Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)

2014-04-29 / 98. szám, kedd

8 Külföld ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 29. www.ujszo.com ■HX30OHI Dilettáns okozta Demitra halálát Moszkva. Hamis volt a pilótaengedélye a 2011 szeptemberében lezuhant Jak-24-es repülőgép piló­táinak - állította a Kom- merszant című orosz napi­lap tegnapi száma a nyo­mozókra hivatkozva. A szerencsétlenségben a há­romszoros orosz bajnok jaroszlavli Lokomotív jég­korongcsapat játékosai, köztük Pavol Demitra szlovák válogatott haltak meg. Andrej Szolomencev kapitánynak az adott gép­típus vezetésére feljogosí­tó engedélye hamis volt - írta a lap. A nyomozás so­rán felkért szakértők meg­állapították, hogy a felvé­telek tanúsága szerint a két pilóta korábbi repülé­sei során számos súlyos hibát követett el. (MTI) Aszad indul a választáson Damaszkusz. Tegnap hivatalosan bejelentette Bassár el-Aszad Szíriái ál­lamfő, hogy jelöltként in­dul a június 3-i elnökvá­lasztáson - közölte Mo­hamed el-Lahhám, a Szíri­ái parlament elnöke az ál­lami televízióban. A 2000 óta hatalmon levő Aszad harmadik elnöki ciklusára készül, miközben 2011 márciusa óta erőszak és polgárháború tombol az országban. Aszad várha­tóan meg is nyeri az elnök- választást, bár nem vilá­gos, hogy tudják lebonyo­lítani a voksolást a harcok dúlta régiókban. Még hat jelölt van versenyben, de Aszadon kívül nekik csak annyi szerepük lesz, hogy a legitim választás látsza­tátkeltsék. (MTI) Egyiptom: 683 halálra ítélt Kairó. A tavaly meg­buktatott Mohamed Mur- szi iszlamista elnök 683 támogatóját ítélték halálra egy különböző erőszakcse­lekmények, köztük egy rendőr megölése miatti tömegperben tegnap a kö­zép-egyiptomi Minja tar­tományban. A halálraítél­tek között van Mohamed Badíe, a Muzulmán Test­vériség mozgalom első számú vezetője. Ugyanez a bíróság egy hónappal ez­előtt a mozgalom 529 ak­tivistáját ítélte halálra, ezt most 37 esetben megerősí­tették, a többiét életfogy­tig tartó börtönre módosí­tották. A közelmúlt törté­nelmének legnagyobb tö­megperében az aktivistá­kat azzal vádolták, hogy részt vettek a tavaly au­gusztusi minjai erőszakos tüntetésekben, melynek során mintegy 700 ember vesztette életét. (MTI) Fegyveresek kezében a rendőrség a Donyeck megyei Kosztyantinyivkában - egy EBESZ-megfigyelőt elengedtek a szakadárok A milliós Luhanszk szintén elszakadna Kijev/Brüsszel. Az orosz­barát szakadárok a kelet­ukrajnai Kosztyanti­nyivkában is átvették a hatalmat. Luhanszk szin­tén függetlenedne, teg­nap meglőtték Harkiv polgármesterét. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A rendőrkapitányság után tegnap a városi tanács épületét is elfoglalták szakadár fegyve­resek a Donyeck megyei Kosz­tyantinyivkában. Az épületfog­lalással újabb kelet-ukrajnai vá­rosra terjesztették ki az orosz­barát fegyveres akciókat. „Azt gondolom, hogy a szokásos kö­vetelésekről lesz szó, ahogy más városokban már láttuk: a nép­szavazás és egy föderatív (szö­vetségi állami) kormányzást akarnak” - mondta el Ilja Szuz- daliev, a Kosztyantinyivkát is magában foglaló Donyeck me­gye szóvivője. Jelentések sze­rint mintegy 15-20, automata gépkarabélyokkal felfegyver­zett szeparatista hajtotta végre a két épület elfoglalását. A város parancsnoka közölte: népsza­vazás megrendezését követelik a terület státusáról. A 80 ezres lakosságú Kosztyantinyivka Donyecktől mintegy 70 km-re északra található. Népszavazást akarnak Luhanszkban Donyeck megyéhez hasonló­an a kelet-ukrajnai Luhanszk­ban is kikiáltották vasárnap a „népi köztársaságot” azok a szakadárok, akik megszállva tartják az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) helyi részle­gének épületét. Néhány százan rendeztek demonstrációt va­sárnap az ország legkeletibb megyéjének székhelyén, ame­lyen felolvasták „az állami füg­getlenség kikiáltásáról szóló jegyzőkönyv” és a „nyilatkozat a luhanszki népi köztársaság szuverenitásáról” című doku­mentumokat. A tüntetésen szó volt arról, hogy a helyi szepara- tisták a donyeckiekhez hason­lóan népszavazást kezdemé­nyeznének a terület „luhanszki népi köztársaság” néven való függetlenné válásáról Ukrajná­tól. Moszkva-barát szakadárok április 6-án foglalták el a lu­hanszki SZBU épületét, amelyet azóta is megszállva tartanak. Országos népszavazás meg­tartását javasolta a régiók ha­tásköreinek kiszélesítéséről az ügyvivő ukrán államfőnek Szerhij Taruta, Donyeck megye kormányzója és Olekszandr Lukjancsenko, Donyeck váro­sának polgármestere - közölte tegnap a kelet-ukrajnai megye állami közigazgatási hivatala. A város legitim polgármestere és az Olekszandr Turcsinov ügyvivő elnök által kinevezett megyei kormányzó azt indít­ványozták, hogy a május 25-re kiírt elnökválasztással egy idő­ben rendezzék meg a referen­dumot. A kormányzó szerint az összukrajnai népszavazás egyesítené az országot a re­formok és az európai normák bevezetése mellett. Donyeck- ben még egy népszavazás le­het, ugyanis Denisz Pusilin, a megye önhatalmúlag kineve­zett „kormányzója” az általuk május 11-re meghirdetett nép­szavazás mellett agitál. Moszk­va-barát szakadárok a hétvé­gén elfoglalták az állami tévé- és rádiótársaság megyei épüle­tét, megszüntették az ukrán csatornák sugárzását, ami erő­síti a szakadárok pozícióját. Kiszabadult egy EBESZ-megfigyelő Szabadon engedték az Euró­pai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet (EBESZ) egyik megfigyelőjét az oroszba­rát szeparatisták a kelet-ukraj­nai Szloyjanszkban. A svéd Professzionálisan felszerelt „amatőr" szakadár. A Donyeck megyei Kosztyantinyivkában oroszbarát fegyveresek vették át a hatalmat. A jól felszerelt szeparatisták kommandókként működnek. (SITA/AP) megfigyelőt egészségi állapo­tára, cukorbetegségére való te­kintettel engedték el a szakadá­rok. Fegyveres szeparatisták pénteken állították meg az EBESZ-tagállamok hét katonai megfigyelőjét szállító buszt a Donyeck megye északi részén lévő Szloyjanszkban, és az uk­rán fegyveres erők velük utazó öt tagjával, valamint a buszso­főrrel együtt foglyul ejtették őket. A katonai megfigyelői csoportot Kijev kérésére küld­ték Ukrajnába az EBESZ tagál­lamok a bizalom- és biztonság­építő intézkedésekről szóló 2011-ben született Bécsi Do­kumentum alapján. Ennek egyik fejezete rendelkezik ar­ról, hogy EBESZ-tagállamok szakértői bármely tagország­ban látogatást tehetnek, ha on­nan szokatlan katonai tevé­kenységről kapnak információt. Tegnap napközben meglőt­ték Hennagyij Kernesz harkivi polgármestert. A kelet-ukrajnai nagyváros első emberét kór­házba szállították, az orvosok életmentő műtétet hajtottak rajta végre. Kernesz biciklizett, amikor a támadás érte - a pol­gármestert hátba lőtték* egy Dragúnov mesterlövészpuská­val. A lövés az ukrán UNIAN ügynökség forrásai szerint a tüdején és a máján is áthatolt. A harkivi városvezető koráb­ban oroszbarát álláspontjáról volt ismert, de az utóbbi időben politikai oldalt váltott, és in­kább az új kijevi kormányhoz hű nyilatkozatokat tett. Az USA szankciója, az EU pénzinj ekciój a Újabb szankciókat vezet be az Egyesült Államok Oroszor­szág ellen az ukrajnai válság miatt - jelentette be Barack Obama amerikai elnök. Mint mondta, kormánya hamarosan közzéteszi azoknak a szemé­lyeknek és vállalatoknak az újabb listáját, akikkel, illetve amelyekkel szemben büntető- intézkedéseket vezetnek be. Az új amerikai szankciók a már bevezetett intézkedéseken ala­pulnak majd, és elsősorban a „high-tech hadianyagok” orosz importját veszik célba - tette hozzá az elnök. Tony Blinken amerikai helyettes nemzetbiz­tonsági tanácsadó a CNN tele­víziónak adott interjúban azt mondta, a Moszkva-ellenes szankciók újabb köre Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen környezetét érintheti majd. Az Európai Unió tagállamainak nagykövetei tegnap szintén az Oroszországgal szembeni szankciók szigorításáról ta­nácskoztak Brüsszelben. Az Európai Bizottság tegnap aláírta az 1 milliárd eurós ked­vezményes hitéből szóló megál­lapodást Ukrajnával. Az uniós segítség azt a célt szolgálja, hogy Ukrajna fedezni tudja sür­gős külső finanszírozási szük­ségleteit, a pénz folyósítása pe­dig konkrét gazdaságpolitikai feltételekhez, valamint a Nem­zetközi Valutaalappal (IMF) aláírt megállapodás végrehaj­tásához kötött. A megállapodás annak a konkrét jele, hogy az EU nehéz helyzetben is támo­gatja az ukrán népet. A bizott­ság közleményében nem részle­tezte a támogatásért cserébe el­vártfeltételeket. Fülöp-szigetek, USA Védelmi megállapodás Manila. Tíz évre szóló vé­delmi megállapodást írt alá tegnap az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek: a paktum ér­telmében az amerikai hadsereg ideiglenesen szárazföldi csapa­tokat, repülőgépeket és hadi­tengerészeti egységeket állo- másoztathat a délkelet-ázsiai ország bizonyos támaszpontja­in. A megállapodást néhány órával azelőtt írta alá az USÁ manilai nagykövete és a Fülöp- szigeteki védelmi miniszter, hogy Barack Obama amerikai elnök megérkezett Manilába, négy országot érintő (Japán, Dél-Korea, Malajzia) ázsiai kőrútjának utolsó állomására. Obama azt mondta, a megálla­podás hozzájárul a regionális biztonság erősítéséhez, a Fülöp- szigeteki haderő kiképzésének fejlesztéséhez és a természeti katasztrófák hatékonyabb és gyorsabb kezeléséhez. (MTI) Tegnap is tiltakoztak a budapesti megszállási emlékmű megépítése ellen Megérkeztek a szobor darabjai Összefoglaló Budapest. Tegnap is tilta­koztak a munkagépek előtt a Szabadság téri kordonbontók. A téren immár három hete az épülő 1944-es német megszál­lási emlékmű ellen folyamato­san demonstrálok azért dön­töttek az erőszakmentes, de erőteljes fellépés mellett, mert szerintük a Fidesz erőszakos­ságának, a kétharmados hata­lom erőfitogtatásának a jelké­pévé vált - nem mellesleg tör­ténelemhamisító - szobor szin­té készen van. A talapzat jó­részt elkészült, és a 270 millió forint közpénzből rendelt kompozíció darabjai is csak azt váiják, hogy a helyükre emel­jék őket. Tegnap reggel megje­lent egy teherautó a volt MTV- székház mellett, rajta a terve­zett emlékmű darabjaival. A pénteken indult polgári enge­detlenségi mozgalom - prakti­kusan ülősztrájk - eddig sike­res volt: megakadályozták az emlékmű továbbépítését, előt­te 12 alkalommal bontották le az építkezési területet védő kordonokat. (Népszv.) A macedón kormányfő pártja győzött az elnök- és parlamenti választáson Nincs abszolút többség Szkopjéban MTl-HÍR Szkopje. Nikola Gruevszki hivatalban lévő macedón mi­niszterelnök vasárnap késő este bejelentette pártja nagy arányú győzelmét az elnök- és parla­menti választásokon, azonban pártja nem tudott abszolút többséget szerezni a törvény- hozásban. A kormányzó kon­zervatív Belső Macedón Forra­dalmi Szervezet (VMRO-DPM- NE) 61 mandátumot kaphat a 123 tagú parlamentben. A szo­ciáldemokraták vezette ellen­zéki szövetség 34 képviselőt de­legálhat, az albán kisebbséget képviselő két párt, a Demokra- • tikus Unió az Integrációért (DUI) és az Albánok Demokra­tikus Pártja együttesen 26 mandátumot kaphat. A szintén vasárnap tartott elnökválasztá­son a VMRO-DPMNE támogatta jelenlegi államfő, Gjorge Ivanov vezet 55,7%-kal. Segítség Moldáviának Nem kell vízum az unióba Brüsszel. Tegnaptól nem kell vízum azoknak a moldovai ál­lampolgároknak, akik biomet­rikus útlevél birtokában három hónapnál rövidebb időre sze­retnének beutazni a schengeni övezetbe. A Keleti Partnerség­ben részt vevő országok közül Moldova az első ország, amellyel szemben az Európai Unió eltörli a vízumkényszert. Az EU öt évvel ezelőtt vállalt kö­telezettséget arra, hogy a Keleti Partnerség országaival szem­ben eltörli a vízumkényszert. Moldovával 2010-ben indult meg erről a párbeszéd, és a ví­zumkényszer eltörlése azt kö­vetően valósulhat meg, hogy az EU megállapította, Chisinau megtette a szükséges lépéseket a korrupció ellen. Az EU az Uk­rajnában kirobbant konfliktus­ra válaszul döntött úgy, hogy felgyorsítja Moldova közeledési folyamatát az unióhoz. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents