Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-03 / 101. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 3. Közélet 3 Az európai parlamenti választásokon induló pártok nem vitték túlzásba a részletes programok kidolgozását, ismert jelöltekre bízzák a sikert EP-választás: inkább arcok, mint programok harca Pozsony. Nem éppen egyszerű feladat utánajárni annak, miképp vélekednek az európai parlamenti választásokon induló relevánsabb pártok az európai kérdésekről. A pártok egy része ugyanis nem tett közzé programot, vagy csak rendkívül szűkszavú tájékoztatást ad arról, milyen célkitűzéssel indul a választásokon. Inkább ismert arcokra, jelöltekre, semmint komplex programra építik a kampányt. DEMECS PÉTER Jelöltek bemutatva, célkitűzések megfogalmazva, három héttel az európai parlamenti választások előtt teljes erőbevetéssel indul a választási kampány. A pártok szlogenjeiben rendszerint a polgár, Szlovákia és Európa szavak váltakoznak, a programokról vagy elképzelésekről viszont ezek a szlogenek sem árulnak el sokat. Az MKP például a Mi Európáért - Európa értünk jelszóval indul a választásokon, a Híd a Polgárokért egy erős Európában szlogent választotta, a Smer programjának kulcsmondata Európában sikeres Szlovákiát választunk, a KDH Erős családot, jobb Európát akar, az SDKÚ szlogenje a Több demokrácia kevesebb bürokrácia, az SaS pedig az SaS Önökért, többiek Brüsszelért szlogennel indul. A Smer program nélkül Ami a programokat illeti, a pártok közül a legátfogóbb és a legterjedelmesebb programot az MKP és az SaS dolgozta ki. Az MKP több mint tíz oldalon taglalja, milyen fontosnak tartja a déli régiók felzárkóztatását, a kisebbségek jogainak megerősítését Európában. A Híd saját honlapján 14 pontban összegezte programját, ezek általános megfogalmazások, a bürokrácia csökkentését követeli Európában és hatéko- VOtÖY EUWÔPSK.Y WAHLAMENT mm ■ 1 tílkík i i 1 \ a‘ mm A pártok a közelgő európai parlamenti választások előtt kerülik a kényes témákat, biztosra mennek kisebbségi jogvédelemmel, regionális különbségek csökkentésével és a bürokrácia visszaszorításával. Mivel a programok sok újat nem kínálnak, a választók bizonyára ajelöltek szimpátiái szerint döntik el, mely pártra adják le voksukat. (Somogyi Tibor felvétele) nyabb fogyasztóvédelmet a- kamak. A Smer honlapján hiába keresnénk választási programot, nem találnánk, holott épp ennek a pártnak van jelenleg a legtöbb európai parlamenti képviselője. Ugyanúgy a KDH sem tett közzé programot, honlapjuk európai választásokkal foglalkozó részében kislányok és kisfiúk fényképei kaptak domináns szerepet, Szülőket akarok, anyukát és apukát szlogenekkel. Az SaS programját egy 20 oldalas kiadványban tette közzé, mely honlapjukról is letölthető. A nagyrészt az Európai Unió hibáira és megkérdőjelezhető döntéseire akaija felhívni a választók figyelmét, de a párt saját elképzeléseit is részletesen bemutatja. S mit tudhat meg egy átlagos állampolgár arról, miképp vélekednek az egyes pártok a fontosabb uniós témákról anélkül, hogy megnézné egy párt, esetleg jelölt sajtótájékoztatóját vagy elmenne egy kampányrendezvényre? Végignéztük a pártok honlapjait. Az Európai Unió jövője Az MKP erősebb uniót akar, szorosabb együttműködést az Európai Unión belül, ugyanakkor hatékonyabbá tenné a dön- téshozási mechanizmusokat. Az Európai Tanácsot egy központi egységgé alakítaná át, amely a Miniszterek Tanácsa által előkészített különböző döntésekkel foglalkozna. A Híd programpontjaiban nem találni olyat, amely közvetlen az Európai Unió jövőjével foglalkozna; képviselői erősítenék a polgárok érdekeinek képviseletét Európában és csökkentenék a bürokráciát. A programokból nem derül ki, hogy a pártok a jövőben egy központosított szuperállamot, vagy a tagállamok szuverenitására hangsúlyt fektető EU-t látnának-e szívesebben. Ugyanez a helyzet a KDH és az SDKÚ programjaival. Az SaS elfogadhatatlannak tartja azokat a véleményeket, melyek szerint az Uniónak nincs jövője s szét kellene esnie, s ugyanilyen extrém elképzelésnek nevezte az EU további központosítását, az Egységes Európai Államok kialakítását. Közös uniós külpolitika és hadsereg Az SaS programja szerint az EU közös külpolitikájával fölösleges kísérletezni, mivel az EU 28 tagállamának olyan szerteágazó a véleménye különböző kérdésekben, hogy egy közös állásfoglalás kidolgozása vagy elérése csak újabb konfliktusokhoz vezetne. Ugyanúgy az unió közös hadseregének kialakítását sem támogatná a párt, mivel ezt a szerepet már a NATO ellátja, így egy hasonló szövetség finanszírozását fölösleges pénzkidobásnak tartanák. A Híd programpontjai közül egyik sem foglalkozik ezzel a két témakörrel, a párt csupán megjegyzi, hogy fontosnak tartják az uniós állampolgárok biztonságának intenzív védelmét. Az MKP támogatja az EU közös kül- és biztonságpolitikájának erősödését, s azt, hogy a biztonságpolitikai kérdésekben az Európai Parlamentnek legyen felügyeleti jogköre. A párt támogatja az unió további bővítését, viszont egy újabb állam csatlakozása előtt az MKP szerint nemcsak a politikai és gazdasági feltételek teljesítését kell figyelembe venni, hanem ugyanilyen fontos szempontnak tartja az Európai Unió aktuális integráló kapacitását is. Ugyanúgy az SDKÚ is támogatja a közös külpolitikát és egységes hadsereg ldalakítását, valamint az unió további bővítését - ezen a téren példaértékűnek nevezi a Szerbiával megkezdett csatlakozási tárgyalásokat. Kisebbségvédelem Ezzel a problematikával értelemszerűen csak a Híd és az MKP foglalkozik; az előbbi egy mondattal az utóbbi körülbelül egy oldalon., A demokratikus alapelvek és szabadság- jogok intézményes védelmének megteremtése, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét és az európai kisebbségi jogi standard kialakítását” - olvasható a Híd egyik programpontjában. Az MKP programjában emlékeztet, hogy Európában 40 millió ember él kisebbségben, ezért az általános emberi jogok betartásán kívül a nemzeti kisebbségek jogainak betartására is jobban kellene ügyelnie az Európai Unió intézményeinek. A párt szerint kiemelten fontos, hogy az unió tagállamaiban ismerjék el a nemzeti kisebbségek kollektív jogait. A párt ugyan beismeri, hogy a kisebbségek jogvédelmének törvényes lehetőségei az EU részéről korlátozottak, ennek ellenére minden jogsérelmet uniós politikai és jogi fórum elé akar juttatni. Kerülik az érzékeny témákat Olga Gyárfásová szociológus, a pártok választási programját összesítő www.eu- vox.eu honlap egyik előkészítője állítja, hogy a választáson induló mozgalmak nagyon sok témában - mint például az euró bevezetése - ugyanazt vallják. A honlapon harminc kérdés megválaszolása után az érdeklődő választ kap arra, hogy mely párt programja illeszkedik legjobban nézeteihez, mivel a válaszait a program összehasonlíthat a nagyobb pártoknak a kulcsfontosságú uniós témákról alkotott véleményével. Gyárfásová szerint a pártok programjának összehasonlítása az egyes mozgalmak kétszínűségére is rámutatott, néhány párt képviselői egy véleményt prezentálnak Brüsz- szelben, de annak pontos ellen- tettjét Szlovákiában. A szociológus szerint az is . meglepő, hogy nagyon sok kulcsfontosságú témáról, mint például a szerzői jogvédelemről vagy a regisztrált párkapcsolatok elismeréséről egyszerűen nincs véleményük a pártoknak. A baloldali pártok Magyarországon még nem éledtek fel az áprilisi választási vereségből, ezért érdemi kampányt sem folytatnak az EP-választás előtt A Fidesz elnöke, Orbán Viktor elégedett lehet, a párt különösebb program nélkül is biztos bejutónak számít az európai parlamenti választásokon (Somogyi Tibor felvétele) A Fidesz Brüsszelben védené a magyar akácot ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Magyarországon az április 6-i parlamenti választások folytatásának, második menetének számít a május 25-i EP-választás. Érdemi program nélkül Ahogy a parlamenti megmérettetés előtt sem volt érdemi programja az abszolút győztes Fidesznek, úgy most sincsen. Egyetlen célja az úgynevezett magyar érdekek harcias védelme, ületőleg minél több uniós forrás lehívása. Most éppen a magyar akác és az akácméz hungarikummá minősítésével, az erdőtörvény módosításával védené a magyar érdekeket a Fidesz - legalábbis ez derült ki tegnap Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő megnyilvánulásából. Glattfel- der elmondta: meg kell akadályozni, hogy az Európai Bizottság elrendelje az erdészetekben és a faiparban dolgozóknak, valamint a méhészeknek is munkát adó magyar akác visszaszorítását vagy kiirtását. A május 25-ei választásoktétje, hogy lesznek-e elegen, akik kiállnak Magyarország érdekeiért Brüsszelben-jelentette ki Pelczné Gáli Ildikó, a Fidesz-KDNP EP-listavezetője. A fideszes politikus szerint van olyan politikai oldal is, amely a szélsőséget képviseli, s azt üzeni: ha nem tudjuk megfelelően rendezni ügyeinket az EU-ban, meg kell fontolni a kilépést. „Ezzel veszni hagynánk azokat a több ezer milliárd forintos fejlesztési forrásokat, amelyek Magyarország épülését szolgálják” - mondta. A politikus a Jobbikra gondolt, amely ugyan uniós zászlókat éget, azonban mégis komolyan veszi az EP-válasz- tást. A szélsőjobboldali párt szintén a magyarság érdekeit akarja védeni Brüsszelben, emellett a Jobbik megvitatná a magyar föld sorsát is. Az ellentábor hallgatása A baloldali magyar pártok még nem ocsúdtak fel az áprilisi választási vereségből, ezért érdemi kampányt sem folytatnak, az ökoszociális LMP pedig nem rendelkezik kiforrott uniós stratégiával. Egy bizonyos: a magyar pártok Brüsszelbe „exportálják” belpolitikai konfliktusaikat, az otthoni ellentéteket a nyugati intézményekbe is magukkal viszik. (MTI, só)
