Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-24 / 94. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 24. Vélemény És háttér 7 Dušan Čaplovič oktatási miniszter ezúttal a kéttannyelvű gimnáziumokba beiratkozókra sújt le Újabb keresztes hadjárat készül Dušan Čaplovič oktatási miniszter továbbra is azt gondolja, hogy ő a párt ökle, és minduntalan le kell sújtania valakire. Ezúttal a kéttannyelvű gimnáziumok kerültek célkeresztbe. KOCUR LÁSZLÓ A kéttannyelvű középiskolák előnyös mivoltáról talán felesleges is bárkit győzködnünk. A gyermek itt éveken keresztül, napi szinten dolgozik egy más nyelvvel és más kultúrával. Nemcsak a múlt idejű ragozást tanulja meg vért izzadva, hanem az összes tantárgy szaknyelvében alkalma nyílik elmélyedni. Mindez a munkaerőpiacon számottevő előnyt biztosíthat neki azon társaival szemben, akik csak heti három órában tanulták az idegen nyelvet. Mivel a kéttanyelvű középfokú tanintézmények, az oktatás támasztotta speciális követelmények miatt ötévesek, a jelenlegi törvényi szabályozás mellett lehetőség nyílik arra, hogy nyolcadikosok is jelentkezzenek. Természetesen, ezt a képzési formát választhatják a kilencedik osztály után is, de a - család szociokulturális hátterétől függően - a szülőnek vagy a gyermeknek megvan az a szabadsága, hogy ha akarja, a nyolcadik osztály után is választhatja ezt az iskolát. Ha így tesz, ugyanannyi ideig fogja koptatni az iskolapadot, mint azok, akik kilenc osztályt jártak, majd utána négyéves iskolában okosodtak tovább. Ha nem, egy évvel tovább időzik az iskolarendszerben, smeres logika szerint addig sem munkanélküli. A kulcsszó tehát a választás szabadsága a „felhasználói oldalon”. És ez az, amivel a valószínűleg lélekben a kommunizmuson túllépni nem tudó miniszter nem tud mit kezdeni. Hasonló motivációkból feszült Az oktatási tárca szeretné elérni, csak a 9. osztály után lehessen ötéves kéttannyelvű gimnáziumba menni. neki korábban a hat- és nyolc- osztályos gimnáziumoknak is. Igazából pedagógiai érvekkel nem tudta alátámasztani ellenérzéseit. Mert nem lehet. Ezek az oktatási formák más országokban is működnek, és köszönik, jól vannak. Csak az a fene nagy szabadság ne volna. Hogy a büdös kölök akkor és oda megy, ahova akar, negyedikvagy hatodik után. Hát ilyet már ki látott?! Dušan Čaplovič szélmalmokkal hadakozik, önnön démonait növesztve az oktatási rendszer problémáivá, miközben az több sebből vérzik. Valószínűleg diadalittasan fogja bejelenteni, ha sikerül elérnie, hogy csak a kilencedik osztály után lehessen ötéves, kéttannyelvű gimnáziumba menni. Reméljük, miután ez megtörtént, a tanári fizetésekre, a tanári életpályamodellre, a tanári továbbképzés rendszerére, a tankönyvbeszerzések problémáira, a szociálisan hátrányos helyzetű és a szegregált romatelepeken elő diákok integrációjára is sikerül hasonlóan frappáns megoldást találnia. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) KOMMENTÁR Olcsóbb lesz a kenyér? MÓZES SZABOLCS Már biztos: 2013-ban a megengedett 3 százalék alatti volt az államháztartás hiánya. Ez pedig nagyon komoly változtatást von maga után: a következő évjanuár elsejétől csökkennie kell az áfának. Ami pedig egyáltalán nem biztos: ez valóban így lesz-e? Az áfakulcsot még a Radičová-kormány növelte 19-ről 20 százalékra. Akkor ezt Fico-adónak nevezte el a koalíció, mondván: az adóemelésre azért van szükség, mert az első (akkor a jobboldal abban reménykedett, egyben az utolsó) Fico-kormány tönkrevágta az államháztartást. Az áfaemelést pedig átmenetinek tervezte: amint az unió által előírt 3 százalék alá csökken az államháztartási hiány, a hoz- záadottérték-adó 20-ról 19 százalékra csökken. Ez a pillanat tehát 2013-ban bekövetkezett, most már Brüsszel által is hitelesített papája van erről a másodikFico-kormány- nak.HaaFico-adórólszóló törvény változatlan marad, akkor 2015januáijától olcsóbb lehetminden termék. Lehet, ugyanis még nem tudjuk, valóban érintetlen marad-e a törvény, .^jogszabály egyelőre érvényben van”—mondta tegnap tömören a pénzügyminiszter, amit így kell értelmeznünk: érvényben van, de nem biztos, hogy úgy is marad. Az áfa csökkentésének ugyanis van egy nagyon kellemetlen hatása a kormányzat számára: amellett, hogy alig érzimeg az átlagpolgár- az adócsök- kentéstvalószínűleg „lenyelnék” a kereskedők-, komoly ki- eséstjelentene a várhatóan amúgy is ezersebbőlvérző2015-ös büdzsé számára. Egy százalékpontnyi áfacsökkentés ugyanis 200-300millió euró közötti összeggel alacsonyabb bevételt jelent. így a kabinet kettős szorításba kerülne: egyébként is mérsékelnie kell a hiányt, ami az áfacsökkentés miatt tovább nőne. így nem fogadnánk rá nagyobb tétben, hogy a Fico-adóról szóló törvényhez nem nyúl hozzá idén a smeres többség. Akérdés sokkal inkább az: mikor teszik meg ezt és milyen érvek mentén. FIGYELŐ Megszorítások és öngyilkosságok Egy friss tanulmány szerint összefüggés van a görög öngyilkosságok kiugróan magas száma, valamint a megszorítások között. 2009 és 2010 között több mint 550 görög férfi vetett véget önkezűleg az életének. A kutatás szerint a válság csúcsán gyakorlatilag minden második görög öngyilkosságra a gazdasági nehézségek miatt került sor. A görög kormány megszorító intézkedései miatt több férfi követ el öngyilkosságot - állapította meg egy új tanulmány, amely az athéni kiadáscsökkentő politika egészségügyi költségeit számolta össze. A kutatás kimutatta: a görög kormány egy százaléknyi kiadáscsökkentésére 0,43%-os emelkedéssel „reagál” az öngyilkos- sági ráta - a görög férfiak körében. (ATV, Guardian) A német Rheinmetall hadiipari részlege már évek óta részt vesz az orosz különleges alakulatok kiképzésében, a Bundeswehr technológiáját adta át Nyugati segítséggel vált az orosz haderő félelmetesen hatékonnyá MTl-HÍR Washingtonban európai NATO-országokat hibáztatnak azért, mert az elmúlt évek során segítettek forradalmasítani az orosz haderőt, és különösen a német Rheinmetall cégre neheztelnek - írta a The Daüy Beast amerikai hírportál. Az online lap szerint „a világot sokkolta”, hogy az orosz különleges egységek fejlett technikával - modern fegyverekkel, kommunikációs eszközökkel és védőfelszereléssel -, a tőlük megszokottnál drasztikusan magasabb szintű műveletekkel és magabiztosan léptek fel a Krímben. Az intervenciót az amerikai hírszerző szervek sem voltak képesek előre jelezni. A washingtoni kormányban megpróbálnak választ találni arra, hogy Moszkva mindehhez mennyi nyugati segítséget kapott. A The Daily Beast arra hívta fel a figyelmet, hogy a Rheinmetall technológiai konszern hadiipari részlege 2011-ben elnyert egy 140 millió dolláros megrendelést, hogy a Nyizsnyij Novgorod térségében fekvő Mulinóban egy évi 30 ezer katona kiképzésére alkalmas szimulációs központot építsen ki, amelyet a Bundeswehr hasonló létesítménye után modelleztek és amely a maga nemében „a legmodernebb ilyen rendszer’ lett volna a világon. A központot az eredeti tervek szerint idén adták volna át hivatalosan, ám a cég Berlin nyomására - az ukrajnai orosz intervenció nyomán - felfüggesztette a beruházást. Amerikai hivatalos személyek szerint a Rheinmetall már évek óta részt vesz az orosz különleges alakulatok kiképzésében. A cég még akkor is védelmezte a projektet, amikor az orosz egységek már behatoltak a Krímbe. Az amerikai hírportál szerint amerikai illetékesek mérgesek és csalódottak az orosz hadseregnek nyújtott, konkrétan nehezen bizonyítható német segítség miatt, mert úgy látják, hogy az orosz erők - különösen a GRU, az orosz katonai hírszerzés csapatai - jelentős fejlődésen mentek át a Grúzia elleni 2008-as invázió óta. A GRU felségjelzés nélküli egységei voltak azok, amelyek a félsziget elcsatolásának előjátékaként megszállták a Krím stratégiai pontjait. A The Daily Beast rámutatott, Németország egyedül 2013-ban 50 milliárd dollár értékben exportált Oroszországba és hogy német munkahelyek tíz-, ha nem százezrei függnek az orosz kereskedelemtől. De más NATO-országok is igyekeztek zsíros katonai szerződéseket kötni Oroszországgal. Amerikai törvényhozók megpróbálták megakadályozni a Mistral osztályú francia helikopterhordozók eladását az orosz haditengerészetnek. Elé- gededénséget szült Washingtonban az olasz Lynx páncélozott szállító járművek eladása is. A keddi The New York Ti- mesban megjelent katonai elemzés felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz haderő ügyesen alkalmazta a kibernetikai hadviselést az energikus tájékoztatási kampánnyal és a jól képzett különleges alakulatok bevetésével kombináló 21. századi katonai taktikát, hogy elragadja a Nyugat elől a kezdeményezést. „Jelentős változás ment végbe az orosz szárazföldi erők fellépésében. Ravaszul játsszák ki a lapjaikat” - nyilatkozott James G. Stavridis nyugalmazott tengernagy, az európai NATO-erők volt parancsnoka. Stavridis szerint ugyanakkor az oroszok harcmodora, amely a különleges egységek műveleteit nagyarányú, elrettentő csapatösszevonásokkal biztosítja, alapvetően olyan helyeken lehet sikeres, ahol nagy számban élnek a szimpatizánsok. „(Az orosz taktika) az egész posztszovjet térségben alkalmazható” - jelentette Chris Donnelly, aki közép- és kelet-európai ügyekben volt a NATO-főtitkár tanácsadója. Donelly szerint Grúzia, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán és a közép-ázsiai köztársaságok „nagyon sebezhetők”. „A balti államok kevésbé sebezhetők, de nagy nyomás nehezedik majd rájuk, csakúgy, mint Lengyelországra és Közép-Európára” - tette hozzá. „Az orosz hadsereg által bemutatott képességek nemcsak a nagy tétre menő ukrajnai játszma szempontjából fontosak, hanem azok hatással vannak Moldova, Grúzia és a közép-ázsiai országok, de még a NATO-tag közép-európai országok biztonságára is” - írta a The New York Times. A lap szerint a Krímben és Kelet-Ukraj- nában alkalmazott orosz taktika merőben eltér a 2000-ben alkalmazottól, amikor tüzérséggel, légicsapásokkal és földföld rakétákkal támadták Groznijt, nem törődve azzal, hogy elkerüljék a járulékos veszteségeket. Azóta komoly figyelmet fordítottak gyors reagálású különleges egységek, a légideszant és a tengerészgyalogság felfejlesztésére. A Krímben elért siker ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a főként még mindig sorozásos orosz hadsereg általános minősége javult volna, vagy hogy az egyenrangú ellenfele lehetne a legfejlettebb haditechnikai eszközökkel felszerelt amerikai haderőnek - írta a The New York Times.
