Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-24 / 94. szám, csütörtök
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 24. www.ujszo.com A török elleni keresztes háborúnak indult, de végül a magyar földesurak ellen fordult a székely köznemes által vezetett hadsereg Ötszáz éve kezdődött Dózsa parasztfelkelése Sára Sándor ítélet című filmjében Bessenyei Ferenc játszotta Dózsa Györgyöt (Képarchívum) 1514. április 24-én iktatta be Bakócz Tamás esztergomi érsek a török ellen induló keresztes had parancsnoki tisztébe a köznemesi származású Dózsa György székely hadnagyot. A zászló alá gyülekező, főként parasztokból álló sereg azonban a török helyett végül földesurai ellen indult, s kitört a magyar történelem legnagyobb parasztlázadása, a Dózsa-felkelés. AATl-HÁTTÉR A jobbágysorból származó, 1442-ben született Bakócz Tamás szédületes egyházi pályát futott be, 1513-ban - első és mindeddig utolsó magyarként - még a pápaválasztás komoly esélyese is volt. Ellenfelei összefogása miatt azonban az utolsó pillanatban kudarcot vallott, 1514 márciusában betegen és csalódottan, „csak” pápai legátusként tért haza, kezében a török elleni keresztes háborúra felhívó bullával. A bulla kihirdetése után nagy tömeg sereglett össze Budán, a keresztes had parancsnokának 1514. április 24-én a török elleni harcokban már kitűnt Dózsa György székely köznemes hadnagyot tették meg. A táborokba egész tavasszal özönlöttek az emberek, akik között volt jobbágy, hajdú, városi polgár és még számos közrendű ember, sokan közülük bűnbocsánatban reménykedtek, de sokan a feudális kötöttségektől akartak szabadulni. Az ország több pontján kijelölt táborokban május közepén már 30 ezernél többen álltak fegyverben. Ellátásuk, élelmezésük nem volt megoldott, s a betakarítás közeledtével a nemesek erőszakkal igyekeztek elejét venni annak, hogy birtokaikról a parasztok távozzanak. Egyre gyakoribbak lettek az összetűzések a keresztesek és a nemesek között, így Bakócz május 13-án leállította a toborzást. Dózsa néhány nappal korábban indult folyamatosan gyarapodó seregével Budáról dél felé. Előőrsein május 23-án rajtaütöttek Báthori István temesi vajda hadai, válaszul másnap Dózsa bevette a nagylaki várat és a győzelmet ünneplő urak közül többet karóba húzatott. Ezzel lényegében törvényen kívül helyezte magát, s a török helyett a földesurak ellen fordult. Bakócz - ezekről az eseményekről még mit sem tudva - ugyancsak május 24-én megtiltotta a hadjárat folytatását, de a II. Ulászló király által is megerősített parancs csak olajat öntött a tűzre. A parasztok úgy érezték, az urak akadályozzák a török elleni harcot, meg akarják fosztani őket a kilátásba helyezett bűnbocsánattól. Elkeseredésüknek más oka is volt: Magyarországon akkor már rendkívül nagy társadalmi feszültségek halmozódtak fel, a jobbágyok helyzete fokozatosan romlott, életszínvonaluk folyamatosan csökkent, a nemesség megnehezítette szabad költözésüket, igyekezett elzárni előttük a felemelkedés lehetőségét. Dózsa serege nem oszlott fel, sőt a király és a szent kereszt nevében sorra foglalta el a városokat: Csanádot, Aradot, Világost, majd Temesvár ellen vonult. A főerőkkel Szapolyai János erdélyi vajda vette fel a küzdelmet és július 15-én Temesvár alatt szétverte a parasztsereget. Dózsát néhány nap múlva elképesztő kegyetlenséggel végezték ki. Tüzes koronát húztak a fejére, s állítólag katonái tépték szét, s a húsából is ettek. (A megtorláskor csák a főbűnösök lakottak halállal, a szorgos paraszti kezekre nagy szükség volt a betakarításkor.) Az alvezérek itt-ott még folytatták a harcot, de októberre a felkelést végleg elfojtották. 1517-ben született meg a nemesség előjogait megfogalmazó Werbőczy-féle Hármaskönyv, a Tripartitum, amely 1848-ig meghatározta a magyarországi szokásjogot. A parasztháború megítélése sokat változott az idők során. A konzervatív-nemesi szemléletű történetírás hosszú évszázadokon át a parasztok féktelen bűneit hangsúlyozta, a jobbágyok nyomorát, az urak felelősségét elhallgatta. Az 1950-es évektől az osztályharcos történelmi szemlélet az ellenkező végletbe esett, amikor az elnyomóik ellen fegyvert fogó parasztok dicső tetteit hangsúlyozta. LOVESZAROK POLITIKA A Balkánon keresztül évente mintegy 65 tonna heroint csempésznek az Európai Unióba, a szállítmányok összértékét több száz millió euróra becsülik - írta macedón forrásokra hivatkozva a szerb napilap. Az újság szerint a szerb és a macedón rendőrség évről évre kevesebb heroint koboz el, ennek oka viszont nem az, hogy csökken az Afganisztánból az EU-ba szállított drog mennyisége, hanem hogy egyre kevesebb sikerrel leplezik le a csempészeket. (MTI) Otthonunk, Európa Újabb választás előtt állunk, május 24-én Szlovákia polgárai mindenképpen 13 képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe. A szlovákiai magyarok számára két kérdés körvonalazódik eme esemény kapcsán. Az első: lesz-e egyáltalán magyar képviselő a 13 között? A második: milyen lesz az arány a Smer és a többiek között? Tapasztaljuk, hogy sokan erős kritikával illetik az Európai Unió működését, melyek nagy része jogos. Egy nagyon szép gondolatra, az európai együttműködés és együvé tartozás gondolatára rátelepedett egy túlbuijánzott, sokszor érzéketlen bürokrácia. Ezen változtatni kell, ezért sem tájba simuló képviseletre van szükségünk Brüsszelben. Az EU-nak viszont sokat köszönhetünk, az EU-ra szükségünk van. Biztonságot, fejlesztések lehetőségét, munkahelyteremtést jelent számunkra. Az EU-nak erős reformra van szüksége. A Lisszaboni Szerződés egy új lehetőséget kínál számunkra a kisebbségi jogok terén is: európai kezdeményezéssel elérhetjük, hogy a számbeli kisebbségben élő európai polgárok jogai alapjogokká váljanak, s az őshonos kisebbségi közösségek identitása, nyelvük, kultúrájuk, iskolarendszerük fennmaradása és védelme az EU kiemelt érdekévé váljon. Nem szabad megfeledkeznünk azokról a gondokról sem, amelyek ma is nyomják közösségünk több tagját. Az állam- polgárság kérdését, a Beneš- dekrétumok ügyét tovább kell vinni. Napirenden kell tartani a nyelvhasználat és az oktatásügy kérdéseitis. Ez védelmet jelent a hazai nacionalista kilengések ellen. Ha megnézzük Dél-Szlová- kia gazdasági potenciáljának alakulását, szomorú képet kapunk. A kilencvenes évek elején főleg a mezőgazdaságban történtek miatt nagyot zuhant lefelé, s a kilencvenes évek végéig nem tudott kilábalni a válságból. A helyzet 1999 és 2006 között kezdett javulni, amikor az MKP kormánytagságának köszönhetően fajlagosan magasabb támogatást kaptak a dél-szlovákiai járások, mint Szlovákia egyéb területei. Az MKP kormánytagjaiként akkor sok kritikát is kaptunk ezért a nacionalista szlovák sajtótól. Azt látjuk, hogy 2006 óta ismét fordulat következett be. Azóta valamennyi kormány Dél- Szlovákiát mostohagyerekként kezelte, a mezőgazdaságban nem tudtak áttörést elérni, 2006 óta egyetlen fontosabb beruházást sem támogattak Dél-Szlovákiában. Ez a helyzet tarthatatlan, ezen is változtatni kell. A szlovákiai magyar civil szektor gyenge és alulfinanszírozott. Az EU ugyanakkor számos olyan lehetőséget is kínál, amikor közvetlenül Brüsszeltől lehet igényelni a támogatásokat. Ezt a potenciált is persze csak akkor tudjuk érdemben használni, ha kellő ismeretekkel, nyelvtudással és kapcsolat- rendszerrel felvértezett képviselőket küldünk ki. Ők az egyedüli magyar listán találhatók, közülük kettőt lehet bekarikázni a választások napján. Csáky Pál, az MKP EP-válasz- tási listavezetője _ Többet olcsóbban! Most rendelje meg egy évre az Új Szót! A megrendelőt megajándékozzuk: Gyümölcsszárító 6*. • Gyümölcsök, zöldségek és fűszerek szárításához • 5 egymásra rakott feltét • Nagy szárító felület í w © a M 3 = 0 E o E 9) 9) ■o C 2 01 £ \D ui £ > '<D c '(D +-» CD N £ '_QJ O Q_ OJ .CD '03 N u~> C £ _aj .cd 03 E 1Í2 < c is n « r O. 5 jaS > 'CD C ti U~) (D v_ CD E '03 NI űr NI '03 03 U c E '03 '03 N- -S£2 £ »T1 -2 In o o Q- 2-ro O í se,
