Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)

2014-04-29 / 98. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 29. Pénzvilág-hirdetés 9 Az eurózónában tapasztalható pénzbőség miatt valószínűsíthető, hogy az év második felében a lakáshitelek kamata akár tovább mérséklődhet Már 3% alá is csökken a jelzáloghitel kamata ÉNÉNEK Idén minden korábbinál vonzóbbá váltak a jelzá­loghitelek, a bankok szinte versengenek a kamatok csökkentése te­rén. A pénzintézetek ta­vaszi akciói már télvíz idején kezdődtek, ami meglátszott a forgalmu­kon: februárban 335 mil­lió euró értékben nyúj­tottak lakáshitelt, ami 45 százalékkal több mint 2013 februárjában. ÖSSZEFOGLALÓ Vajon mi okozta azt a fejle­ményt, hogy bő másfél éve egy­re intenzívebb a lakosság ér­deklődése a jelzáloghitelek iránt? A jelenség több tényező­re vezethető vissza. A 2008 de­rekán elért csúcs óta országos átlagban 20%-kal estek az in­gatlanárak, miközben a bérek hozzávetőleg bő 10%-kal nőt­tek. Azaz összességében mos­tanában a 2005-ös feltételek mellett juthatunk lakáshoz. Mindent egybevetve már 2012-ben 50-60%-kal nagyobb alapterületű ingatlant vásárol­hattunk, mint 2008-ban, az in­gatlanok árvágtája tetőfokán - azonos pénzügyi erőfeszítés mellett. Azóta még egy kedve­ző fordulat történt. Az Európai Központi Bank pénzesőt zúdí­tott a bankokra, ezért jelenleg módfelett alacsonyak a betéti kamatok (hiszen a bankoknak nincs igazán szükségük a meg­takarításokra), másrészt a hir­telen jött pénzt dolgoztatni kell, ezért a visszafogott költe­kezési kedvet látva minden ko­rábbinál alacsonyabb kamaton kínálnak jelzáloghiteit. Csökkenő hitelkamat Néhány bank már 3% alá ment a kamatok terén, amire Szlovákiában eddig sohasem volt példa. ,A bankok szinte versengenek a kamatok leszo­rítása terén, ez márciusban a lakáshitelek szezonnyitó hó­napjában különösen érződött. Valószínűsíthető, hogy az év folyamán további kamatcsök­kentések történnek” - véleke­dett Ján Porázik, a Fincentrum elemzője. Valóban szembeszö­kő változásról beszélhetünk, hiszen míg 2013 márciusában az átlagos jelzáloghitel-kamat 4,28 százalékon mozgott, ad­A lakásárak stagnálnak, a jelzáloghitelek csökkennek. Ezért is nő lendületesen a lakosság hitelfelvételi kedve. (Pavol Funtál felv.) dig idén márciusban már 3,61 százalékra mérséklődött az át­lag. Az átlagon belül persze vi­szonylag nagy a szórás, a ka­mat függ az ügyfél pénzügyi helyzetétől, a hitel nagyságá­tól, a lekötés időtartamától. Azonban mindenképpen figye­lemre méltó fejlemény, hogy néhány meghatározó pénzin­tézetnél már 3 százalék alatt kezdődik a jelzáloghitel kama­ta. Például áprilisban az ország legnagyobb bankja, a Szlovák Takarékpénztár 2,59 százalék­ra szorította le az induló hitel­kamatot, az Általános Hitel­bank (VUB) 2,79 százaléktól indít, az UniCredit Bank kíná­lata pedig ugyancsak 3 száza­lék alá bukott, a harmadik leg­nagyobb hazai bankháznak számító Tatra Banka pedig két­éves kamatrögzítés esetén 3,05 százaléktól nyújt jelzáloghiteit. A jelzálog esetében egyetlen százalékpontnyi esés is 25-30 euróval mérsékli a havi törlesz­tő nagyságát, vagyis az ügyfél szempontjából nagyon fontos trendről van szó. A régit újra cserélik Sokan érzékelik a kedvező fordulatot, az Általános Hitel­bank adatai szerint az új jelzá­loghitelek mintegy 30%-át azért veszik fel, hogy azzal ki­váltsák a régi, jóval magasabb kamatozásút. Nem elhanyagol­ható kérdés, hogy hány éves lekötésű kamatot válasszunk. A piac mozgásaira legrugalma­sabban az 1 éves lekötésű ka­mat reagál, másrészt az 5 éves lekötés mellett jobban lehet tervezni, igaz, ilyen hosszú idő­tartamhoz a legmagasabb ka­mat társul. Maroš Ovčarik, a Finančná Hitparáda banki hír­portál elemzője azt vallja, „a legésszerűbb a 2 vagy 3 éves le­kötés. Ugyanis ha a bankok pénzügyi újdonsággal rukkol­nak elő, ha kamatot mérsékel­nek, akkor ezt beépítik a 2-3 év­re fixált hitelekbe is. Ez esetben akár 36 hónapon át tudja az ügyfél, hogy havi szinten mek­kora a változatlan nagyságú törlesztőrészlete.” A kedvező fejlemények ellenére az euró­zónában még így is a legmaga­sabb hitelkamatú országok kö­zé tartozunk. Vajon miért? A bankok számára riasztó a 14% környékén mozgó munkanélkü­liség, hiszen így számos hitel- felvevő törlesztési gondokkal küszködhet, s ez óvatosságra in­ti őket. A másik szempont: a szlovák állampapírok után a bankok akár 3% kamatot is kapnak, vagyis e szült alá nem érdemes menniük. Itt kapcso­lódik össze a makrogazdaság az átlagembert érintő problémá­val: ha a Fico-kormány a május­tól várható és jövőre folytatódó megszorító intézkedések révén tartósan a kívánt szint, azaz a hazai össztermékhez (GDP) vi­szonyított 3% alá szorítja az ál­lamháztartás hiányát, akkor a pénzpiacok az igyekezetei Szlo­vákia jó osztályzatával honorál­ják, ami tartóssá teheti a napja­inkban tapasztalt alacsonyabb hitelkamatokat. A hitelkamat mellett termé­szetesen az egyéb paramétere­ket is tartsuk szem előtt. Pél­dául a hitel vezetésének költ­ségeit, a hitel kezelési költsé­gét, továbbá azt is érdemes megnézni, hogy az adott kere­setünket figyelembe véve mek­kora összeget hajlandó kölcsö­nözni a bank. Végeredmény­ben a teljes hiteldíjmutató (szlovák rövidítése RPMN) ad reális képet a hitel terheiről. Még mielőtt az alacsony kama­tok láttán örömtáncot lejte­nénk, nem szabad szem elől té­veszteni, hogy némi önrésszel is átlagosan 40-45 ezer eurós nagyságrendűek a felvett jelzá­loghitelek, aminek terhét 20-25 éven át nyögi az ember. Vagyis bár a lakásvétel feltéte­lei vonzóbbá váltak, továbbra is évtizedes terhet jelent a tör­lesztés. A törlesztés szabálya Mivel tartós pénzügyi teher­ről van szó, ezért még mielőtt a bankhoz fordulnánk, mérjük fel anyagi lehetőségeinket, vessük egybe a havi nettó bevételünket a leendő törlesztőrészlet nagy­ságával. Általános jó tanács, hogy a törlesztőrészlet ne lépje túl a havi bevétel 33%-át, ma­gyarán bevételünk egyharma- dánál nagyobb részt. Ä legsze­rencsésebb, ha a hitelfelvétel előtt kipróbáljuk a 3/33/3 sza­bályát, azaz, a kölcsön előtt megpróbálunk három hónapon . át annyit félretenni, amekkora a feltételezett törlesztőrészlet lesz. A 33 százalékról már szól­tunk, a lényeg, a bank irányá­ban meglévő terheink tartósan ne lépjék túl anyagi keretünk egyharmadát. Például ha a ház­tartásunk havi átlagbevétele 1200 euró, akkor a különböző törlesztőrészletek együttes nagysága ne lépje túl a havi 400 eurót. Végezetül az utolsó hár­mas azt jelenti, hogy képezzünk tartalékalapot, aminek nagysá­ga élje el a 3 havi részlet nagy­ságát. Régi hitelt csak akkor váltsunk ki újjal, ha az új feltéte­lei határozottan jobbak, mint a korábbié. Azt se feledjük, hogy amikor egy bank úgy hirdeti meg a hiteltermékét, hogy a kamat például 3,9%-nál kezdő­dik, akkor tudatosítsuk, ez csu­pán a legjobb helyzetben levő megbízható adósokra vonatko­zik, azaz ne számoljunk azzal, hogy a legjobb feltételt kapjuk. Végül olvassuk el a szerződés apró betűs részleteit is, ezekből kiderülhet, van-e lehetőség a határidő előtti, pluszköltség nélküli törlesztésre, (shz) Egy 45 ezer eurós jelzáloghitel törlesztésének keretfeltételei Pénzintézet Végösszeg Havi törlesztő Kamat f Általános Hitelbank 55 777 309 2,94% Sberbank 56 854 315 3,19% Prima Banka 56 151 311 3,00% OTP Bank 56 894 315 3,19% Szí. Takarékpénztár 56 901 313 3,09% ČSOB 57 762 320 3,41% UniCredit 58 485 321 3,49% Tatra Banka 59 482 329 3,85% A jelzáloghitel feltételrendszere: az ügyfél 30 éves, átlagos jövedelmű, a 45 ezer eurót 15 évre vette fel, 3 éves kamatfixációval. Az adatok csupán a tren­det tükrözik, az egyes bankok akár több kínálattal is előrukkolhatnak. • (Forrás: www.financnahitparada.sk) __- ­w Hozza at jelzaloghitelet hozzánk ■ 3 évre fixált kedvező kamatláb mindenkinek, évi 3,0% egyszerűen es gyorsan - uj szakértői velemeny és jövedelemigazolás nélkül hitelnyújtási díj nélkül, ha a személyi számlájáról törleszti RE 140246

Next

/
Thumbnails
Contents