Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-02 / 100. szám, péntek
2014. május 2., péntek, 14. évfolyam, 16. szám Egy régi kedvenc feltámadása: a gofri B ármilyen furcsán is hangzik, a gofrit - illetve egyenes ágú ősét - már a középkorban is sütötték. Kitalálását a feljegyzések szerint belga cukrászoknak köszönhetjük, akik igyekeztek az alapanyagokat minél gazdaságosabban felhasználni, így a maradék tésztát rácsozott vaslapok közé öntötték és megsütötték. Találunk utalásokat arra is, hogy a gofrit a középkorban vallási ünnepekkor mozgóárusok kínálták. Annyi biztos, hogy különböző nemzetekhez kötődően többféle receptje ismert. A belga változat élesztővel készül, kiadósabb, a hollandok mindig használnak vajat a tésztához, a franciáknál pedig akár tájegységenként eltérhet — van, ahol egészen vékonyra, ostyaszerűre sütik. 1. tipp A tökéletes gofri Bármilyen receptet választunk, nehézséget okozhat a megfelelő tésztamennyiség meghatározása. Többféle gofnsütő kapható - a hagyományos szögletes alakútól a szív- vagy körformáig -, és általában a használati utasításban jelzik, mennyi tészta az ideális. De inkább kevesebb legyen a massza, mint több - utóbbi esetben Gyerekkorunk elmaradhatatlan ínyencsége, a gofri visszatért és kezd újra divatba jönni. Gyorsan és egyszerűen elkészíthető, olcsó, a megszokott édes változaton kívül sósán, sajtosán, zöldségesen is finom. Reggeliként, vacsoraként is megállja a helyét, gyerekzsúrra pedig ideális fogás. Az már csak ráadás, hogy a gofrisütőben a rácsos, ropogós tésztán kívül sok más finomságot is készíthetünk. ugyanis a gofnsütő összezárásakor a felesleges mennyiség utat keres magának a sütőn kívül, ami nemcsak maszatolással jár, hanem akár a kedvünket is elveheti a további gofrisütéstől. Arra mindig ügyeljünk, hogy a gofri tésztáját krémesen simára, csomómentesre keverjük. A gofri akkor igazán finom, ha kívül ropogós, belül puha, omlós - ezt az állagot akkor éri el, amikor szép aranybarnára sült mindkét oldala. A sütési idő függ a tészta fajtájától, vastagságától és a gofnsütő teljesítményétől is. A kész gofrit mindig tegyük sütőrácsra, bogy a gőz szabadon tudjon távozni. Ha egymásra rakjuk, a gofri elveszti ropogósságát, vizes, gumiszerű lesz. A receptben szereplő tejet helyettesíthetjük tejszínnel, tejföllel is. Kísérletezzük ki a számunkra leginkább kedves ízeket és állagot. Sokan állítják, ha tej helyett vizet használunk, a gofri ropogósabb lesz. Ha nem fogyott el az összes frissen készült gofri, légmentesen záródó dobozban pár napig eltartható, a mélyhűtést is jól bírja. 2. tipp Töltelékek A gofri tetejére szinte bármilyen töltelék kerülhet. A tejszínhabból nyomott rózsákat gazdagíthatjuk különböző gyümölcsökkel, kókuszreszelékkel, pudinggal, csokoládévagy karamellöntettel, fagylaltgombóccal, dzsemmel, kandí- rozott gyümölcscsel, mogyoró- és túrókrémmel. Minden bizonnyal az édes gofri a legnépszerűbb, de ha a tésztát nem édesen készítjük, hanem kissé sósán, akkor kerülhet a tetejére tejföl és sajt, tonhal- vagy tojáskrém, a variációk száma végtelen. Magát a sós gofritésztát is készíthetjük eleve ízesítve - zöldségesen, zöldfüszerrel, hagymával, májkrémmel, szardellapasztával stb. 3. tipp Mire jó még a gofrisütő? Ha nem túl gyakran készítünk gofrit, akkor is megéri beruházni egy gofrisütőbe, mert sok más tésztaféle is elkészíthető benne. Bizonyára nem meglepő, hogy melegszendvics készítésére is tökéletesen megfelel. Készülhet benne lapcsánka (más néven tócsni), igazán ropogósán, és a konyha sem lesz olajszagú. Tarkedlit is süthetünk benne, vagy kelt tésztát (kakaós vagy fahéjas csigát), krumplilángost — persze ügyeljünk arra, hogy a sütő mindkét oldala alaposan ki legyen olajozva. Mindig tartsuk szem előtt, hogy a lapra kerülő tészta a sütő összezárásakor szédapul, így ne akkora legyen a sütőlapra helyezett mennyiség, ami rögtön befedi a felületet 4. tipp Édes, ropogós gofri Hozzávalók: 10 dkg finomliszt, 10 dkg cukor, 12 dkg vaj, 1 tk sütőpor, 4 egész tojás, 2,5 dl tejföl (tej vagy tejszín), 1 tk vaníliaesszencia, fél citrom finomra reszelt héja. Elkészítés: A cukrot, a tojásokat, a vajat és a vaníliaesszenciát keverjük habosra, adjuk hozzá a tejfölt, szitáljuk hozzá a lisztet, szórjuk bele a citromhéjat és a sütőport. Keverjük simára, és az így kapott tésztát süssük meg a gofrisütőben 5-6 perc alatt. (Kb. 10 darab lesz belőle.) 5. tipp Élesztős gofri Hozzávalók: 20 dkg finomliszt, 1,2 dkg friss élesztő, 2 tojás, 2,5 dl tej, 6 dkg vaj, 3 ek kristálycukor, egy csipet só. Elkészítés: A tejet langyosítsuk meg, adjunk hozzá egy evőkanál cukrot, futtassuk fel benne az élesztőt. A többi hozzávalót tegyük egy tálba, öntsük rá a felfuttatott élesztőt, keverjük simára. Kb. 45 percig hagyjuk kelni. Formázzunk a masszából kis gombócokat, ezeket tegyük a gofrisütőbe. Süssük aranybarnára. 6. tipp Sós gofri A fenti alapreceptek bármelyikéből kiindulhatunk, csak hagyjuk el a cukrot (az élesztős változatnál az élesztő felfuttatásához szükséges mennyiséget hagyjuk meg). A cukor mennyiségének megfelelően adjunk a tésztához reszelt sajtot vagy finomra reszelt zöldséget, zöldfüszert, apróra vágott olívabogyót, májkrémet, apróra vágott aszalt paradicsomot, kockára vágott bacont, sonkát, hagymát. 7. tipp Ropogós gofri vaj nélkül Hozzávalók: 15 dkg finomliszt, 2 tojás, 2 dl tejszín (vagy tej), 2 ek kristály- cukor, 1 tk vaníliaesszencia, 1 csomag sütőpor, 1 csipet só. Elkészítés: Válasszuk külön a tojásfehérjét és -sárgáját. A fehérjét verjük kemény habbá, a sárgáját a cukorral keverjük szinte fehéredésig. A tojásfehérjét és -sárgáját óvatosan keverjük össze, szitáljuk bele a lisztet, adjuk hozzá a többi hozzávalót. Keverjük csomómentesre. A megszokottnál egy kicsit kevesebb tésztát tegyünk a gofrisütőbe, mivel a sütőportól megnő. Nagyon levegős és ropogós tésztát kapunk. Haulitus Anikó
