Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-23 / 93. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 23. Karrier-hirdetés 15 Egy felmérés szerint az egyterű irodák (open offices) boldogtalanná és terméketlenné tesznek így öl meg lassan a közös iroda Uniós felmérés a munkahelyi ártalmakról A munkahelyi stressz egyik fő oka az átszervezés A közös légterű irodában nem egyszer egymást zavarják a munkatársak (PeterŽákovič felvétele Életünk nagy részét munkahelyünkön töltjük, de nem nagyon törődünk azzal, hogy az ottani környezet hogyan befolyásolja életünket. Pedig a modern irodakömyezetre rámehet az egészségünk. ÖSSZEFOGLALÓ A dolgozók boldogabbak és termelékenyebbek egy közös, nyílt irodában, mint elzárva egyedül - gondolták eddig a szakértők. A Fast Company felmérése szerint viszont sokkal elégedetlenebbek munkakörnyezetükkel azok, akik modern, nyílt terekben vagy boxokban dolgoznak, mint azok, akiknek privát irodájuk van. Az egészségügyi következmények viszont még inkább elgondolkodtatnak minket arról, hogy nagy változásra van szükség a munkahelyeken. Egy 2011-es tanulmány azt találta, az egyterű irodák, bár megteremtik az innováció atmoszféráját, és segítik a közös cél elérését, nem tesznek jót a dolgozók koncentrációjának és a munka produktivitásának, sőt a kreativitást és az elégedettséget is csökkentik. Ez valószínűleg azért van, mert sokkal többször ÖSSZEFOGLALÓ A profession.hu 2400 embert kérdezett meg, az eredmény lesújtó: 40% nem tart ebédszünetet, 80% otthonról viszi az ételét, alig 6 százalékuknak van elég ideje és pénze, hogy kifőzdében vagy étteremben egyen. A számítógép előtt görnyedve, sietve lapátoljuk be az otthonról hozott ebédünket szakad félbe a munka a számos környezeti hatás miatt. Tízből nyolc amerikai dolgozó azt állítja, stresszes a munkája miatt, sőt a Monster.com felmérése szerint az amerikai dolgozók 42 százaléka lépett ki munkahelyéről azért, mert túl sok stresszel járt az állás. 62 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a munkahelyi stressz miatt lettek betegek. A Cornell Egyetem tanulmánya azt találta, hogy azoknak a dolgozóknak, akiket három órán át kitettek az egyterű iroda zajainak, magasabb volt az adrenalin szintjük. Az adrenalin az a hormon, aminek szintje stressz hatására megnő a szervezetünkben. Minden negyedik amerikai dolgozó betegen megy munkába - állítja az NSF International felmérése. így nincs min csodálkozni, ha minden egyterű irodában dolgozó átesik a megfázáson és influenzán. Egy 2011-es dán tanulmány azt a felfedezést tette, hogy a betegséggel töltött napok száma és az, hogy egy irodában hányán dolgoznak együtt pozitív korrelációt mutat. Azaz minél többen dolgoznak egy térben, annál több napot töltenek az ott dolgozók betegséggel. Konkrétan a közös irodát használók 62 százalékkal több napot voltak betegek, mintázok, akiknek privát irodájuk van. Az ülés az új dohányzás. A legtöbb irodában az egyetlen lehetséges módja a munkának, hogy egész nap a képernyő előtt ülünk. Aki sokat ül, annak pedig nagyobb az esélye a cukorbetegségre és a szívás érrendszeri betegségekre. (Egészségtükör.hu) ebédek javítják a munkatársak közti viszonyt is. Új hóbort terjed Svédországban: az ebédidődiszkó, vagyis az ebédszünetekben táncolni mennek. Ezekben a diszkókban a buli déltől egyig tart. Szeszes ital nincs, és munkáról tilos beszélni. A belépőjegyhez szendvics, gyümölcs és víz jár, amit a táncparketten is elfogyaszthatnak. (borsonline) MT1-HÍR A munkahelyi stressz leggyakoribb oka a munkahelyi átszervezés, illetve a munkahely megőrzésével kapcsolatos bizonytalanság - derült ki egy friss európai statisztika felmérésből, amelyet ahhoz kapcsolódóan végeztek el, hogy az Európai Bizottság a minap a tervek szerint két éven át tartó átfogó kampányt indított a munkahelyi stressz okozta problémák jobb kezelésére. Túl hosszú munkaidő Az Európai Munkabiztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által végzett átfogó felmérés során a válaszadók 72 százaléka jelölte meg a munkahelyi szorongás kiváltó tényezőjeként az átszervezést, illetve a munkahely megőrzésével kapcsolatos bizonytalanságot. A túlzott mértékű mun- katerheket és a túl hosszú munkaidőt 66% minősítette stresszforrásnak, a munkahelyi megaláztatásokat, ületve zaklatást pedig 59%. Az európaiak tehát alapvetően azért feszültek a leginkább, mert nem tudják biztosan, nem veszítik-e el a munkahelyüket, például egy átszervezés során. Ehhez képest valamelyest másodrangú kérdés az, hogy milyen is az a munkahely, amelyhez ragaszkodnak, hogyan is érzik magukat a munkahelyükön. Beteggé tesz a stressz Maga a munkahelyi stressz a statisztikák szerint a munkaidőkiesés 50-60%-ánál kimutatható a háttérben, ami egybecseng azzal az adattal, hogy a megkérdezett alkalmazottak 51%-a szerint mindennapos jelenségnek tekinthető a munkával kapcsolatos szorongás, feszült lelkiállapot. Ez számít Európában az előfordulási arányokat tekintve a második leggyakoribb munkával kapcsolatos egészségügyi problémának- rögtön a váz- és izomrendszeri rendellenességek után. A felmérés szerint az európai válaszadók 40%-a véli úgy, saját munkahelyén nem kezelik megfelelően a szorongás problémáját. Az Európai Unió „az egészséges munkahelyen kezelik a stresszt” elnevezéssel kampányt indított a stressz kezelése érdekében. Ahhoz kívánnak támogatást nyújtani, hogy a munkaadók, vállalati vezetők és a dolgozók, illetve az őket képviselő szervezetek találjanak egymásra az ilyen gondok enyhítésénél. Ennek érdekében két éven át szerte Európában több száz szervezet bevonásával tanfolyamokat, konferenciákat, szakmai műhelyrendezvényeket tartanak. A stressz is ragadós Ha stresszes embert figyelünk, megnő az esélye, hogy mi is feszültek leszünk - erre a következtetésre jutottak drezdai és lipcsei tudósok. Egy kísérlet során egyeseknek nehéz fej- számolási feladatokkal és felvételi interjúkhoz hasonló beszélgetésekkel kellett megbirkózniuk, miközben a kísérlet többi résztvevője figyelte őket. A megfigyelők 26%-ánál emelkedett meg eközben a stresszhelyzetet jelző kortizolszint. A jelenséget a kutatók empatikus stressznek nevezték el. Ha a megfigyelők ismerték a stresszhelyzet alá helyezetteket, 40%-ra növekedett a kortizol- szint-emelkedéssel reagálók aránya. Közvetlen fizikai jelenlét esetén a megfigyelők 30%-a, míg képernyő alkalmazásakor 24%-uk reagált. Vagyis a tévéműsorokban, filmekben látott stresszhelyzetek is hatnak a nézőkkortizolszintjére. Az alkalmazottak 40 százaléka nem tart ebédszünetet, pedig a stresszmentes étkezés nyugodttá tesz A sietség miatt már enni se merünk nyugodtan a munkahelyünkön - egy felmérés szerint az irodában dolgozó magyarok többsége így ebédel. Félő, Szlovákiában sem jobb a helyzet.- A munkahely elvesztése olyan fenyegető veszély, hogy már enni sem merünk nyugodtan. Hivatalosan mindenhol van ebédidő, de a teljesítménykényszer miatt ezt sokszor nem használják ki - mondta Vásárhelyi Mária szociológus. 8,10,12 órákat dolgozik a többség, ennyi időn át nem lehet folyamatosan száz százalékon teljesíteni, kellenek a pihenőidők. A stresszmentes étkezés nyugodttá tesz, utána jobb a teljesítmény - magyarázza Klein Sándor. Nem véletlen, hogy a skandináv államokban és Nyugat-Európában más a modell. A jó hangulatú, közös Többet Most rendelje meg egy évre az Új Szót! A megrendelőt megajándékozzuk: Gyümölcsszárító • Gyümölcsök, zöldségek és fűszerek szárításához • 5 egymásra rakott feltét • Nagy szárító felület ■ -•- ^ E 3 4—» 'fU Q
