Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)

2014-04-29 / 98. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 29. Közélet 3 A munkanélküliség a 2008-ban kirobbant gazdasági válságig csökkent jelentősen, azóta 14 százalék körül mozog Uniós tagságunk és ajavuló életszínvonal Aki ugyanannyi órát dolgozik le, mint tíz évvel ezelőtt, az több ételt tehet a bevásárlókosárba Pozsony. Azóta, hogy Szlovákia tíz évvel ez­előtt csatlakozott az Eu­rópai Unióhoz, 40 száza­lékkal ugrott meg a ter­mékek és szolgáltatások ára az országban; az át­lagbér 70 százalékkal emelkedett. Szakértők szerint ez is igazolja, hogy uniós csatlakozá­sunk óta fejlődik az or­szág gazdasága, emelke­dik az emberek vásárló­ereje. DEMECS PÉTER A tegnap közzétett felmérés szerint egyértelmű, hogy jelen­legi fizetésünkből sokkal több terméket vásárolhatunk meg, mint tíz évvel ezelőtt. A szlovákiai háztartások je­lenleg is élelmiszerre költik ha­vi költségvetésük jelentős ré­szét, több mint negyedét, vi­szont épp az élelmiszerárak nőttek meg az elmúlt évtized­ben a leginkább. „Az élelmiszer és az alko­holmentes üdítők átlagban 32 százalékkal drágultak. Ennek ellenére átlagosan kevesebb időt kell dolgozni egy bevásár­lásra, mint tíz évvel ezelőtt. Mindez annak köszönhető, hogy a bérek gyorsabban emelkedtek, mint az élel­miszerárak” - közölte sajtónyi­latkozatában Jana Glasová, a Postabank elemzője. DEMECS PÉTER Pozsony. Az Európai Parla­ment iránt a polgároktól leg­gyakrabban elhangzó kritika, hogy olyan dolgokról dönt, amelyek érdemben nem befo­lyásolják hétköznapjainkat. Igen, az elmúlt tíz évben volt példa arra, hogy értelmetlen­nek tűnő intézkedésekről, pél­dául az uborkák görbülési szö­géről szavaztak Brüsszelben, Sajtért és csokoládéért sem kell annyit gürizni A statisztikai adatok szerint a háztartások gyakrabban en­gedhetik meg maguknak a hús­termékeket. Például ahhoz, hogy egy rúd téliszalámit ve­gyünk, egy órával kevesebbet kell dolgoznunk, mint uniós csatlakozásunk előtt 2003-ban. „Egy kiló sertéskaraj megvásá- rolásához 41 perccel keveseb­bet kell dolgozni, egy kiló mar­hahúsért pedig 24 perccel ke­vesebbet, mint tíz évvel ezelőtt. Ahhoz, hogy csirkehúst ve­gyünk, tavaly negyed órával korábban elmehettünk a mun­ám ezeket a bürokratikus sza­vazásokat az évek során sike­rült a háttérbe sorolni. A par­lament az elmúlt években va­lóban nagyrészt olyan jogsza­bályokról vagy előírásokról szavazott, amelyek közvetlen hatással voltak a hétköznapi életünkre. Az elmúlt hetekben legin­kább vitatott ilyen előírás a do­hánytermékek árusításának szigorítását érintette. A mosta­kából, mint 2003-ban” - állítja Glasová. Ugyanúgy gyorsabban hoz­zájutunk a csokoládéhoz vagy a sajtokhoz. Az előbbi esetben négy percet takarítottunk meg tíz év alatt, egy kiló Eidam sajt árát fél órával rövidebb idő alatt ledolgozzuk. A munkanélküliség is csökkent Bár sokan ennek ellentettjét állítják, a statisztikák mégis ar­ról tanúskodnak, hogy az át­lagbér az elmúlt 10 évben 72 százalékkal emelkedett. Míg 2003-ban az átlagos szlovák ál­ni szabályok értelmében a csomagolás elejének 30, hátol­dalának 40 százalékát kell egészségügyi figyelmeztetés­nek borítania. Az új irányelv ezt az arányt mindkét oldalon 65 százalékra emeli, és kötele­zővé teszi a képes formát - ami a legtöbb tagállamban, Szlová­kiát beleértve újdonság lesz. A márcsak pár országban enge­délyezett, 20 szálnál kevesebb cigarettát tartalmazó dobozo­lampolgár a fizetési szalagján 477 eurót látott, addig tavaly ez az összeg már 824 euró volt. Az Európai Bizottság tájé­koztatása szerint annak kö­szönhetően, hogy az Európai Unió több millió euróval támo­gatta a munkahelyteremtést, sikerült elérni, hogy az ország­ban a 10 évvel ezelőttihez ké­pest három százalékponttal alacsonyabb a munkanélküliek száma. 2003-ban közel 460 ezer ember keresett állást, ta­valy pedig 386 ezer. A munka- nélküliség évről évre 2008-ig csökkent, az év áprilisában mindössze 7,8 százalékot mu­tatott ki a munkaügyi hivatal, kát betiltják, mert ezek olcsób­bak, így elérhetőbbek a fiatalok számára. Ugyanebből a meg­fontolásból korlátozza a jelleg­zetes ízt adó, ezáltal a cigaret­tát vagy a sodrásra szánt do­hányt a fiatalok számára von­zóbbá tevő ízesítéseket. Ponto­sabban az irányelv meghatá­rozza, hogy az adott íz nem üt­heti át a dohány jellegzetes ízét. „Leegyszerűsítve egyértel­műnek kell lennie, hogy dő­ljön Krošlák, TASR, SITA felvételek) ezt a trendet aztán a gazdasági válság leállította. 2009-től az országban 14 százalék körül mozog a munkanélküliek szá­ma. Az unióhoz való csadakozá- sunk óta megugrott az állam- adósság is. Az államháztartási hiány ugyan tavaly már a 10 évvel ezelőtti szinten állt, vi­szont az államadósság a 2003-as bruttó hazai összter­mék 42,4 százalékáról a tavalyi 55,4 százalékra ugrott. Ehhez is jelentős mértékben hozzájá­rult a 2008-ban kirobbant gaz­dasági válság, amely érezhető­en rontott a szlovák gazdaság növekedési ütemén. hánytermékről, s nem cigi for­májú füstölgő vaníliás finom­ságról van szó” - közölte Ingrid Ludviková, az Európai Bizott­ság szlovákiai képviseletének szóvivője. A mentolos ízesítést, mivel rendkívül jellegzetes íz­ről van szó, végleg betiltják, de csak 2020-tól. A parlament ezzel a szigorí­tással főként azt akaija elérni, hogy kevesebb fiatal nyúljon cigaretta után. Tantervben az unió? 10 év tagság után itt az EU-tankönyv Pozsony. Tíz évet kellett várni arra, hogy a szlovákiai középiskolások megkapják az első, Európai Unióval foglal­kozó tankönyvet, amely Az Európai Unió - az öreg konti­nens legnagyobb projektje címet viseli. A kiadványt idén januárban 708 középiskolába szállították ki, 50 ezer pél­dányszámban. A külügyminisztérium és az oktatásügyi minisztérium el­térően látja az uniós tematika jelenlétét az iskolai tan­anyagban. Eddig nálunk nem adtak ki ilyen tankönyvet, fi­gyelmeztet Peter Susko, a külügy sajtóosztályának veze­tője. „A külügyminisztérium célja ezzel az volt, hogy be­töltse azt az űrt, amit a közép­iskolákban a tantervekből hi­ányzó EU-tematika jelent” - magyarázta Susko. A kiad­ványt ugyanis a külügy vásá­rolta közbeszerzéssel. A 88 oldalas tankönyvben a diákok olvashatnak az unió létrejöt­téről, a modern európai integ­rációról, az uniós intézmé­nyekről, az uniós jogról, a pi­acról és a kulturális sokszínű­ségről. Az oktatásügyi minisztéri­um nem tervezi, hogy külön tantárgyat vezessen be a diá­kok uniós ismereteinek bőví­tésére, mondta Michal Kaliňák, a tárca szóvivője. „Mivel úgy gondoljuk, hogy a téma megfelelően be van dol­gozva az alap- és középiskolás tantervekbe, nem tervezzük egy különálló, kötelező tan­tárgy bevezetését” - fejtette ki Kaliňák. Az iskolák a rendel­kezésükre álló szabadon fel­használható óraszámok segít­ségével ezt egyébként megte­hetik, ha úgy döntenek, tette hozzá. A diákok leginkább a pol­gári nevelés, a történelem és a földrajzórákon tanulnak az unióról. Néhány középiskolá­ban külön tantárgyként tanul­ják az uniós ismereteket, „Eu­rópai tanulmányok” címmel. A pozsonyi Pankúchová utcai gimnáziumban ráadásul még érettségizhetnek is belőle a diákok, (vps, TASR) Az elmúlt öt évben Brüsszel azon döntése okozta a legnagyobb vihart, amely megregulázta a dohánytermékek árusítását Az EP már nemcsak az uborka görbülési szögéről szavaz Számlanyitás A parlament megszavazta, az Európai Unió állampolgárá­nak jogában áll bármely tagor­szágban bankszámlát nyitni, és ezt sem lakhely, sem állampol­gárság alapján nem lehet meg­tagadni. Csak azt kérdezhetik, miért épp ott nyitnak számlát. Erasmus Az Európai Unió legújabb költségvetésében ismét több pénzt kapott az Erasmus pro­jekt, melynek köszönhetően Eu- rópa-szerte diákok milliói utaz­hatnak külföldre, hogy kipróbál­ják, miképp működik más or­szágok oktatási rendszere. Roaming törölve Az Európai Parlament által elfogadott rendelet szerint megszűnhet a barangolási díj (roaming). A rendeletet még a tagállamok is véleményezhe­tik, de ha végleg jóváhagyják, akkor 2015 decemberétől lép életbe. Olcsóbb hívások Az EP korábbi döntése sze­rint idén júliustól olcsóbb a kül­földi telefonálás és a mobiltele­fonos internetezés. Egy mega­bájt adatátvitel külföldön nem kerülhet többe 20 centnél, a hí­vás percdíja 23 cent lesz, a fo­gadotté 6 cent. Banki átutalás Februártól egységes a banki átutalási rendszer, így az euró­övezet tagállamaiban a pénz- átutalás nem tarthat 24 óránál tovább. Az átutalás olcsóbb, a nemzetközi elektronikus 17 centbe, a bankfiókban meg­adott pedig 1,20 euróba kerül. Egyenjogúság Az Európai Bizottság felszó­lította a tagállamokat, írják elő az állami intézmények számára a férfiak és a nők közti bérkü­lönbség közzétételét. 2015 vé­géig kell jelenteni a bizottság­nak, milyen intézkedéseket fo­ganatosítottak ezen a téren.

Next

/
Thumbnails
Contents