Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-23 / 93. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 23. www.ujszo.com ■Mm Újraszámolják a kétharmadot Budapest. A budapesti 18. kerületet magában foglaló választókerületben (összesen 76 szavazókor van), amin a Fidesz kétharmados parlamenti többsége is múlhat, továbbra sincs végeredmény. Bár a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a múlt héten két szavazókor szavazatait is átvizsgálta, elutasította az ellenzék kérését, hogy a szavazat- számláló bizottság döntésével érvénytelenített szavazólapokat is megvizsgálják. A Kúria viszont Kunhalmi Ágnesnek (MSZP) adott igazat, így most még egy újraszámlálás jön, ezúttal az összes szavazókörben. A fideszes Kucsák László előnye 56 szavazat, az érvénytelen szavazólapok száma 394. (Index) Egymillió szíriai menekült Ankara. Elérte az egymilliót azoknak a szíriai menekülteknek a száma, akiket Törökország a szomszédos országban kirobbant konfliktus kezdete óta befogadott - közölte tegnap Recep Tayyip Er- dogan kormányfő. A politikus hozzátette: országa nem zárja le határait a további menekültek előtt sem. Törökországnak 822 kilométer hosszú határa van Szíriával. A határ mentén mintegy húsz táborban szállásolták el a Szíriából érkezett menekültek többségét. Erdogan korábban azt mondta, hogy Ankara már kétmilliárd dollárt fordított szíriai menekültek elhelyezésére. Az ENSZ számításai szerint 6,5 millió ember kényszerült lakhelye elhagyására az országban, mintegy 2,6 millió pedig elmenekült Szíriából. (MTI) Svédország felfegyverkezik Stockholm. A svéd kormány jelentősen emelné a védelmi kiadásokat a következő évtizedben, a növekvő orosz fenyegetésre hivatkozva - több vadászgépet (60 helyett 70-et) és tengeralattjárót vásárolna (venne két új tengeralattjárót és felújítana 3 régebbit), továbbá megerősítené katonai jelenlétét a Balti-tengeren. Svédország a hidegháború vége óta folyamatosan csökkentette védelmi kiadásait, de Stockholm szerint Oroszország már 2009 óta egyre nagyobb fenyegetést jelent. A kormány évente 5,5 milliárd svéd koronával (600 millió euró) tervezi emelni a védelmikiadásokat. (MTI) Kijev követeli Moszkvától, nyilvánosan határolódjon el a szakadároktól - Kramatorszkban elfoglalták a rendőrség épületét Amerika mentőövet adna Ukrajnának Sárga-kék nemzeti színbe öltözött honleányok Kelet-Ukrajnában. Donyeckben nemcsak oroszbarát szakadárok, hanem Ukrajna egységéért kiállók is akadnak. (TASR/AP-felvétel) Kijev. Joe Biden amerikai alelnök komoly segítséget ígért az ukrán gazdaság rendbetételéhez. A Krímben máris korlátozzák a helyi tatárok képviselőit, miközben a nemzetiséget éppen most rehabilitálta Putyin elnök. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Automata gépkarabélyokkal felfegyverzett, terepszínű ruhát és símaszkot viselő ismeretlenek ismét megszállták a városi rendőrkapitányságot a Délke- let-Ukrajnában lévő Donyeck megyei Kramatorszkban. Vitalij Kolupaj városi rendőrkapitányt a támadók foglyul ejtették, és ismeretlen helyre vitték. Az épületfoglalók azt követelik, hogy adják ki nekik a rendőrkapitányságon lévő fegyvereket. A Donyeck megye északi részén, Szlovjanszk közelében lévő Kramatorszkban szakadár fegyveresek április 12-én a rendőrökkel vívott tűzharc után foglalták el először a városi rendőrség épületét, majd később elhagyták azt. N Dmitro Timcsuk katonapolitikai szakértő szerint szélsőséges oroszbarát csoportok újabb provokációkat terveznek a Do- nyec-medencében, hogy destabilizálják a keleti régiót. Közölte, hogy Kramatorszkban a szakadárok „általános mozgósítást” hirdettek a civil lakosság körében. Biden segítséget ígért Oroszország és Ukrajnában tartózkodó „terrorista egységei” tüntetőleg nem hajlandók teljesíteni a genfi egyezségben foglalt megállapodásokat - jelentette ki Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő Joe Biden amerikai alel- nökkel folytatott tegnapi megbeszélésén. Az ukrán politikus kijelentette: ahelyett, hogy a „terroristák” letennék a fegyvereket, és elhagynák az általuk elfoglalt hivatali épületeket, hétfőn újra elfoglalták a városi rendőrkapitányságot Kramatorszkban. Amerikai segítséget ajánlott az ukrán gazdaság rendbetételéhez Joe Biden amerikai alelnök Kijevben, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Kijevnek le kell győznie a járványszerű korrupciót. A politikus hangsúlyozta, a május 25-én tartandó ukrajnai elnökválasztás a legfontosabb az ország történelmében, és a megtartásához Washington kész támogatást nyújtani. Oroszországra utalva kijelentette, hogy az USA Ukrajna mellett áll az őt érő „megalázó fenyegetésekkel” szemben. Elvetik a föderációt Az ukrajnai polgárok többsége ellenzi az ország föderalizá- lását - derült ki egy tegnap Kijevben megjelent közvéleménykutatásból. A Razumkov Központ és a Rejting szociológiai kutatóintézetek által közösen készítette felmérés szerint ha most tartanának népszavazást Ukrajna területi berendezkedéséről, a szavazók mindössze 16,7 százaléka adná voksát arra, hogy Ukrajna szövetségi államinál váljon, 68,3%-uk viszont decentralizált hatalommal rendelkező, de egységes ország megmaradására szavazna. A kutatás szerint a megkérdezettek 56,5%-a úgy vélekedett, hogy az ukránnak kell megmaradnia az egyetlen államnyelvnek, az orosz nyelv szabad használata mellett, míg a polgárok 37,6%-a vélekedett úgy, hogy mindkettőt államnyelvvé kell nyilvánítani Ukrajnában. Kijev felszólította Moszkvát, hogy a genfi megállapodásokkal összhangban nyilvánosan határolja el magát a kelet-ukrajnai szakadároktól, a fegyverek azonnali beszolgáltatására és a megszállt középületek elhagyására hívja fel őket. Mivel a Moszkva-barát szakadároknak nincs támogatásuk a kelet-ukrajnai lakosok körében, Oroszország újabb és újabb módszereket talál ki a térség megingatására, mindenfajta provokációkat szervez és hajt végre - áll az ukrán külügyminisztérium közleményében. „Az orosz titkosszolgálatok ellenőrzése alatt álló törvénytelen fegyveres csoportok folytatják az ország keleti részében a helyzet desta- bilizálására irányuló tevékenységüket, amivel alapot teremtenek az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió újabb szakaszának megkezdésére” - jelentette ki a tárca. Rehabilitált tatárok Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, rendeletben rehabilitálta a krími tatárokat, örményeket, németeket, görögöket, mindazokat a népeket, amelyeket represszió sújtott a sztálini önkény idején. A tatárok vezetőinek a hitleri Németországgal való összejátszása miatt náci kollaboránsnak minősítették és kollektív bűnösnek kiáltották ki a teljes tatár lakosságot - kb. 183 ezer embert -, s 1944-ben néhány nap alatt a Krím félszigetről Üz- begisztánba, Kazahsztánba, Tádzsikisztánba és a Szovjetunió más távoli vidékeire, munkatáborokba deportálták. Becslések szerint a deportáltak 40%-a a következő két évben meghalt. Hasonló önkény sújtotta a rendeletben megnevezett más népcsoportokat is. A Krím félsziget és Szevasz- topol újraegyesítése Oroszországgal a történelmi igazságtételt szolgálta, a csatlakozást kimondó népszavazás pedig megfelelt a nemzetközi jogszabályoknak - jelentette ki tegnap Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő, hozzátéve, a Krím félsziget Ukrajnától való elcsa- tolása miatt Oroszországgal szemben alkalmazott nyugati büntetőintézkedések „példa nélkül álló helyzetet teremtettek” országában. Oroszország megakadályoz minden kísérletet a polgárháború kirobbantására Ukrajnában - mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter: „bűnös politikát” folytat az, aki polgárháborút szít és „véres konfliktus” kialakulásában bízik. Korlátozzák a krími tatárokat Kijev. Öt évre kitiltották az Oroszországhoz csatolt Krímből Musztafa Dzsemiljevet, a krími tatárok vezetőjét, az Ukrajnában kormányzó Haza párt képviselőjét - közölte tegnap a krími tatárok képviseleti-döntéshozó intézménye, a medzs- lisz. Lilia Muszlimova, a testület szóvivője közölte, hogy Dzsemilevnek, aki a Krímből Kijevbe utazott, a határőrök átadtak egy dokumentumot, amelynek értelmében öt évig megtiltják neki a belépést az Oroszországi Föderáció területére. Emellett a Krímben megtiltották, hogy a helyi tévében szerepeljen Refat Csubarov, a Medzslisz elnöke, valamint Musztafa Dzsemiljev, a medzslisz volt elnöke. A 2,2 milliós Krím félsziget népességének 12-15 százalékát teszik ki a krími tatárok, akik nagyrészt bojkottálták a Krím hovatartozásáról március 16-án megrendezett népszavazást. (MTI) Négy hónap alatt 21 ezer illegális bevándorló Nincs pénz a menekültekre MTl-HÍR Aktivitás Észak-Korea nukleáris központjában Pakisztáni atomtesztelés Róma. Olaszországnak mától nincs több pénze az Afrika és Európa között az illegális bevándorlást felügyelő Mare Nostrum humanitárius-katonai misszióra, amelynek havonta 9 millió euró a költsége. Az olasz fegyveres erők Mare Nostrum (Mi Tengerünk) elnevezésű misszióját tavaly október 18-án indították, célja az Afrikából az Európa déli kapujának számító olasz partok felé tartó illegális bevándorlók megsegítése, biztonságba helyezése volt. Róma ezzel kívánt válaszolni a két héttel azt megelőzően, Lampedusa szigetének partjainál történt hajószerencsétlenségre, amelyben 365 illegális bevándorló veszítette életét. Az utóbbi hat hónapban a Mare Nostrum misszióban résztvevő olasz hadihajók mintegy 21 ezer embert mentettek meg és segítettek partra. A részben az Európai Unió által támogatott misszió napi 300 ezer euróba, vagyis havi 9 millióba került, de az első félévre szánt pénz elfogyott, új forrásokat kell keresni. Angelino Alfano olasz belügyminiszter áprilisi nyilatkozatai szerint további több mint félmillió bevándorló kész útra kelni az észak-afrikai kikötőkből. A jobbközép Hajrá Olaszország és az Északi Liga a Mare Nostrum azonnali felfüggesztését követelte azt hangoztatva, hogy mostantól kezdve kizárólag az olasz adófizetők pénzéből tartanák fel a missziót. Idén január elsejétől április 21-ig összesen 21 728 illegális bevándorló érkezett a dél-olasz partokra. Több mint húszezer Líbiából kelt útra. A bevándorlók nagy része Eritreából, Szíriából és Maliból érkezett. Visszavág az al-Kaida Agyonlőtt jemeni főtisztek Szanaa. A jemeni biztonsági erők négy magas rangú tisztjét lőtték agyon szélsőséges fegyveresek az elmúlt két napon, az áldozatok közül három ezredesi rangú volt. A merényleteket megelőzően a kormány hadjáratot indított az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) nevű terror- csoport ellen. Az ország középső részén fekvő Haríb városában ismeretlen tettesek tegnap a biztonsági erők helyi divíziójának helyettes parancsnokát lőtték agyon. A katonai rendőrség tagjainak kiképzéséért felelős Abdel-Razak al-Dzsabali ezredest pedig a szanaai repülőtérre vezető főúton lőtték agyon. Bár a terrortámadásokért mindeddig senki sem vállalt felelőséget, jemeni hivatalos források szerint az AQAP áll a merényletek mögött. (MTI) MT1-ÖSSZEFOGLALŐ Szöul/ Iszlámábád. Észak- Korea egyik legfontosabb nukleáris létesítményében megfigyelt fokozódó tevékenységről számolt be Dél-Korea, amely szerint a jelek újabb kísérleti atomrobbantás előkészítésére utalhatnak. Kínai illetékesek szerint szintén komoly a veszélye annak, hogy Phenjan újabb atomrobbantást hajt végre. Peking arról tájékoztatta Szöult, hogy diplomáciai csatornákon keresztül megpróbálja lebeszélni Phenjant az újabb nukleáris kísérletről. „Hadseregünk jelentős aktivitást észlelt a Tungcsang-ri létesítmény területén és annak körzetében” - közölte tegnap a dél-koreai nemzetvédelmi minisztérium. A tárca úgy véli, hogy Észak- Korea meglepetésszerűen kísérleti atomrobbantást hajthat végre, vagy el akarja hitetni, hogy végrehajt egyet. A kommunista ország eddig háromszor hajtott végre nukleáris kísérletet: 2006-ban, 2009-ben, valamint 2013-ban. Pakisztán tegnap ismét sikeresen próbált ki egy olyan, rövid hatótávolságú rakétát, amely atomtöltet célba juttatására is alkalmas - adta hírül a dél-ázsiai ország hadserege. A hadsereg azt nem fedte fel, hogy hol hajtották végre a Gaznavi (Hatf III) típusú, 290 km hatótávolságú rakéta tesztjét, de azt igen, hogy egy szárazföldi hadgyakorlat részeként végezték el. Pakisztánnak 1998 óta van atomfegyvere. A világ éberen figyeli az ázsiai ország fegyverkezési programját, mivel Pakisztán - függetlenségének 67 éve alatt - három háborút is vívott a szintén atomhatalom Indiával.
