Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-02 / 77. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 2. Vélemény És háttér 7 Kiska győzelme esélyt jelenthet a hazai pártokrácia megreformálására Szlovák Majdan Andrej Kiska győzelmét nem saját magának köszönheti hanem a szlovákiai politikai elitnek. Annak, hogy a szlovákok és magyarok egyaránt úgy érzik, ez így nem mehet tovább. Akkor inkább jöjjön egy zöldfülű, politikában teljesen ismeretlen ember. Ez a szlovák Majdan. JARÁB1K BALÁZS Természetesen nem arról van szó, hogy nálunk is annyira rosszul mennének a dolgok, mint Ukrajnában. Sem arról, hogy a szlovákok olyannyira elkeseredettek, vagy elszántak lennének, mint az ukránok. Eleve megkövetem azokat, akik az összehasonlítást túlzónak érzik, ám az ukrán helyzetet, illetve a szlovákiai elnökválasztás eredményét globális folyamatokba lehet helyezni. Elsősorban a társadalmi egyenlőtlenség globális növekedésére gondolok. Keleten természetesen a különbségek lényegesen nagyobbak, mint Nyugaton (gondoljunk csak az ukrán oligarchákra), de amióta a globális gazdasági krízisre a pénznyomtatás lett a fő válasz, ez a probléma egyre dagad, s már teret követel az amerikai politikai kurzusban is. Másodsorban ott a mindent átitató (politikához kötődő) korrupció. Bár természetesen nem lehet a hazai körülményeket Janukovics volt elnök tevékenységéhez hasonlítani (Ki- jevben legendákat mesélnek az utóbbi hetekben több milliárd dollár készpénzben való kimentéséről), ám egy friss felmérés szerint az európaiak háromnegyede a politikai korrupciót tartja az egyik legsúlyosabb problémának. Az még hagyján, hogy a görögök 99 százaléka, de még a sereghajtó dánoknál is jobban bűzlik a korrupció, mint néhány éve. Harmadrészt a kommunista rendszertől örökölt intézmény- rendszer fokozatos elkorhadáA szocializmusban elterjedt mondás, hogy aki nem lop, az a saját családját lopja meg, nem tűnt el, csak átalakult. sáról van szó. A közoktatás, az egészségügy, és ahogy most az orosz veszélyt észlelve szinte pánikba esve vesszük észre, a hadsereg állapota. A mindenki magáért elve az állami intézményekben nem változott, a szocializmusban elterjedt mondás, hogy aki nem lop, az a saját családját lopja meg, nem tűnt el, csak átalakult (uniós alapok, közbeszerzés). Túlságosan is abban a hitben ringattuk magunkat, hogy az EU- és a NATO-tagság megoldja a dolgokat. Vártuk a segítséget, ahelyett hogy magunkon segítet- tünkvolna. Mindez egyrészt hatalmas terhet róhat Ándrej Kiskára - akit politikusként egyáltalán nem ismerünk. Másrészt viszont nagy esély mutatkozik a hazai pártokrácia megreformálására. Pandora szelencéje lehet ez, hiszen nemcsak Fico és a Smer van gondban, hanem már jó ideje a jobbközép is. Sőt, elnézve a magyar szavazók viselkedését, a magyar pártoknak is van min töprengeni. Vagy a politikai elit reformálja meg a pártokráciát, vagy a történelem szemétdombjára kerül. Erről szól a szlovák Majdan. KORMÁNYKÖRÖKBEN MÁR KOMOLYAN FONTOLGATJÁK AZ ÁLLAMFŐI POSZT MEGSZÜNTETÉSÉT... (Ľubomír Kotrha karikatúrája Paradox módon Orbán Viktor pártja másodszor nyerhet választást úgy, hogy nincs is programja A felhozatal elviselhetetlen szörnyűsége GÁL ZSOLT Bár magam is gyakran érvelek a kisebbik rossz mellett, és sokszor szavaztam már ennek alapján, a magyarországi választá- sokkapcsán most mégis kétségeim vannak. Azért, mert minden parlamentbe jutásra esélyes formáció piacellenes és populista, és bárki nyerne is, képtelen lenne megállítani az ország lecsúszásának folytatódását. Nem is tudom, melyik a jobb taktika, a Fidesz-KDNP, amelynek nincs is programja vagy a többiek, akiknek van ilyen jellegű dokumentumuk és ebből pár konkrét dolgot ki is lehet hámozni. Utóbbi esetben az ember attól kap infarktust, amit olvas, Orbánnal és csapatával kapcsolatban pedig attól, amit „folytatás” címén várhat tőlük. Részben a Jobbik programja tekintélyes részének megvalósítását (mint az elmúlt négy évben), valamint a megkezdett politikák folytatását. Értsd, lesznek további államosítások (közműcégek), folytatódik a piacok átszabása és haveri kézbe való átjátszása (jöhetnek a nemzeti italboltok vagy a tömény szesz megy a nemzeti dohányboltokba), marad a harc a rossz multik és az unió ellen, persze úgy, hogy minél több különadót gomboljunkle a multikról és minél több támogatást az uniótól, folytatódhat a statisztika kozmetikázása kamuközmunkával, meg az adósság elleni harc is, úgy, hogy újabb csúcsokat dönt az államadósság. (Anyugdíjakat már nem lehet megvédeni, mert a 10 milliárd eurónyi elkonfis- kált vagyont már elköltötték.) Röviden, a Fidesz-KDNP az elmúlt négy évben már bebizonyította, hogy képtelen megállítani Magyarország leszakadását (vigyázat, már rég nem Nyugat- Európához, hanem a térségbeli versenytársakhoz képest). Közben meg olyan közjogi rendszert ■alakított ki, hogy megváltoztatására a balliberális ellenzék (LMP-vel vagy a nélkül) képtelen lenne, mert kétharmad nélkül nem megy. De ha nem lenne az Orbánék által kialakított kétharmados aknamező, akkor elég tanulmányozni a kormányváltásban reménykedők programjait és ígéreteit, ez önmagában is meggyőzhet minden kétkedőt arról, hogy nincs esély kilábalásra és a fenntartható felzárkózásra. Azért, mert a programok (így, többes számban, mert a ballib összefogáson belül három is van!) piacellenesek, populisták (finanszírozhatatlan és/ vagy a gazdaságra káros ígéreteket tartalmaznak) és nyomokban sem találni a környező országokban már bevált reformlépéseket. Természetesen vannak különbségek, de összességében minden releváns párt abból indul ki, hogy a problémákért a túl sok kapitalizmus okolható, ezért kevesebb piac és több állami beavatkozás kell. Én pont fordítva gondolom, és annak a (nem túl sok) magyar választópolgárnak, akik hasonlóan gondolkoznak, most nincs kire szavazniuk. Magyarország tragédiája ezzel újabb felvonáshoz ért, a demokrácia megmentéséért küzdő pártokra még lehet szavazni, az egészséges piacgazdaságot támogatókra már nem. AszerzőaComenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója KOMMENTÁR Kiska helye MARIÁN LES KO Ha Robert Fico lenne a megválasztott államfő, már csak arra várnánk, mikor teljesül Ján Čamogurskýjóslata arról, hogy a Smer jelentősen megerősíti az elnöki jogköröket. De mivel Andrej Kiska lett az elnök, a Smer a jogkörök szűkítésén fog dolgozni. Első olvasatban már elfogadta a parlament azt a javaslatot, amely megvonná az államfőtől azt a jogot, hogy ő nevezi ki a bírói tanács három tagját. Feltehetően a KDH-ra nagy nyomás nehezedik majd, hogy a második olvasatban ne szavazza meg a Smerrel ezt a változást, már csak azért se, mert Kiska nagyon erős felhatalmazást kapott a választóktól. A második körben ugyanis több szavazatot szerzett, mint a Smer a 2012-es parlamenti választásokon. Egyáltalán nem igaz, hogy az elnök „a politikai berendezkedés felett álló személy”, mint ahogy Robert Fico állította a kampány során. Az államfő nem a kormány vagy a parlament felett helyezkedik el, és abból, hogy Kiska erős felhatalmazást kapott, csupán az következik, hogy az elnöki jogköröket magabiztosan, bátran és önállóan gyakorolhatja. A helyzet azért is izgalmas, mert a megválasztott államfő büntetőfeljelentést tett a kormányfő ellen. Több kommentátor is azt ajánlgatjaneki, vonja vissza a feljelentést. Csakhogy Fico nem hagyott más lehetőséget Kiska számára, aztán a feljelentés miatt az áldozati bárány szerepében próbált tetszelegni. Az első fordulót megelőzően a következőket mondta Kiská- nak a kamerák előtt: „Hiszen köztudott, hogy Ön uzsorázással szerezte a vagyonát, és ezt a tevékenységet most Csehországban folytatja”. Mivel a Btk. 235. paragrafusa szerint az uzso- rázás bűncselekmény, Kiska nem tehette meg, hogy nem reagál a vádaskodásra. Természetesen nem teremt ideális körülményeket az együttműködéshez az államfő és a kormányfő közti büntetőjogi per, de ez nem jelenti azt, hogy a helyzetet Kiskának kellene egyoldalú lépéssel megoldania. Ahhoz, hogy a feljelentést visszavonja, Ficónakis lépnie kell valamit, hiszen még egy kormányfő sem tarthatja magát ahhoz a taktikához, hogy kampányban mindent szabad. A második Dzurinda-kormány idején Ivan Gašparovič kijelentette, hogy ő „ellenzéki államfő”. Az akkor ellenzékben levő Ficót ez a kijelentés egyáltalán nem zavarta, és nem bocsátkozott olyan erkölcsi szónoklatokba, hogy az államfőnek nem illik szembemennie a kormánnyal. Ugyanakkor hiba lenne, ha Kiska is úgy határozná meg magát, mint elődje. Az államfőnek nem az a feladata, hogy szeresse a kormányt vagy az ellenzéket, hanem, hogy az alkotmány szellemében és esküjének megfelelően gyakorolja jogköreit. Kiska kijelentése, hogy „egészséges mértékben ellensúlyozni fogom a Smert”, még nem teszi őt ellenzéki elnökké. Csupán közli a kormánypárttal, amelyet nem ellenőriz másik kormányzó erő, sem az erre hivatott állami intézmények, hogy ezentúl számolnia kell egy kis külső korrekcióval. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora FIGYELŐ A darabolós Putyin Ukrajna állítólagos födera- lizációjával Moszkva az ország feldarabolását akarja elérni - írta a Financial Times. Oroszország a diplomáciai megoldás részeként ugyanis olyan alkotmányos reformot akar, amely akkora hatalmat adna a régióknak, hogy saját, kétoldalú kapcsolatokat alakíthatnának ki Moszkvával. Ez azt jelentené, hogy Moszkva egyetlen lövés nélkül feldarabolja Ukrajnát. ,A Nyugat arra kapott felkérést, hogy egyezzen bele Ukrajna feldarabolásába, miközben Putyin kezében van a bárd” - mutatott rá a lap, s emlékeztet, Oroszország is föderáció, ám csak nevében, amikor a Csecsen Köztársaság ki akart szakadni, Moszkva brutális erővel fojtotta el a függedenségi törekvéseket. A megállapodásnak távolabbi következményei lehetnek; ha Kijev ebbe belemegy, azzal a NATO- és EU-tag Lettországot és Észtországot is destabilizálhatja és nyomás alá helyezheti, hogy hasonló autonómiát adjon a nagy számú orosz kisebbségnek. John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Kijev bevonása nélkül egyeztet Ukrajnáról. Az 1938-as müncheni, vagy az 1943-as jaltai megállapodásokhoz hasonlít a helyzet; előbbivel Hider kapott szabad kezet Csehszlovákia feldarabolásához, utóbbival Sztálin szerezte meg Kelet-Közép-Eu- rópát a Szovjetunió számára. Rachman szerint ugyanakkor még mindig a tárgyalás a jobb megoldás; miután világos, hogy a Nyugat háborúzni nem fog Ukrajnáért. Ha nem tárgyalnának, azt Moszkva lépései hallgatólagos elfogadásaként értékelhetné. (MTI)
