Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-23 / 93. szám, szerda
14 Régió-SZÜLŐFÖLD-HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 23. www.ujszo.com A melléklet tartalmából • A kukoricában előforduló leggyakoribb kártevők • Beruházásokat támogató pályázati felhívások • Gazdaságos öntözési technológiák he tél u táti; v yzára/sác Hatékony gyomirtás a kukoricában , + lg ,; my ultÚfásokat tántqgíto \ ázirtl i'élhivasolí^ Ä ' ■***■» v. Elhunyt Burián László esperes Nem lopták el a lámpát, „csak" leszerelték és a kastély parkjában hagyták Még az átadási ünnepség előtt megrongálták a közvilágítást Biztonságosabbá tennék a kastélyt (Képarchívum) Vágsellye. Május elsején ünnepélyesen átadják a Pázmány Péter utca felújított sétányát, ám a vandálok már ezekben a napokban megrongálták a közvilágítást, és egyet leszereltek a reneszánsz kastélyt megvilágító új lámpák közüí. SZÁZ ILDIKÓ Miroslav Políček a városi hivatal közlekedésügyi szakelőadója arra kéri a lakosokat, jelezzék a városházán, ha látták a tetteseket, vagy valami gyanúsat észleltek a sétányon. Vágsellye önkormányzata európai uniós forrásból újíttatta fel a város központját, bár jelentős többletkiadással járt az eredetileg 732 600 eurós európai uniós projekt. Először 54 ezer eu- rót, a decemberi önkormányzati ülésen pedig további 45 896 eurót kellett elkülöníteni a városi büdzséből, hogy végre elkészüljön a kastély és a templom közti terület. A nagyszabású beruházást a múlt év végén adta át a kivitelező a városnak. A városközpont teljes átépítésével sikerült felújítani a kertmozit, korszerű megvilágítást kapott a templom parkja és a kastély. Teret nyitottak a Pázmány Péter Alapiskola és a kastély között. A római katolikus plébániatemplom és az állami levéltár épülete közti palánkot eltávolították, és padokat helyeztek el a parkosított területen. Az eredeti tervek alapján 2012 áprilisában adták volna át az új teret, a projekt fontos részét képezi a környék akadálymentesítése és új parkoló építése. A kivitelező - a felmerült pontatlanságok és félreértések miatt - 2012. szeptember 19-én leállította a munkálatokat, majd 2012. március 18-án folytatta a felújítást. Vágsellyén térfigyelő kamerákat helyeznének el a felújított sétányon, a kastély és a szabadtéri színpad közelében, hogy biztonságosabbá tegyék a környéket. Keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Kórházban van - mondták, s meglepődtem. Hazaengedték - hallottam, s megörültem. Nyugalomra van szüksége - közölték, s elhittem. A hangja a régi - állították, s én nem kételkedtem. Ma hajnalban meghalt - szóltak, s én nem értettem... Laci bácsi elment. A 92 éves Burián László esperesért szól a harang. És kicsit értem. Meg érted. Mindannyiunkért. Mert senki sem különálló sziget. Laci bácsi nemcsak szavaival állította, hanem tetteivel és életével is bizonyította: felelősséggel tartozunk nem csak magunkért, egymásért is. Ő sorsközösséget vállalt nemcsak a Csehországba deportált magyarokkal, hanem üldözött paptársaival is. Mélyen beleivódott egy kép. Egy korcsolyaverseny emléke. Ahol a zárószámnál lekapcsoltak minden lámpát, s arra kérték a nézőket, gyújtsanak gyufát. A sok apró, pislákoló fény egymást erősítve és kiegészítve beragyogta a stadiont. Laci bácsi ennek kapcsán mindig megjegyezte: ha minden ember csak egy gyufaszálnyi fényt és szeretetet adna, ragyogna az egész világ. Az ő lényét a gyufa lángjánál sokkal erősebb, megmagyarázhatatlan és tiszta ragyogás lengte körül. Rajongással veBurián László (1922-2014) gyes tisztelettel és szeretettel vették körül nemcsak a magyar, hanem a szlovák hívek is. Gyakran idézte Serédi Jusztinián esztergomi érseket és hercegprímást: „Római katolikus anyaszentegyházamat és magyar hazánkat mindig egyszerre, egyformán, igazán és önzetlenül akartam szolgálni, abban a biztos tudatban, hogy így összefonódva tökéletes a szolgálat, míg különválasztva sokszor tökéletlen, sőt néha veszélyes is lehet. Mindig következetesen hirdettem és követtem a változatlan igazságot, úgyhogy súlyos megnyilatkozásaimat sohasem kellett visszavonnom, sem módosítanom vagy magyarázgatnom, sem pedig előbbi cselekvési módomat megváltoztatnom vagy letagadnom.” Laci bácsi fogalommá vált a nem vallásos emberek körében is. Nem tett különbséget hívők és hitetlenek között. Meggyőződéssel vallotta, hogy Isten egyformán szeret mindenkit. A felebaráti szeretet bolondjának tartotta magát. Párkányban gyakran összefutottunk. Közéleti ember volt: a zenei és irodalmi előadások mellett a politika is érdekelte. Mosolyogva mutatta az otthonában felstó- szolt Új Szó-hegyeket. Szlovák napilapokat is olvasott. Leginkább a Smet szerette. Gyermeki, őszinte kíváncsisággal fordult nemcsak az emberek, hanem a kor technikai vívmányai felé is. Három mobiltelefonja is volt, hogy bárhol és bármikor elérhessék. A kórházban elvették tőle. Mindet. Kímélnie kellett magát. Amikor hazaengedték, visszakapta őket. Fel kellett volna hívnom. El kellett volna mondanom. Meg kellett volna kérdeznem... A napok egyre fogytak, és nem hívtam, nem mondtam, nem kérdeztem. Feloldozását kérem, Laci bácsi, hogy ne kelljen ezzel a gyötrő lelkifurdalással élnem. Gulyás Zsuzsanna Burián László esperes búcsúztatása április 25-én (pénteken) lesz a párkányi öreg temetőben. Első történelmi regényében Báthoiy Annát idézi meg Ugrón Zsolna: Erdélyi menyegző ELŐZETES Ugrón Zsolna író, újságíró, nevét Jókai Mór Hargita című novellájának főhősnője után kapta, a nagymamája javaslatára. 1978-ban született Kolozsváron, az egyik legősibb erdélyi arisztokrata család sarja. Tizenegy éves korában települt át családjával Budapestre, ahol jogi egyetemet végzett, de végül újságíró lett. Ma megosztva Budapesten és Erdélyben él, a Tündérkert mélyén, a Mikes grófok megtépázva is meseszép ősi zabolai birtokán. Férje Gregor Roy Chowd- hury-Mikes Mikes Ármin gróf dédunokája londoni életét adta fel az erdélyi mindennapokért. Két gyermekük van. Már az is érdekes, hogy egy fiatal írónő a múltat kutatja, mert érdekelni kezdte, honnan származunk, és viszonyulni próbál a múlt és az érték fogalmához. A kalandos életű szerző televíziós újságíróból lett ősei, az erdélyi arisztokraták történeteinek, a kastélyok és a családi receptek megszállott kutatója. Ennek a munkának gyümölcse első regénye, az Úrilányok Erdélyben, mely hónapokig vezette a magyar sikerlistákat - családi történetek és erdélyi receptek összefésülése, gasztroregény, szövevényes szerelmi történet, kalandos, romantikus cselekmény- szálakkal. Következő könyvét, a Szerelemféltők című levélregényt Meskó Zsolttal írta. Ha receptekről van szó, akkor is Ugrón Zsolna szívesen nyúl vissza erdélyi gyökereihez, szakácskönyve, a Hét évszak karácsonyra jelent meg. Az erdélyi szál folytatása egy történelmi regényben öltött testet: az Erdélyi Menyegző - egy trilógia első része nemrég jelent meg. Első történelmi regényében a 17. század egyik leghírhed- tebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, ahol az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni. Nem lehetett könnyű nőnek lenni a 17. századi, férfiak uralta Erdélyben, ahol az asszonyállatok dolga kimerült abban, hogy szépek és táncos kedvűek legyenek, illetve, hogy csillapítsák a hites vagy éppen nem hites férjeuruk ger(Hegedűs Márta felvétele) jedelmeit az ágyasházban. Báthory Anna hírhedt nemzetségének minden áldását és átkát magán hordozza, szép, eszes, erős és kellően önálló, vagyonához képest túlságosan is. Ugrón Zsolna női szemszögből megírt meséje főhőseként látjuk őt, fellibhentve az előkelőség fátylát és megmutatva azt, amiről nem szól a fáma: a kiszolgáltatottságot, a megaláztatást, a fájdalmat. A regénynek van irodalmi előzménye: Makkai Sándor Ördögszekere, Móricz Zsig- mond Erdély-trilógiája. Ugrón Zsolna ezekben a regényekben figyelt fel Báthory Anna alakjára, és kutatni kezdte történetének valóságalapját. Ugrón Zsolna történelmi regényét a Panta Rhei komáromi könyvesboltjában mutatják be pénteken 17.30 órai kezdettel. (PR)
