Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-02 / 77. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Hódít a „lassú tévé” Párizs. Egy hátrafelé sétáló férfi kilencórás tokiói túráját közvetítette egy francia csatorna „Slow tévéprogramja”, amely eredeti hosszukban sugároz eseményeket. A francia nézők forradalomként tekintenek a Slow tévére. A projekt Norvégiát is meghódította: a fél ország követte hat napon át a fjordok között kalandozó komptúrát, de sikere volt egy fatörzs elégésének is. A Slow tévé lehetővé teszi, hogy a néző elmerüljön a részletekben, ami felgyorsult világunkban nem kis dolog. (MTI) Táncról és érzelmekről Pozsony. A S(z)lomarát Polgári Társulás szervezésében zajló beszélgetéssorozat mai vendége Marta Poláková szlovák koreográfus, a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Egyetem docense, valamint Hégli Dusán koreográfus, az Ifjú Szivek művészeti vezetője. A táncról és a hozzá kapcsolódó érzelmekről faggatja őket a házigazda, Lucia Satinská. A Nepoznáme sa?/Nem ismerjük egymást? sorozat keretében minden alkalommal egy-egy művészeti ág magyar és szlovák képviselői beszélgetnek egymással. A kezdés időpontja 18 óra, helyszín a Pozsonyi Magyar Intézet. (juk) A brit színész Oscar Wilde-ról forgat filmet Rupert Everett beül a rendezői székbe Egy hazai és egy magyarországi tinilány közösen írt könyvet Összetört tükör címmel „Ikerlányok” regénye (A szerző felvétele MT1-HÍR London. A boldog herceg címmel ősztől forgatja Oscar Wilde-ról szóló rendezői bemutatkozó filmjét Rupert Everett brit színész. Everett saját forgatókönyvéből dolgozik, és maga játssza a meleg ír költő, drámaíró szerepét, aki egészen az 1895-ben kitört botrányig, amikor börtönbüntetésre ítélték homoszexualitása miatt, a brit művészeti élet megbecsült és ünnepelt alakja volt. A film, amely az író egyik meséjéről kapta a címét Wilde (1854-1900) utolsó éveit dolgozza fel, amelyeket szabadulása után párizsi száműzetésben töltött. Az 1,15 millió euróból készülő alkotásban Colin Firth és Emily Watson is szerepel. Rupert Everett szívügyének tekinti a film megvalósítását. Játszott már Oscar Wilde művéből készült filmben (Az eszményi férj), tavaly pedig a brit színházi közönség neki ítélte oda a legjobb színész díját a Júdás csókja című színdarabban nyújtott Wilde-alakítá- sáért. (MTI) 2009 nyarán két lány, a madari Juhász Anikó és a Tatabánya melletti Kör- nyén élő Juhász Dóra megismerkedik egymással az interneten. Levelezni kezdenek, kiderül, hogy nemcsak névrokonok, hanem sok mindenről hasonlóan gondolkodnak, és mindketten írogatnak. Egyikük felveti, hogy írhatnának közösen egy regényt... JUHÁSZ KATALIN Itt szeretnék bekapcsolódni az eseményekbe. Melyikőtök találta ki az alaptörténetet? Dóra: A fő szálat én gondoltam ki, illetve felvetettem egy témát, amely Anikónak is tetszett. Aztán mindketten dolgozni kezdtünk, és a közös munka során az alaptörténet viszonylag sokat változott. Elosztottuk egymás között a fejezeteket, attól függően, hogy melyikünk miben jobb. Például Anikó sokkal gördülékenyebb párbeszédeket ír, mint én. Én viszont az elvontabb, „ködösebb” részekben mozgok otthonosan. Amikor készen voltunk egy-egy résszel, elküdtüka másiknak. Anikó: És a másik belejavított, átírt, új dolgokat javasolt, amelyeket megvitattunk. Hány évesek voltatok ekkor? Anikó: Én tizenhárom és fél, Dóri pedig tizenöt. A regény lassan született, többször kérdeztük egymástól, hogy akarjuk-e folytatni, és persze viták is voltak közben. De mivel már az elején megegyeztünk abban, hogy végig őszinték leszünk egymással, így utólag azt mondhatom, hogy ha nem vitáztunk volna annyit, nem született volna meg a regény. A végleges verzió olyannyira közös munka eredménye, hogy nem is tudnánk megmondani, melyikünk mit javasolt, és ahhoz képest mi került bele. Már az elején tudtátok, hogy mi lesz a történet vége? Dóra: Nem. A végét csak tavaly nyáron találtuk ki. Lehet abban valami, hogy a regényhősök egy idő után önálló életre Juhász Dóra és Juhász Anikó kelnek, és a szerzőnek csak hagynia kell őket tenni-venni a színen. Több verziót is megvitattunk, aztán az utolsó pillanatban döntöttünk egy váratlan, krimiszerű csattanó mellett. Azért, hogy meglepjük az olvasót, aki az előzmények alapján valami egészen másra számít... A főhős ikertestvére a történet elején, nyolcévesen meghal, és a másik lánynak fel kell dolgoznia a veszteséget. Ti veszítettetek el már valakit, akit nagyon szerettetek? Anikó: Én a nagypapámat veszítettem el, ezért akartam, hogy a főhős nagyapja is meghaljon, nem sokkal az ikertestvér halála után. Ez egy személyes szál a történetben. Dóra: És tanulmányoztuk az ikrek viselkedéstanát, az örökletesjegyeket, a fizikai hasonlóság mögött megbúvó titkokat, a genetika és a pszichológia legújabb eredményeit. Láttam egy dokumentumfilmet arról, milyen érzés átélni az ikertestvér halálát. Az a nő azt mondta, hogy a másik felét veszítette el, saját magából egy darabot. Ez a mondat mélyen megérintett... Anikó: Egyébként is sokat kutattunk, mivel a történet első része az USA-ban játszódik, a második pedig Olaszországban. Elosztottuk egymás között, hogy ki minek nézzen utána, például Dóra a jellegzetes olasz ételeknek, én pedig a földrajzi helyeknek. Kifejezetten azért komponáltuk bele a történetbe Olaszországot, mert mindketten oda szeretnénk egyszer elutazni. így evidens volt, hogy a főhős családja is oda költözik... Úgy is mondhatnám, hogy egy földrajzi hely iránti személyes vonzódásunk alakította a történetet. És mire a regény végére értünk, már annyira egy húron pendültünk Dórával, mintha ikrek lennénk. Mennyire nehezítette a közös munkát az a tény, hogy egyikőtök szlovákiai, másikótok magyarországi? Vitáztatok arról, hogy mit hogyan mondanak itt és ott? Dóra: Hajajj, de még mennyit! Anikó: Én például nem értettem, miért kifogásolja Dóri azt az egyszerű mondatot, hogy „Kimentem a balkonra”, vagy hogy „Túl hosszú az ofinám”. Kiderült, hogy Magyarországon ezeket másképp mondják. De ő is sokat tanult tőlem „szlov- magyarul”. Manapság a neten nyüzsögnek a műkedvelők, magánkiadásban is sok könyv jelenik meg, vagyis kiadó sem kell ahhoz, hogy valaki nyomtatásban lássa saját művét. Hogyan nyertétek meg magatoknak a Madách Posonium kiadót? Anikó: Egy földrajzversenyen találkoztam Lacza Gergellyel, a Madách Posonium későbbi szerkesztőjével, akit nagyon szimpatikusnak találtam. Pár hét múlva csak úgy mellékesen, félig viccesen említettem neki a regényt, amin Dórával dolgoztunk. Kérte, hogy majd küldjük el neki. Elküldtük. Sok helyen javított, rengeteg jó tanácsot adott, aztán egyszer csak azt írta, hogy a kötet meg fog jelenni Összetört tükör címmel. Érdekes, hogy mindketten az írástól távoli, „reál” pályát céloztatokmeg... Dóra: Én egy érettségire épülő általános orvosi asszisztensképzőt kezdtem el. Ez a képesítés valahol az ápolónő és az orvos között helyzezkedik el. Lehetnék például fogorvosi asszisztens, amit eredetileg terveztem, amíg nem jártam egy gyerekosztályon. Azóta tudom, hogy gyerekek mellett szeretnék dolgozni. Anikó: Régi álmom, hogy tengerbiológus legyek. Újabban a földrajz és a fizika is vonz, és mivel harmadikos gimnazista vagyok, évvégén döntenem kellene, mivel szeretnék komolyabban foglalkozni a következő évben. Az írást minketten szeretnénk folytatni, valószínűleg márkülön-külön. Rupert Everett mint Oscar Wilde (Képarchívum) Nem áprilisi tréfa: április elsejével létrejött a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, amelynek irányítását maga a miniszterelnök látja el Több nyelvész is elcsodálkozott a kormány terveinek hallatán ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Április elsejével létrejött a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, amelyet a magyar nyelvi örökség feltárására, a nyelv ápolására, gondozására, fejlesztésére és egyes állami feladatok ellátására hozott létre a kormány. Az új intézet irányítását a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján a miniszterelnök látja el. A vonatkozó kormányrendetet szerint a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MNYI) főbb feladatai között van a középtávú magyar nyelvstratégia kidolgozásának irányítása és szakmai felügyelete, a magyar nyelv szerkezetének, sajátosságainak, működésének kutatása és az eredmények alkalmazása a közoktatásban. Az intézet koordinálja emellett a nyelvszerkezeti és a nyelvhasználati kutatások terén a különböző szaknyelvek tudatos fejlesztését, a határon túli és az anyaországi magyar terminológia összehasonlítását, valamint az összehasonlító terminológiai szótárak összeállítását is. Nyelvpolitikai kérdésekben az MNYI készíti el a köz- igazgatás és a közmédia részére a szakértői állásfoglalásokat, az intézet vizsgálja az új tudományos megközelítéseket, valamint ösztöndíjakkal, megbízásokkal, pályázatokkal segíti a nyelvészdoktoranduszokat. Az intézet dolgozza ki az új magyar nyelvi tankönyvprogram alapjait, őrzi a nyelvi gazdagságot, különös tekintettel a magyar nyelvjárásokra és a rétegnyelvekre, valamint a nyelvi kisebbségvédelem, kiemelten a magyar szórványok, határon túli nyelvváltozatok helyzetének vizsgálata is feladatai közé tartozik majd. Az intézet kidolgozza a kormány számára a magyar nyelvi értékvesztéssel szembeni irányelveket, ápolja a nyelvstratégiai külkapcsolatokat főként a kisebbségben élő nyelvrokon népekkel, valamint kerekasztal-beszélgetéseket, nyári egyetemet és kurzusokat szervez. A kormányrendelet szerint az intézet 2014. évi működéséhez szükséges forrásokról a nemzetgazdasági miniszternek és a miniszterelnökséget vezető államtitkárnak kell gondoskodnia. Az intézetnek nem lesznek anyagi gondjai, hiszen évi százmillió forintból működik. A hír a nemzetközi sajtót is foglalkoztatja, nemrég a The Wall Street Journal szentelt neki egy cikket, amelyben mások mellett Nádasdy Ádám, az ELTE nyelvészprofesszora is megszólalt. Szerinte az új intézet tevékenységének nem lesz köze a nyelvtudományhoz. „Nem az 1930-as évek Szovjetuniójában élünk, ahol Sztálin döntött afelől, hogy mi számít tudománynak, és mi nem” mondta. „Olyan intézetre, ami a kormányrendeletben körvonalazódik, nincsen szükség” - tette hozzá. „Ha a politika akarná irányítani a tudományt, az igazán nagy probléma lenne. Ennek nem szabadna megtörténnie” - véli Nádasdy Ádám, akinek nézeteit Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is osztja. Pálinkás szerint az újonnan alakult intézmény a kormány adminisztratív szerveként, nem pedig független tudományos kutatóműhelyként működik majd. (MTI, HVG, juk)
