Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-29 / 98. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 29. www.ujszo.com A jobboldali EB-elnök a baloldali Ficót méltatta Dicséretet kaptunk Barrossótól ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Agyondicsérte egymást tegnap Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Robert Fico szlovák kormányfő. Barroso szerint Szlovákia az utóbbi tíz évben jelentős modernizáción ment keresztül, ez pedig nem csak a szlovák államnak, hanem elsősorban a szlovákiai embereknek köszönhető. Reméli, május 24-én sokan elmennek majd szavazni. „Jó lenne, ha ezen a szavazáson a szlovákok megmutatnák, hogy nem közömbösek az uniós ügyek iránt” - mondta a politikus. Ficót fiskális politikája kapcsán méltatta. Barroso mindig pártatlan politikusként viselkedett posztján, jegyezte meg Fico. „Sok krízishelyzetet oldottunk közösen, és látszott, hogy az elnök úr mindegyik uniós tagállam fejlődését egyformán fontosnak tartja” - jegyezte meg a szlovák miniszterelnök. Barro- sót a kormány javaslatára Ivan Gašparovič államfő a szlovák Kettős Kereszt Érdemrend második fokozatával tüntette ki. Az EB elnöke ugyanis még portugál kormányfőként sokat tett Szlovákia uniós tagságáért, és Szlovákia nemzetközi helyzetének javításáért, áll az indoklásban. Délután a Közgazdaságtudományi Egyetemen adott elő, miután díszdoktorrá avatták, (vps, TASR) Megértik egymást (Gabriel Kuchta felvétele) RÖVIDEN Videóval hívnak a Hedvig-tüntetésre Pozsony. Videofilmben hívja a Hedvig-tüntetésre az embereket a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. A civü ernyő- szervezet megbízásából készült, három perces filmben Sándor Anna nyitrai egyetemi oktató, Vrabec Mária és Gazdag József lapunk újságírói, valamint Orosz Örs, a Kerekasztal ügyvivője hangsúlyozzák az esemény jelentőségét, rámutatva az ilyen típusú vélemény-nyüvánítás fontosságára. A tüntetés szerda este 18 órakor kezdődik a pozsonyi Vármegyeház téren, az igazságügyi minisztérium épülete előtt, és a Szlovák Nemzeti Színház régi épülete előtt fejeződik be egy performansszal, ami arra szeretne rámutatni, hogy bár Szlovákia 10 éve tagja az Európai Uniónak, az igazságszolgáltatás színvonala ezt nem mindig tükrözi. A színház épületében egyébként éppen akkor ünnepük Szlovákia uniós csatlakozásának évfordulóját, ahol jelen lesz az ország egész vezetése, és sok külföldi diplomata is. (vps) Tomáš Borec miniszter Jana Bajánková bírónőt jelöli a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára Harabinnak két ellenfele lesz (Gabriel Kuchta felvétele) Pozsony. Most már biztos, hogy három jelölt indul a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöki posztjáért, tegnap ugyanis lezárult a jelöltállítási időszak. A jelenlegi elnök, Štefan Hara- bin mellett két bírónő, Zuzana Ďurišová és Jana Bajánková indul a május 19-i választáson. ÚJ SZÓ-HÍR Štefan Harabin a Legfelsőbb Bíróság bírói tanácsával jelöltette magát, miközben az LB több bírója is tiltakozott a jelölése ellen. Harcba száll a posztért Zuzana Ďurišová, az LB bírója, őt a Nyűt Igazságszolgáltatásért civilszervezet jelölte. Harabin éles kritikusának számít, szerinte ugyanis az LB jelenlegi elnöke alkalmatlan a posztra, mivel befolyásolja a hatáskörébe tartozó bírók munkáját. Tomáš Borec igazságügyi miniszter tegnap az utolsó pil-. lanatig lebegtette, hogy kit indít az LB elnöki posztjáért folyó versenyben, végül délután beĎurišová élesen bírálja Harabint jelentette, hogy az LB egyik tagját, Jana Bajánková bírónőt jelöli. „Bajánková bírónő a polgári jogi bírói tanács elnökeként bizonyította a szükséges menedzseri képességeit” - indokolta a jelölést tegnap Borec. Szerinte Bajánkovának reális esélye van arra, hogy elnyerje az LB elnöki pozícióját. Harabin jelölését tegnap megerősítette a hozzá lojális bírói szervezet, a Szlovákiai Bírók Szövetsége (ZSS) is. Dana By- strianská, a ZSS elnöke azzal indokolta a jelölést, hogy Harabin már a múltban is bizonyította, hogy kategorikus álláspontot képvisel. Harabin jelölése ellen azonban tiltakozott az LB 13 bírója. Azt kifogásolják, hogy Harabin jelölését úgy állította be az LB bírói tanácsa, mintha az a teljes testület véleményét jelentené, pedig szerintük Harabint csak egy szűk bírói kör támogatja, akik személyes kapcsolatot ápolnak vele. Az elnököt május 19-én választja meg az Igazságszolgáltatási Tanács, amelynek ugyancsak Štefan Harabin az elnöke. Igaz, itt az államnak 50 százalékos szavazatijoga van, a 18 tagból ugyanis 3-3 tagot a kormány, a parlament és a köztársasági elnök jelölt. A másik kilenc tagot a bírók választották. Lucia Žitňanská (Híd) volt igazságügyi miniszter szerint Tomáš Borec igazságügyi miniszter felelőssége, hogy ki lesz az LB elnöke. „Borec miniszter úr felelőssége nem szűnik meg azzal, hogy megnevezi jelöltjét a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára, hanem csak annak megválasztásával” - jelentette ki Žitňanská. A Híd parlamenti képviselője szerint nagy a tétje a Legfelsőbb Bíróság elnökválasztásának, hiszen ő lehet egyúttal az Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is és ezzel rá hárulhat a szlovákiai bírák általános átvilágításának kötelessége is. (lpj) Ma a nyelvi charta külföldi megfigyelőivel találkoznak a magyar tagok Magyarok nélkül ülésezik a kisebbségi bizottság VERES ISTVÁN Pozsony. Több hónapja már magyarok nélkül ülésezik a kormány kisebbségi bizottsága. Az öt magyar tag a testület pénteki ülésén sem vett részt, erősítette meg lapunknak Orosz. „Nem kívánjuk le- gitimizálni a mostani rendszert” - indokolta a döntést nem zárta ki ugyanakkor, hogy a jövőben részt vesznek a bizottsággal kapcsolatos munkában.,Aminek látjuk értelmét, abban továbbra is részt veszünk” - mondta, példaként említve, hogy ma egy külföldi diplomatákból álló küldöttséggel találkoznak. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának monitorozó bizottságáról van szó, amely a charta betartását vizsgálja. .Átvesszük velük az elmúlt időszak ügyeit és a kisebbségi jelentés számunkra vitás pontjait” - bocsátotta előre Orosz. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája egy olyan nemzetközi egyezmény, amely az Európában beszélt regionális és kisebbségi nyelvek alkalmazását hivatott elősegíteni. Eddig 25 ország ratifikálta, Szlovákiában 2002-ben lépett hatályba. A hiányosságok kiküszöbölését célzó ajánlások nem kötelező jellegűek. A pénteki ülésen egyébként a bizottság egyhangúlag elfogadta az emberi jogok védelméről szóló stratégia kisebbséggel kapcsolatos részének kiinduló anyagát, és tudomásul vette a 2013-as évre szóló, jelenleg tárcaközi egyeztetésben levő kisebbségi jelentés előkészítéséről szóló információkat. A bizottság öt magyar tagja tavaly ősszel vonult ki a kormánybizottságból, ugyanis öt szavazati jogukat egyre csökkentették. 50 pályázó már kapott pénzt Pozsony. Április 23-ig bezárólag 48 szerződés jelent meg a központi nyilvántartásban, vagyis nagyjából 50 pályázó már megkapta az idei kulturális támogatást. A kormányhivatal szerint 72 pályázati szerződés még aláírásra vár. Összesen 592 pályázó voltsikeres.jelenlegaszerződésekkézbesítése zajlik. Úgy tűnik, az elnöki széket is meg lehet venni - a kimutatások alapján a legdrágább kampányt folytató jelöltek kapták a legtöbb voksot Sok pénzből sok szavazat lett a szlovák államfőválasztáson LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Közel 1,1 miüió eurót költött Andrej Kiska, a márciusban megválasztott köztársasági elnök a 2012 őszén indított kampányára. A pénzügyminisztériumba eljuttatott jelentése alapján azonban ő is belefért az előírt 132 775 eurós határba, mivel a törvény által megszabott kampányidőszakban - ami két héttel az első forduló előtt kezdődik - „csak” 250 593 eurót költött. A többi pénz előtte fogyott el, illetve olyan tételeket fedezett belőle, amelyek a törvény szerint nem számítanak kampányköltségnek. Ilyen költségnek számít például Kiska szerint a választási stáb működési költségei, elemzések és felmérések vagy a választási éjszakán az eredményváró esemény költségei. Kiska stábjának tájékoztatása alapján a marketing és reklámköltségek 760 ezer eurót tettek ki, ebből a kampányban 250 593 eurót költöttek el. Kiska saját maga fedezte költségeit, ez áll a pénzügyminisztériumnak eljuttatott beszámolójában is. Kiska, Fico és Procházka ismét dobogós Feltételezhetően Robert Fico kormányfő, illetve a Smer költötte a második legnagyobb összeget a kampányban, a hivatalos időszakban 261 661 eurója fogyott el a pártnak. Ľubica Končalová, a Smer szóvivője csak a törvényben szereplő tételek költségeiről tájékoztatta lapunkat, így azt sem lehet tudni, hogy a kampányMennyit költöttek a legsikeresebb jelöltek Hivatalos kampány Teljes költség Andre) Kiska 250 593 1 095 482 Robert Fico 264 661 ? Radoslav Procházka ? több mint 200 ezer Milan Kňažko 130 839 165 639 Bárdos Gyula ? 46 833 Pavol Hrušovský 85 173 ? • Forrás: a jelöltek tájékoztatása időszak előtti reklámok mennyibe kerültek. Az első fordulóban harmadik helyen végzett Radoslav Procházka nem válaszolt lapunk kérdésére, de egy március 12-i nyilatkozata szerint mintegy 200 ezer eurót költhetett el a kampányára. Az egyik internetes portálon feltett kérdésre azt válaszolta, hogy tavaly szeptember végéig 104 ezer eurót költött, az azt követő időszakban pedig további mintegy 100 ezret. A harmadik legnagyobb költségű kampánya Milan Kňažkónak volt, ő a kampányidőszakban 130 839 eurót költött, míg a teljes költése 165 639 eurót tett ki. Az összeget nagyobbrészt saját zsebből fedezte: összesen több mint 155 ezer eurót merített saját bankszámlájáról, adományokból kevesebb mint 10 ezer euró folyt be. Olcsó kampányok Bárdos Gyula kampánya viszonylag olcsó volt: összesen 46 833 euróba került. Ehhez az MKP 42 053 euróval járult hozzá, a transzparens számlán további 4 779 euró gyűlt össze. Az MKP szóvivője szerűit azonban ez már a teljes kampány összege, nemcsak a választások előtti két hét költségei, vagyis Bárdos a karácsony előtti bejelentéstől számítva fordított ekkora összeget kampányára. Bárdosnál Pavol Hrušovský is többet költött a kampányára: a hatodik helyen végzett jelölt több mint 85 ezer eurót fordított erre a célra. A kampányra azonban magánszemélyektől több mint 101 ezer eurót gyűjtött össze, igaz ebben benne van saját, 9 ezer eurós hozzájárulása is. A legtöbbet Pavol Faktor adta - 15 ezer eurót -, de bőkezűen támogatta Hrušovský kampányát több KDH-s politikus is, Ivan Uhliarik volt egészségügyi miniszter például 13 ezer eurót adott. A 101 ezres összeg 42 adományozótól jött össze. A pénzügyminisztérium ma ad tájékoztatást a kampányköltségek elszámolásáról, a törvény szerint akár 66 ezer eurós bírsággal is sújthatja azt a jelöltet, aki elmulasztotta leadni az elszámolását.
