Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)

2014-04-24 / 94. szám, csütörtök

8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 24. www.ujszo.com A török elleni keresztes háborúnak indult, de végül a magyar földesurak ellen fordult a székely köznemes által vezetett hadsereg Ötszáz éve kezdődött Dózsa parasztfelkelése Sára Sándor ítélet című filmjében Bessenyei Ferenc játszotta Dó­zsa Györgyöt (Képarchívum) 1514. április 24-én iktatta be Bakócz Tamás eszter­gomi érsek a török ellen induló keresztes had pa­rancsnoki tisztébe a köz­nemesi származású Dózsa György székely hadna­gyot. A zászló alá gyüleke­ző, főként parasztokból ál­ló sereg azonban a török helyett végül földesurai el­len indult, s kitört a ma­gyar történelem legna­gyobb parasztlázadása, a Dózsa-felkelés. AATl-HÁTTÉR A jobbágysorból származó, 1442-ben született Bakócz Ta­más szédületes egyházi pályát futott be, 1513-ban - első és mindeddig utolsó magyarként - még a pápaválasztás komoly esélyese is volt. Ellenfelei össze­fogása miatt azonban az utolsó pillanatban kudarcot vallott, 1514 márciusában betegen és csalódottan, „csak” pápai legá­tusként tért haza, kezében a tö­rök elleni keresztes háborúra felhívó bullával. A bulla kihirdetése után nagy tömeg sereglett össze Budán, a keresztes had parancsnokának 1514. április 24-én a török elle­ni harcokban már kitűnt Dózsa György székely köznemes had­nagyot tették meg. A táborokba egész tavasszal özönlöttek az emberek, akik között volt job­bágy, hajdú, városi polgár és még számos közrendű ember, sokan közülük bűnbocsánatban reménykedtek, de sokan a feu­dális kötöttségektől akartak szabadulni. Az ország több pontján kijelölt táborokban má­jus közepén már 30 ezernél többen álltak fegyverben. Ellá­tásuk, élelmezésük nem volt megoldott, s a betakarítás köze­ledtével a nemesek erőszakkal igyekeztek elejét venni annak, hogy birtokaikról a parasztok távozzanak. Egyre gyakoribbak lettek az összetűzések a keresz­tesek és a nemesek között, így Bakócz május 13-án leállította a toborzást. Dózsa néhány nappal koráb­ban indult folyamatosan gyara­podó seregével Budáról dél felé. Előőrsein május 23-án rajta­ütöttek Báthori István temesi vajda hadai, válaszul másnap Dózsa bevette a nagylaki várat és a győzelmet ünneplő urak közül többet karóba húzatott. Ezzel lényegében törvényen kí­vül helyezte magát, s a török he­lyett a földesurak ellen fordult. Bakócz - ezekről az események­ről még mit sem tudva - ugyan­csak május 24-én megtiltotta a hadjárat folytatását, de a II. Ulászló király által is megerősí­tett parancs csak olajat öntött a tűzre. A parasztok úgy érezték, az urak akadályozzák a török el­leni harcot, meg akarják foszta­ni őket a kilátásba helyezett bűnbocsánattól. Elkeseredé­süknek más oka is volt: Ma­gyarországon akkor már rend­kívül nagy társadalmi feszült­ségek halmozódtak fel, a jobbá­gyok helyzete fokozatosan rom­lott, életszínvonaluk folyama­tosan csökkent, a nemesség megnehezítette szabad költö­zésüket, igyekezett elzárni előt­tük a felemelkedés lehetőségét. Dózsa serege nem oszlott fel, sőt a király és a szent kereszt nevében sorra foglalta el a váro­sokat: Csanádot, Aradot, Vilá­gost, majd Temesvár ellen vo­nult. A főerőkkel Szapolyai Já­nos erdélyi vajda vette fel a küzdelmet és július 15-én Te­mesvár alatt szétverte a pa­rasztsereget. Dózsát néhány nap múlva elképesztő kegyet­lenséggel végezték ki. Tüzes ko­ronát húztak a fejére, s állítólag katonái tépték szét, s a húsából is ettek. (A megtorláskor csák a főbűnösök lakottak halállal, a szorgos paraszti kezekre nagy szükség volt a betakarításkor.) Az alvezérek itt-ott még folytat­ták a harcot, de októberre a fel­kelést végleg elfojtották. 1517-ben született meg a ne­messég előjogait megfogalma­zó Werbőczy-féle Hármas­könyv, a Tripartitum, amely 1848-ig meghatározta a ma­gyarországi szokásjogot. A parasztháború megítélése sokat változott az idők során. A konzervatív-nemesi szemléletű történetírás hosszú évszázado­kon át a parasztok féktelen bű­neit hangsúlyozta, a jobbágyok nyomorát, az urak felelősségét elhallgatta. Az 1950-es évektől az osztályharcos történelmi szemlélet az ellenkező végletbe esett, amikor az elnyomóik el­len fegyvert fogó parasztok di­cső tetteit hangsúlyozta. LOVESZAROK POLITIKA A Balkánon keresztül évente mintegy 65 tonna heroint csempésznek az Európai Unióba, a szállít­mányok összértékét több száz millió euróra becsü­lik - írta macedón forrá­sokra hivatkozva a szerb napilap. Az újság szerint a szerb és a macedón rend­őrség évről évre kevesebb heroint koboz el, ennek oka viszont nem az, hogy csökken az Afganisztán­ból az EU-ba szállított drog mennyisége, hanem hogy egyre kevesebb si­kerrel leplezik le a csem­pészeket. (MTI) Otthonunk, Európa Újabb választás előtt állunk, május 24-én Szlovákia polgá­rai mindenképpen 13 képvise­lőt küldenek az Európai Par­lamentbe. A szlovákiai magya­rok számára két kérdés körvo­nalazódik eme esemény kap­csán. Az első: lesz-e egyáltalán magyar képviselő a 13 között? A második: milyen lesz az arány a Smer és a többiek kö­zött? Tapasztaljuk, hogy sokan erős kritikával illetik az Euró­pai Unió működését, melyek nagy része jogos. Egy nagyon szép gondolatra, az európai együttműködés és együvé tar­tozás gondolatára rátelepedett egy túlbuijánzott, sokszor ér­zéketlen bürokrácia. Ezen vál­toztatni kell, ezért sem tájba simuló képviseletre van szük­ségünk Brüsszelben. Az EU-nak viszont sokat köszönhetünk, az EU-ra szükségünk van. Bizton­ságot, fejlesztések lehetőségét, munkahelyteremtést jelent számunkra. Az EU-nak erős re­formra van szüksége. A Lisszaboni Szerződés egy új lehetőséget kínál számunkra a kisebbségi jogok terén is: eu­rópai kezdeményezéssel elér­hetjük, hogy a számbeli kisebb­ségben élő európai polgárok jo­gai alapjogokká váljanak, s az őshonos kisebbségi közösségek identitása, nyelvük, kultúrájuk, iskolarendszerük fennmaradá­sa és védelme az EU kiemelt ér­dekévé váljon. Nem szabad megfeledkez­nünk azokról a gondokról sem, amelyek ma is nyomják közös­ségünk több tagját. Az állam- polgárság kérdését, a Beneš- dekrétumok ügyét tovább kell vinni. Napirenden kell tartani a nyelvhasználat és az oktatás­ügy kérdéseitis. Ez védelmet je­lent a hazai nacionalista kilen­gések ellen. Ha megnézzük Dél-Szlová- kia gazdasági potenciáljának alakulását, szomorú képet kapunk. A kilencvenes évek elején főleg a mezőgazdaság­ban történtek miatt nagyot zuhant lefelé, s a kilencvenes évek végéig nem tudott kilá­balni a válságból. A helyzet 1999 és 2006 között kezdett javulni, amikor az MKP kor­mánytagságának köszönhe­tően fajlagosan magasabb támogatást kaptak a dél-szlo­vákiai járások, mint Szlovákia egyéb területei. Az MKP kor­mánytagjaiként akkor sok kri­tikát is kaptunk ezért a nacio­nalista szlovák sajtótól. Azt látjuk, hogy 2006 óta ismét fordulat következett be. Az­óta valamennyi kormány Dél- Szlovákiát mostohagyerek­ként kezelte, a mezőgazda­ságban nem tudtak áttörést elérni, 2006 óta egyetlen fon­tosabb beruházást sem támo­gattak Dél-Szlovákiában. Ez a helyzet tarthatatlan, ezen is változtatni kell. A szlovákiai magyar civil szektor gyenge és alulfinanszí­rozott. Az EU ugyanakkor szá­mos olyan lehetőséget is kínál, amikor közvetlenül Brüsszel­től lehet igényelni a támogatá­sokat. Ezt a potenciált is persze csak akkor tudjuk érdemben hasz­nálni, ha kellő ismeretekkel, nyelvtudással és kapcsolat- rendszerrel felvértezett képvi­selőket küldünk ki. Ők az egye­düli magyar listán találhatók, közülük kettőt lehet bekarikáz­ni a választások napján. Csáky Pál, az MKP EP-válasz- tási listavezetője _ Többet olcsóbban! Most rendelje meg egy évre az Új Szót! A megrendelőt megajándékozzuk: Gyümölcsszárító 6*. • Gyümölcsök, zöldségek és fűszerek szárításához • 5 egymásra rakott feltét • Nagy szárító felület í w © a M 3 = 0 E o E 9) 9) ■o C 2 01 £ \D ui £ > '<D c '(D +-» CD N £ '_QJ O Q_ OJ .CD '03 N u~> C £ _aj .cd 03 E 1Í2 < c is n « r O. 5 jaS > 'CD C ti U~) (D v_ CD E '03 NI űr NI '03 03 U c E '03 '03 N- -S£2 £ »T1 -­2 In o o Q- 2-ro O í se,

Next

/
Thumbnails
Contents