Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-03 / 78. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 3. www.ujszo.com Procházka pártja 15,4%-ot kapna az eCall szerint A Híd és az MKP is bejutna a parlamentbe ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mindkét magyar párt bejutna a parlamentbe, ha a választásokat március végén tartották volna. A Polis közvélemény-kutató ügynökség az államfőválasztás félidejében, vagyis március 21. és 29-ke között kérdezte az embereket arról, kire szavaznának. A Híd és az MKP összesen 27 képviselői helyet kapna egy ilyen eredMárcius végi pártpreferenciák • Forrás: Polis Slovakia ménnyel: Bugárék 7,7, Beré- nyiék 6,5 százalékon állnak a Polis szerint. A parlamentet így is a Smer uralná 41,5 százalékos eredményével és 78 képviselővel. A legerősebb ellenzéki párt a KDH és az OĽaNO lenne, mindkettő 9 százalék körüli eredménnyel és 17-17 képviselővel. Bekerülne még az SDKÚ, az SaS viszont kimaradna, hasonlóan Dániel Lipšic pártjához, a Novához, és a Szlovák Nemzeti Párthoz. Nagy támogatottságot jósol Radoslav Procházka pártjának egy másik ügynökség, az eCall. Március 31-én és április 1-én kérdezték az embereket, kire szavaznának, a feleletekből pedig az derül ki, hogy Procházka pártja (amely még meg sem alakult) 15,4 százalékkal kerülne a parlamentbe. A többi pártnak hasonlóan irreális eredményt mértek: a Smernek 27,7 százalékot, a KDH-nak pedig 5,1-et, a többi pártnak pedig még ennél is kevesebbet, (vps, SITA) RÖVIDEN Harabin kihirdette a választást Pozsony. Tegnap váratlanul kitűzte az Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, Štefan Harabin a Legfelsőbb Bíróság új elnökének megválasztásának időpontját. A választás május 19-én lesz. Azt viszont továbbra sem árulta el, hogy újra megpályázza-e a posztot. Ha megválasztanák, még a jelenlegi államfő, Ivan Gašparovič nevezhetné ki, pedig Harabin mandátuma csakjúnius 22-én jár le, az új államfőt, Andrej Kiskát pedig június 15-énnevezikki. (dp, SITA) Simon javaslatát elfogadta a Smer Pozsony. A földkárpótlás befejeztéig nem adhatja el a védelmi tárca a Javorina egykori katonai körzetet. A Smer ugyanis a parlamentben megszavazta Simon Zsolt (Híd) módosító indítványát, amely ezt megtiltja. Az egykori katonai körzet telektulajdonosait Simon szerint a Smer javaslatai miatt az fenyegette, hogy elvesztik örökölt tulajdonukat. A szóban forgó telkeket az 50-es években erőszakkal vette el tőlükaz állam. (TASR) Čaplovič és Malatinský távozhat Két miniszter széke inog ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mégis Robert Fico miniszterelnök vezetésével ülésezett tegnap a kormány, sokak szerint ugyanis a miniszterelnök bujkál a szombati vereség óta. Újságírókkal tegnap sem állt szóba, néhány miniszter azonban elismerte, hogy sor kerülhet kisebb kormányátalakításra. Fico kampánystábjának főnöke, Marek Maďarič kulturális miniszter nem cáfolta, hogy belátható időn belül néhány minisztert leválthatnak, ám szerinte erre nem az államfőválasztás miatt kerül sor. A kabinet most van félidőben, Fico kormányát 2012. április 4.-én nevezték ki. Maďarič nem akarta elárulni, hogy tart-e valamilyen következményektől az elveszítette a választások miatt. „Erről a Smer elnöksége fog dönteni zárt ajtók mögött, újságírók nélkül” - mondta a kulturális miniszter. Fico kabinetjéből állítólag két minisztert fenyeget leváltás, Dušan Čaplovič oktatásügyi és Tomáš Malatinský gazdasági minisztert. Malatinský tegnap kijelentette, még véletlenül sincs olyan érzése, hogy távoznia kellene a tárca éléről. „Az én székem nem inog, négy lába van, teljesen stabil. Sehova sem készülök” - mondta. Čaplovič tegnap, Ficóhoz hasonlóan a hátsó kijáraton távozott. Ján Počiatek közlekedésügyi miniszter a kormányátalakításban nem lát logikát. Annyit viszont elismert, hogy a miniszterek közül senki sem lehet biztos abban, hogy a megbízatási időszak végéig a helyén marad. „Bárki egyik napról a másikra távozhat. Fei vagyok készülve” - mondta Počiatek. Zuzana Zvolenská is meglepetéssel fogadta, amikor a kormányátalakításról kérdezték. „Átalakítás? Az az igazság, hogy otthon festetni fogunk” - jegyezte meg. (dem, TASR) A svájciak szerint több millió dollárt vett fel a „Sekretär" névvel jelzett ismeretlen személy Magas rangú köztisztviselő nyerhetett a kvótaeladáson Az Interblue Group székhelye egy Washington állambeli garázs (Képarchívum Pozsony. A környezetvédelmi minisztérium egyik magas beosztású képviselőjénél landolhatott a szén-dioxid-kvóta eladásából származó haszonjelentős része, állítja a Fair-play Szövetség. ÚJ SZÓ-HÍR A szervezet kikérte a svájci ügyészség határozatát, amely- lyel leállították a kvótaeladás kivizsgálását. Eszerint a Credit Suisse bank 2009-ben azonosította egy 3,8 millió dolláros, ciprusi cégtől érkező gyanús átutalás kedvezményezettjét. A bank 2011-ben arról értesítette az ügyészséget, hogy ugyanaz a személy két további számla tulajdonosaként jelentkezett, amelyek egy ciprusi és egy be- lize-i cég nevén voltak. A svájci ügyészség „Sekretär” néven vezette az illetőt, olyan részleteket azonban nem közölt, amelyek alapján be lehetne azonosítani. Ä Fair-play szerint a Sekretär kifejezést Svájcban magas rangú minisztériumi tisztviselőt, például államtitkárt vagy hivatalvezetőt jelent. ,A svájci ügyészség dokumentumai újabb kérdéseket vetnek fel. Vajon milyen információkat titkol előlünk a hazai ügyészség?” - tette fel a kérdést Pavol Lacko, a szövetség munkatársa. A Sekretär azonban nem szerepel sem a Dániel Lipšic (Nova) parlamenti képviselő által nyilvánosságra hozott tájékoztatóban, sem pedig az ügyészség tájékoztatójában. A szövetség nyílt levélben fordult a speciális ügyészséghez, mivel a svájci ügyészség szerint a szlovák fél megkapott minden banki adatot a gyanús tranzakciókkal kapcsolatban, az ismeretlen kedvezményezett kilétéről is tájékoztatták szlovák kollégáikat. Azt szeretnék megtudni, hogy ki lehet ez a titokzatos személy, és hogy a szlovák ügyészség ellenőriz- te-e az üggyel kapcsolatba hozott cégek könyvelését. A kvótaeladási botrányra még 2008-ban, a Smer-HZDS-SNS kormány idején derült fény, akkor az SNS-es környezetvédelmi miniszter belebukott az ügybe, jogi felelősségre vonás azonban azóta sem történt. Az államot mintegy 47 millió eu- rós kár érte, amikor a környezetvédelmi minisztérium az Interblue Group offshore cégen keresztül értékesítette a széndioxid-kvótát. Az ügyészség egyelőre nem kívánt reagálni a szervezet levelére. (Ipj) Kétezer euróig terjedő kölcsönöknél a végrehajtó nem nyúlhat majd az adós ingatlanjához Szabályozták, mi számít uzsorakamatnak ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Megnehezítette a pénzügyi szolgáltatók dolgát a parlament azzal, hogy a héten elfogadta a polgári törvény- könyv módosítását, ennek alapján júniustól pontosan meghatározhatják, milyen összeg felett számít a kamat törvényellenesnek, mikortól nevezhető uzsorakamatnak. A módosítás több tízezer emberen segíthet, hiszen különböző pénzügyi szolgáltatók tavaly 150 ezer szerződést kötöttek. A kamatok felső határát a bankok nyújtotta átlagos kamatok kétszeresében határozták meg - a konkrét felső határt a kormány évente egyszer rendeletben teszi közzé. Jelenleg a bankok a fogyasztói hiteleket körülbelül 15%-os éves kamattal kínálják, így a 30% feletti kamat már törvényellenes lesz. A jelzáloghiteleknél ez érezhetően alacsonyabb lesz, mivel ezen a téren a banki kamatok 5% körül mozognak. A piacon számtalan cég kínál több ezer százalékos kamattal kölcsönöket. A Sme napilap szerint például egy fővárosi társaság kölcsöneihez napi 1,75-2 százalékos kamat jár. Az összes illetékkel és a szerződésbe foglalt büntetéssel együtt így évente a kölcsönt 16 876-59140 százalékkal fizetik túl a kliensek. Egy száz eurós kölcsönért egy év alatt 15 ezertől 60 ezer euróig terjedő összeget is visszakövetelhetnek az adóstól. Tomáš Borec igazságügyi miniszter elégedett a törvénymódosítással. „A kormánynak végre lehetősége lesz rendelettel meghatározni a legális kamat felső határát, véget vetve ennek a tisztességtelen vállalkozási formának” - mondta a parlament szavazása után a miniszter. A módosítás ráadásul megtiltja a végrehajtóknak, hogy a legfeljebb kétezer eurós kölcsön nem törlesztése esetén ingatlant vagy hogy mozgássérültek gépjárműveit foglalják le. (dem) Jogerősen 22 évet kapott, mert bizonyítottan legalább 120 kg heroint csempészett Szlovákiába Baki Sadikit másodszor is elítélték ÖSSZEFOGLALÓ Epeijes. A fellebbviteli eljárás sem segített, az Eperjesi Kerületi Bíróság tegnap helybenhagyta a korábbi ítéletet, és kábítószerrel való üzletelésért 22 éves szabadságvesztésre ítélte Baki Sadiki albán drogbárót. Az ítélet már jogerős; Sadiki védőügyvédje viszont kijelentette, ennek ellenére megpróbálkoznak a rendkívüli fellebbezéssel. Büntetését Ilaván vagy Lipótváron fogja letölteni. Az albán drogbáróval eredetileg 2011. j anuár végén, jelenléte nélkül kezdődött el a bírósági eljárás. Sadikit, aki abban az időben ismeretlen helyen A drogbáró (SITA-felvétel) tartózkodott, 22 éves szabadságvesztésre ítélték. A vád szerint 2007 és 2008 között Törökországból csempészett félcipőkbe rejtett heroint Szlovákiába. Legalább hat szállítmányról tud a rendőrség, összesen körülbelül 120 kiló heroinnal. Az elsőfokú ítéletet később a kerületi bíróság is helybenhagyta, 2011 szeptemberében. Sadikit egy hónappal ezután tartóztatták le Koszovóban. Miután Szlovákiába deportálták, kérvényezte perének újratárgyalását, mivel az eredeti tárgyaláson nem volt jelen. A bíróság eleget tett neki, állítólag Koszovó azzal a feltétellel adta át Sadikit, hogy a hatóságok garantálják: perét újratárgyalják. Ezeket az információkat viszont á belügyminisztérium nem erősítette meg. Korábban felmerült, Sadiki baráti kapcsolatban volt a Legfelsőbb Bíróság elnökével, Štefan Harabinnal. Erről tanúskodik kettőjük közös telefonbeszélgetése még 1994-ből, melynek átirata a nyilvánosságra került. A beszélgetés során tegeződtek, közös találkozó időpontján egyezkedtek. Harabin mindig is tagadta, hogy ismerné Sadikit, a szóban forgó telefonbeszélgetés szerinte sohasem valósult meg. (dem, SITA)
