Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-26 / 96. szám, szombat
SZALON 2014. április 26., szombat 8. évfolyam, 17. szám XXlll. János ötven évet várt, 11. János Pál tízet: már a temetésén „Azonnal avassák szentté!" feliratú táblákat tartottak a magasba a hívek Szentté avatják a 20. század két egyházfőjét Erdő Péter bíboros vezeti. A két római metróvonal ma reggel 5.30-tól egészen hétfőig folyamatosan közlekedik. A szentté avatási szertartásra a résztvevőket reggel fél hattól engedik be a Szent Péter térre. Róma különböző útjain és terein 14 óriáskivetítőn lesz követhető a ka- nonizáció. A Szent Péter téren vasárnap tíz órától kezdődik XXIII. János és II. János Pál szentté avatási szentmiséje. A kanonizáció rítusa Ferenc pápa akaratából egyszerű és nem túl hosszú lesz. A pápa vezetésével a koncelebráló papok a Szent Péter-bazilika előtt felállított oltárhoz vonulnak. Az áldoztatást a Szent Péter téren 600 pap végzi, a Szent Péter tér és az Angyalvár közötti sugárúton további 200 pap ál- doztat. Angelo Amato bíboros, a szentté avatási kongregáció prefektusa háromszor egymás után arra kéri a pápát, avassa szentté XXIII. Jánost és II. János Pált. Az egyházfő ezt követően latinul elmondja a hagyományos szentté avatási formulát. A két néhai szent pápa relikviatartóit bemutatják és ezeket a két szenthez közel álló személyek az oltárhoz viszik. A szentté avatási kongregáció prefektus bíborosa hálát ad Ferenc pápának a szentté avatásért, felcsendül az örömének, és innentől tovább folytatódik az ünnepi szentmisék rendes menete. A szentmise már délre, a Mennyek királynője (Regina coeli) imára véget érhet. A szentmise után a hívők XXIII. János és II. János Pál sírjához járulhatnak a Szent Péter- bazilika altemplomában. Az eseményeket magyarul az Ml, szlovákul pedig az STV1 élőben közvetíti. (MTI, as) Holnaptól két új szentje lesz a katolikus egyháznak. Ferenc pápa két elődjét, Szent Péter két 20. századi karizmatikus helytartóját emeli a szentek sorába. XXIII. János és II. János Pál is meghatározó alakja volt az emberarcú egyház kialakítását célzó törekvéseknek. ÖSSZEFOGLALÓ Vitathatatlanul a 20. század két legnépszerűbb katolikus egyházfőjéről van szó, akiknek a szentté avatása tulajdonképpen népakaratként merült fel. Ezt követte aztán a hivatalos eljárás. Elismert csodák XXIII. Jánost már életében, a II. Vatikáni Zsinaton közfelkiáltással szentté akarta avatni püspökök egy csoportja. Végül II. János Pál pápa volt az, aki 2000. szeptember 3-án (IX. Pi- usszal együtt) boldoggá avatta, miután igazolták az ehhez szükséges csodát, egy halálosan beteg olasz nővér tudományosan nem magyarázható, XXIII. János közbenjárására történt gyógyulását. A szentté avatáshoz második csodára már nem volt szükség, mert a Szentté Avatási Kongregáció javaslatára Ferenc pápa úgy döntött, hogy a kanonizációhoz egy csoda is elegendő. II. János Pál rekordgyorsasággal emelkedik a szentek közé: a hívők már a temetésén követelték azonnali szentté avatáA kettős szentté avatásra nemcsak egyházi ceremóniaként, hanem népünnepélyként is készül Róma. Az utcákat már napokkal korábban elárasztották a XXlll. János és II. János Pál arcképével díszített ajándéktárgyak. Még II. János Pál szlovák „dublőrével", Július Pliškával is találkozhatnak a turisták. (SITA/AP-feIvéteI) sát, s utóda, XVI. Benedek már halála évében, az előírt öt évnél korábban elindította a boldoggá avatási eljárást. Erre 2011. május 1-jén került sor Rómában, miután a pápa megtörténtnek ismert el egy II. János Pál közbenjárására bekövetkezett csodát, Marie Simon-Pierre francia apáca felépülését a Par- kinson-kórból. Boldog II. János Pál ünnepnapjának október 22-ét, pápaságának kezdetét jelölték ki. 2013. július 5-én Ferenc pápa aláírta II. János Pál és XXIII. János pápa kanonizáció- ját, a két egyházfő szentté avatásához szükséges dokumentumot. A szentté avatásához szükséges második csodának a Costa Rica-i Floribeth Mora Diaz Costa agyi aneurizma utáni gyógyulását ismerték el, mert az asszony boldoggá avatásának napján imádkozott II. János Pálhoz. Múlt szeptemberben jelentették be, hogy a szertartásra 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság napján kerül sor. (Ezt az ünnepet II. János Pál vezette be Faustyna Kowalska lengyel szent tiszteletére, és ennek az ünnepnek az előestéjén hunyt el 2005-ben.) A szertartásra kevesebb mint tíz évvel II. János Pál halála után kerül sor, ennél gyorsabb csak Pado- vai Szent Antal kanonizációja volta 13. században. Egyszerű rítus lesz Ma a római városközpontban levő templomok egész éjszaka nyitva tartanak az imádkozni és gyónni kívánó zarándokok eiőtt. A Rómába érkező mintegy ezer magyar zarándokot szombaton a Santo Stefano Rotondo, a mártír Szent Istvánról elnevezett római körtemplomban bemutatott magyar nyelvű szentmisére várják. A koncelebrációt XXIII. János pápa portréja II. János Pál pápa portréja XXIII. János 1958 és 1963 között a 261. római pápaként ült Szent Péter trónján. Angelo Giuseppe Roncalli néven 1881. november 25-én született a Bergamóhoz közeli Sotto il Montéban, sokgyermekes parasztcsaládban. 1904-ben szentelték pappá. Az első világháborúban szanitéc és tábori pap volt. 1925-ben lett a jordániai Areopolis címzetes érseke, bulgáriai, majd 1935- től törökországi és görögországi apostoli delegátus. A második világháború Isztambulban érte, a világégés alatt mintegy 25 ezer európai zsidó köszönhette neki életét, mert vízumot állított ki nekik Palesztinába, vagy keresztlevelet adott nekik. 1953-tól velencei pátriárka és bíboros volt. XII. Pius pápa halála után, 1958. október 28-án négynapos konklávén választották meg a 77 éves Roncalli bíborost a katolikus egyház fejévé. Sokan „átmeneti pápát” láttak benne, ő azonban új korszakba segítette egyházát. Már a János név választásával is jelezni akarta, hogy nem folytatja egyetlen újkori elődje politikáját sem - édesapját Jánosnak hívták, és Szent János apostol nyomán a szeretet hírvivője kívánt lenni. Az egyház megújítására (ag- giornamento) törekvő ,jó pápa” regnálásának legjelentősebb eseménye a II. Vatikáni Zsinat összehívása volt. A katolikus egyház fegyelmének, tanításának és szervezetének korszerűsítésére hivatott, évszázados törvényeket, szokásokat megváltoztató tanácskozás 1962. október 11-én kezdődött, s már VI. Pál pápa fejezte be. 1961 végén azzal lepte meg a világot, hogy közvetlen kapcsolatba lépett a Szovjetunióval, ezzel vette kezdetét az enyhülés korszaka az egyházpolitikában. Az 1961-ben kibocsátott Mater et Magistra kezdetű enciklikája az egyház szociális tanítását fogalmazta meg. A karizmatikus egyházfő mosolygós jólelkűsége, egyszerűsége, bölcsessége miatt igen népszerű volt. Az irgalmasságot és a megbocsátást jobban szerette az igazságszolgáltatásnál. A „békepápa” 1963. június 3-án, pünkösdhétfőn halt meg, fájdalmas és hosszú rákbetegsége és haláltusája megrendítette a világot. II. János Pál 1978 és 2005 között a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján. Karol Jozef Wojtyla néven született 1920. május 18-án a Krakkóhoz közeli Wadowicében. Egyetemi tanulmányait a második világháború szakította félbe. Dolgozott gyárban, kőbányában, majd 1942-ben jelentkezett az illegálisan működő papi szemináriumba. 1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen szerzett teológiai doktorátust. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érsek-met- ropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborossá kreálta. Aktívan részt vett az 1962 és 1965 között tartott II. Vatikáni Zsinat munkájában, amelynek eredményeként a katolikus egyházban a tekintélyelv helyett a szolgálat, az igehirdetés került előtérbe. 1978-ban, a „három pápa évében”, amikor a VI. Pált követői. János Pál 33 napi uralkodás után elhunyt, október 16-án általános meglepetésre a viszonylag ismeretlen Karol Wojtylát választották meg a katolikus egyház fejének. Ő volt 455 év után az első nem olasz, egyben az első kelet-európai és az első szláv, 58 évével pedig 132 év óta a legfiatalabb pápa. Sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti sze- retetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tisztele- tet, a lengyel zsidók deportálásának és az ellenük elkövetett népirtás elítélését és a kommunizmus elleni harcot. Több mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene. 1981- ben csodával határos módon élte túl, amikor a török Ali Ag- ca közvetlen közelről rálőtt. Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani, a Parkinson-kór: ban is szenvedő II. János Pál pápa 2005. április 2-án, 84 éves korában halt meg. Ő volt az egyik leghosszabb ideig uralkodó és a legtöbbet utazó pápa. Mindenkinél több szentet és boldogot avatott, bíborost kreált. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust. II. János Pál bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, törekedett az Észak-Dél ellentét feloldására, szót emelt az emberi jogokért.
