Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-09 / 105. szám, péntek
4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 9. www.ujszo.com Az Európai Unió szerint illegitim a donyecki népszavazási kezdeményezés; keleten Üj-Oroszországot akarnak; a NATO szövetségeseit védené meg Nem hallgatnak Putyinra az orosz szakadárok Elszántak a szakadárok. A sajtótájékoztatóba a selfie is belefér. (TASR/AP-felvétel) Brüsszel/Moszkva/Kijev. Az Európai Unió nyomatékosítottán hangsúlyozza, hogy sem most hétvégén, sem máskor nem kellene népszavazást tartani Ukrajna bármely részének hovatartozásáról -jelentette ki Maja Kocijancic, Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője. ÖSSZEFOGLALÓ „Az Európai Unió erőteljesen támogatja Ukrajna területi egységét, az ilyen, felhatalmazás nélküli, helyi népszavazások semmilyen demokratikus legitimációval nem bírnak, és csak a helyzet további súlyosbodásához vezethetnek” - jelentette ki a szóvivő. Kocijancic azt is közölte: az EU tudomásul veszi Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentéseit az ukrán elnökválasztásról, a keletukrajnai népszavazás elhalasztásának szükségességéről és a csapatok visszavonásáról az ukrán határ közeléből. Mint fogalmazott: az EU szorosan figyelemmel fogja kísérni, hogy a szavakat tettek is követik-e. Utalt arra, hogy az EU- ban nyugtázták, miszerint Putyin javasolta a kelet-ukrajnai orosz szakadárok által május 11-re meghirdetett függetlenségi népszavazás elhalasztását, valamint bejelentette az ukrán határ közelében felvonultatott orosz erők visszavonását. Ez utóbbinak a megtörténtét azonban a NATO mindeddig nem erősítette meg. Az orosz szakadárok sem hallgatnak Putyinra, s a hétvégén minden bizonnyal megtartják a népszavazást. Jacenyuknem érti Putyint Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök elutasítóan fogadta Vlagyimir Putyin bejelentését, amelyben a Donyeck megyei szakadárokat a május 11-re tervezett függetlenségi népszavazásuk elhalasztására szólította fel. „Vlagyimir Vlagyimiro- vics, levegővel kereskedni valahogy nem méltó Önhöz, mint egy nagy ország elnökéhez” - válaszolta Jacenyuk. Az ukrán kormányfő szavai szerint tájékoztatni kell az orosz államfőt arról, hogy Ukrajnában hivatalosan nincs betervezve május 11-re semmiféle népszavazás. Putyin tegnap megismételte, Oroszországnak szándékában áll, hogy tartsa magát az ukrajnai válság megoldását célzó megállapodásokhoz. Készül a NATO A NATO az ukrajnai válsággal összefüggésben további lépéseket mérlegel a kollektív védelem megerősítése érdekében - mondta Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára Tallinnban. Taavi Röivas észt miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy tervezi-e a NATO közepes vagy nagy hatótávolságú légvédelmi rakéták telepítését Észtországba vagy máshova a balti térségben, Rasmussen azt felelte: döntést még nem hoztak, de mérlegelnek további lépéseket a védelem megerősítése érdekében, és e lépések közé tartozhat „a védelmi tervek frissítése, a gyakorlatozás fokozása, valamint a megfelelő telepítések elhatározása”. Rasmussen előtte Varsóban ismételten arról biztosította Lengyelországot és a NATO keleti tagállamait, hogy az észak-atlanti szövetség megvédi őket az ukrajnai válság bármilyen fordulata esetén. Oroszország „veszélyes és felelőtlen” úton halad Ukrajna ügyében, és bár az Egyesült Államok és szövetségesei nem akarnak konfrontálódni Moszkvával, addig fognak nyomást gyakorolni rá, amíg meg nem változtatja politikáját - jelentette ki William Bums amerikai külügyminiszter-helyettes. Katonákat látnak az oroszok Közben az orosz védelmi minisztérium arról tájékoztatott, hogy az ukrán kormány 15 ezer katonát vezényelt a két ország közötti határ közelébe. „Folytatódik az ukrán fegyveres erők összevonása az orosz-ukrán határon, 15 ezer katonát vezényeltek a határ közelébe” - idézte Anatolij Antonov védel- miminiszter-helyettes szavait a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. Antonov emellett arra kérte a nyugati hatalmakat, hogy hagyjanak fel a nemzetközi közösség „cinikus félretájékoztatásával” a határ mentén zajló eseményekkel kapcsolatban. Új-Oroszország készül A kelet-ukrajnai szakadárok Új-Oroszország néven független államot hoznának létre Lu- hanszk és Donyeck megyékből, de egyelőre nem tervezik az Oroszországhoz csatlakozást. Erről Oleg Carjov ukrán parlamenti képviselő, az úgynevezett Dél-Kelet Mozgalom vezetője beszélt a Komszomolszkaja Pravda rádiójának. Carjov, aki a Kijevben megbuktatott Viktor Janukovics ukrán elnök jobbkezének számít, azt mondta, ha sikeres lesz a népszavazás Lu- hanszk és Donyeck megyék függetlenségéről, és ha a példájukat követni fogják a délkeletukrajnai régiók, akkor létrejön az úgynevezett Novorosszija (Új-Oroszország). Abban az esetben, ha egész Ukrajna követi függetlenségi törekvésüket, akkor átgondolják egy föderáció vagy konföderáció létrehozását. Az ukrán politikus hozzátette, hogy egyelőre nincs szó a délkelet-ukrajnai régió Oroszországhoz csatlakozásáról. Elmondta, hogy a rendelkezésükre álló közvélemény-kutatási adatok szerint Donyeck és Lu- hanszk megyék lakosságának többsége támogatja a népszavazás megtartását. Egységes Ukrajnát akarnak Az ukránok 77 százaléka azt akarja, hogy az országuk egyben maradjon - derült ki a washingtoni Pew közvéleménykutatásából. A Krím Oroszországhoz való csatolása után 1700 főt kérdeztek. A válaszadók csupán 14 százaléka vélekedett úgy, hogy az ország egyes területeit engedni kell elszakadni. Ukrajna nyugati régióiban 93, keleten 70 százalék foglalt állást az ország egysége mellett. A megkérdezettek 67 százaléka vélekedett úgy, hogy Oroszország negatív hatással van Ukrajnára és csak 22 százalék vélekedik ellentétesen. RÖVIDEN ♦ Hatalmas robbanás rázta meg az észak-szíriai nagyvárosnak, Aleppónak a kormányerők uralta részét, a detonáció porig rombolt egy szállodát és több más épületet. A robbantást az immár legjelentősebb kormányellenes iszlamista erőnek számító Iszlám Front vállalta magára. A csoport Twitter-oldalán megjelentetett közlemény szerint a támadásban ötven katona életét vesztette. Hivatalos források eddig nem erősítették meg a halottakról szóló híreket. + Összhangban áll az alkotmánnyal a nyugdíjkorhatár felemelése Lengyelországban - döntött a lengyel alkotmánybíróság. A lengyel kormány 2012-ben határozott a nyugdíjkorhatár felemeléséről, elsősorban a kedvezőtlen demográfiai tendenciák miatt. Korábban a korhatár a férfiak számára 65, a nők számára pedig 60 év volt. Ezt emelték meg egységesen 67 évre. ♦ Terrorista cselekményeket tervező emigránsokat vettek őrizetbe. A négy, Miamiban élő, kubai származású férfit áprilisban fogták el, mert katonai célpontok elleni merényletekre készültek. A kubai belügyminisztérium azt is közölte, hogy az USA hatóságait is felkeresték az ügy kivizsgálása érdekében. Az amerikai külügyminisztérium szerint a történtek miatt tovább romolhat a két ország közötti, amúgy sem felhőtlen viszony. ♦ Az első részeredmények szerint a kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) nyerte a szerdán tartott parlamenti választásokat Dél-Af- rikában. A szavazatok nagyjából egyötödének összeszámlá- lása után kiadott eredmények szerint az apartheid elleni harc emblematikus alakja, a decemberben elhunyt Nelson Mandela elnök pártja, az ANC közel 56 százalékot szerzett, így bizonyos, hogy a fajgyűlölő rendszer felszámolása óta tartott ötödik általános választást is megnyerte. Az államfői poszton is Jacob Zuma jelenlegi elnök, az ANC vezetőjének megerősítése várható, jóllehet őt személyesen korrupcióval vádolták meg. ♦ Jósé Mujica uruguayi elnök aláírta azt a törvényt, amely legalizálja a marihuána fogyasztását és előállítását a latin-amerikai országban. A törvény értelmében hetente 10 gramm marihuánát - grammonként 0,85-1 dollár közötti áron - vásárolhatnak a fogyasztók. Ez a feketepiaci árnak mintegy 20 százaléka. Ezenkívül lehetővé teszik minden uruguayi állampolgár számára, hogy saját fogyasztásra 480 gramm marihuána előállításához szükséges, legfeljebb hat palántát ültessen, vagy 15-45 tagú fogyasztói klubok tagja lehessen, amelyek évente összesen 99 tő növényt termeszthetnek. Uruguay a világ első országaként tavaly decemberben legalizálta a teljes marihuána-előállítási és értékesítési láncot. (MTI) Pásztor-ügy Sinavatra fekete napjai Egy köpködés Lemondatás, utózöngéi vádemelés Budapest. Magyarországi pártok, ifjúsági szervezetek és szerbiai pártok is elítélték, hogy Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét kedden szidalmazták és leköpdösték egy budapesti tüntetésen. Pásztort az Országház előtt a földtörvény ellen tüntető Gaudi-Nagy Tamás - aki az elmúlt parlamenti ciklusban a Jobbik-frakció tagja volt - tüntetőket hergelt ellene, azok egy csoportja szidalmazta és leköpte. A Fidesz arra szólította fel Vona Gábort, a Jobbik elnökét, hogy ítélje el a rendezvényen történteket és erre utasítsa Morvái Krisztinát, a Jobbik európai parlamenti listavezetőjét is. Zsigó Róbert szóvivő szerint mivel Morvái Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás szervezte a rendezvényt, ők szónokoltak, a párt nem határolódhat el a rendezvénytől. A Jobbik országos elnöksége azt közölte: a Jobbik és Gaudi-Nagy Tamás útjai elváltak egymástól. (MTI) Bangkok. Vádat emeltek az előző nap lemondatott thaiföldi miniszterelnök ellen amiatt, hogy a rizstermesztők sokat vitatott segélyezési programját felügyelve a gyanú szerint gondatlanul látta el hivatali teendőit. A nemzeti antikorrupciós bizottság egyhangúlag úgy határozott, a Jinglak Sinavatra elleni bizonyítékok elegendő alapot szolgáltatnak a vádemeléshez. A segélyezési program a Jinglak-kormány politikájának kiemelkedő célkitűzése volt. Az ügy a szenátus elé kerül, s elmarasztaló ítélet esetén Sina- vatrát öt évre eltilthatják a politizálástól, aminek következtében nem indulhatna a július 20-ra kiírt választásokon a kormányzó párt listavezetőjeként. Előző nap egy másik igazságügyi testület, az alkotmány- bíróság már lemondásra kényszerítette Sinavatra kormányfőt és kabinetjének több tagját hatalommal való visszaélés vádjával. (MTI) Elrabolt diáklányok Segít az USA Nigériának Washington. Tízfős katonai csoportot küld Nigériába az Egyesült Államok, hogy segítse a közel egy hónapja elrabolt diáklányok kiszabadítására tett erőfeszítéseket. Közvetlenül végrehajtandó katonai feladatokra az amerikai segítők nem készülnek, és az Egyesült Államok semmilyen jellegű katonai beavatkozást nem fontolgat a diáklányok elrablásáért felelős Boko Haram iszlamista szervezet ellen. A Nigéria északi részén 2009 óta szeparatista lázadást folytató szervezet tagjai a múlt hónapban ejtettek túszul több mint 230 diáklányt Borno államban. Abubakar Sekau, a szervezet vezetője a héten azt közölte: foglyaikat rabszolgaként fogják kezelni, vagyis eladják és házasságra kényszerítik őket. Nigéria több nyugati országtól kap segítséget a túszok kiszabadítására tett erőfeszítéseihez. (MTI)
