolgárok is szabadon hozzájuthatnak a szlovákiai termőföldhöz. Egy hónapig szabad a vásár A Ľubomír Jahnátek vezette földművelésügyi tárca az utolsó pillanatban ugyan kidolgozott egy törvényjavaslatot, amely a földvásárlási moratórium lejár­ta után is megnehezítené a kül­földiek földhöz jutását, ezt azonban nem sikerült időben el­fogadni. A kormány ugyan már rábólintott, a parlament elé azonban csak a május 13-án kezdődő ülésen kerül, legko­rábban június elsejétől léphet életbe. A külföldieket ennek kö­szönhetően e hónapban semmi sem gátolja, hogy szlovákiai termőföldet vásároljanak fel. Osztrák, német és svájci vevők „Tíz évünk volt arra, hogy felkészüljünk a moratórium lejártára, a kormány ennek el­lenére lekéste a határidőt” - nyilatkozta Martin Fecko, az OLaNO parlamenti képviselő­je, aki arra gyanakszik, hogy a kormány szándékosan ha­gyott egy átmeneti időszakot a külföldiek számára. Maroš Paulini, az OĽaNO európai parlamenti képviselőjelöltje szerint bizonyítékaik vannak arra, hogy német, svájci és osztrák honlapokon már kí­nálják a külföldi érdeklődők­nek a dél-szlovákiai termőföl­det. Paulini az információk­hoz közvetlenül a gazdáktól jutott hozzá, erre a célra pe­dig egy honlapot is létreho­zott. A földvásárlásokat és az ezzel kapcsolatos hirdetéseket a www.zachranmepodu.sk honlapon jelenthetik be. Nem segít a kormánytervezet A Híd parlamenti képvise­lője és európai parlamenti képviselőjelöltje, Simon Zsolt szerint ráadásul a jövő hó­napban életbe lépő, a külföl­diek földvásárlásnak a nehe­zítésére meghozott jogsza­bály sem jelent majd igazi megoldást. „Ezzel a jogsza­bállyal nem sikerül megvéde­ni a termőföldet, ráadásul nem is minden mezőgazda- sági jellegű földterületre érvényes” - vallja Simon. ,A földet elegendő egy kft. tulaj­donába helyezni, így mint tu­lajdonrészt lehet majd érté­kesíteni, aminek a legna­gyobb haszonélvezői azok lesznek, akik még a Mečiar- kormány idején jutottak ol­csón nagyobb parcellákhoz” - figyelmeztet Simon a jogsza­bály hiányosságaira. A volt földművelésügyi miniszter azt is felrója a jelenlegi tárcaveze­tésnek, hogy nem gondoltak az erdők védelmére, miközben ezek Szlovákia területének a 44 százalékát teszik ki. A földművelésügyi tárca nem osztja az ellenzéki képvi­selők aggodalmát. „Nem hisszük, hogy a jogszabály életbe lépéséig hátramaradó egy hónapban nagyobb föld­felvásárlásokra kerülhet sor” - állítja Peter Hajnala, a földmű­velésügyi tárca szóvivője, aki ezt azzal magyarázza, hogy a szlovákiai birtokok túl szétap­rózódtak ahhoz, hogy egyszer­re nagyobb mennyiségű termő­földet külföldi kézbe lehessen juttatni, (mi, SITA) A lengyelek szorgalmazzák, hogy az unió közösen tárgyaljon Moszkvával a gázszállításról Közös uniós energiapolitikára lenne szükség ÖSSZEFOGLALÓ Varsó/Berlin. Az Európai Unió azt szeretné elérni, hogy a tagországok egységes áron vá­sárolják a gázt Óroszországtól - jelentette be tegnapi varsói tár­gyalásait követően Günther Oettinger. Az EU energiaügyi biztosát Donald Tusk lengyel kormányfő látta vendégül, aki már korábban figyelmeztetett, hogy a túlzott függés az orosz gáztól gyengíti Európát, amire az a megoldás, ha a monopol­helyzetben lévő Oroszországgal egy egységes uniós testület tár­gyal és létrejön az energiaunió. Oettinger támogatásáról bizto­sította a lengyel kormányfőt, hozzátéve, hogy az egységes európai energiahálózatnak magában kellene foglalnia Uk­rajnát, Grúziát és a Nyugat-Bal­kánt is. Tovább nem tűrhetjük, hogy Moszkva az „oszd meg és uralkodj” elvet érvényesítse az európai energiapiacon - vallja az energiaügyi biztos. A jelen­Günther Oettinger (TASR-fotó) légi gyakorlat szerint ugyanis az egyes uniós tagországok külön- külön tárgyalnak az oroszokkal, így azok tagországonként vál­tozó árakat szabnak meg. Álta­lában azok számíthatnak ol­csóbb gázra, akik kevésbé van­nak ráutalva az orosz szállítá­sokra. Ezek között a nyugat-eu­rópai országok dominálnak, míg a posztkommunista orszá­gok közül több, így például Szlovákia is szinte teljes mér­tékben az oroszokra van utalva. Oettinger elmondta: a jövő­ben létre kell hozni egy páneu­rópai energiahálózatot, és na­gyobb szerepet kell szánni Eu­rópa energiaellátásában Nor­végiának. Donald Tusk szerint ki kell dolgozni egy mechaniz­must, aminek alapján az EU egységesen tárgyalhat az ener­giaszerződésekről Moszkvával, erősíteni kell a tagállamok kö­zötti szolidaritást arra az eset­re, ha leállnak az orosz gázszál­lítások, és az EU-nak támogat­nia kell a tagállami energetikai infrastruktúrák összekapcsolá­sát és gáztározók építését. Ezen kívül maximálisan ki kel­lene használni Európa fosszilis energiaforrásait, a szenet és a palagázt is, és az EU-nak kap­csolatba kellene lépnie az Eu­rópán kívüli partnereivel, akik­től energiát vásárolhat. Az Európai Unión belül sincs azonban teljes egyetértés az energiaunió tekintetében. „Az ellátásbiztonság Németország­nak is fontos kérdés, ám az is vi­lágos, hogy a megoldást a piac- gazdasági keretek között kell megtalálni” - nyilatkozta a né­met kormányszóvivő. Határo­zottabban fogalmazott a német gazdasági minisztérium szóvi­vője, aki a Handelsblatt című üz­leti lapnak azt mondta: „piac- gazdasági rendszerünk alapja a verseny a gazdasági szereplők között”, a földgáz közös beszer­zésére szervezett uniós együttműködés lengyel elképze­lése viszont „egy másik modellt” követ. (TASR, MTI, mi)

Next

/
Thumbnails
Contents