Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-03 / 78. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 3. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 3 Tavaly a munkahelyi balesetben megsérült alkalmazottak több mint háromnegyede férfi volt A legveszélyesebb foglalkozások Pozsony. Hivatásos sofőr, esztergályos, kohász, építőipari segédmunkás - manapság ezek a legveszélyesebb állások Szlovákiában. A munkaügyi felügyelőség most közzétett jelentése szerint tavaly az említett munkakörökben dolgozókat érte a legtöbb súlyos munkahelyi baleset. ÖSSZEFOGLALÓ A halálos munkahelyi balesetek száma Szlovákiában tavaly nem változott. 2012-höz hasonlóan az elmúlt évben is 53-an vesztették életüket munkahelyi kötelességeik teljesítése közben. A munkahelyi felügyelőség szerint a súlyos egészségkárosodással járó balesetek esetében még javult is a helyzet. Tavaly 156 ilyen esetet regisztráltak, csaknem 7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A leveszélyeztetettebb alkalmazottaknak a hivatásos sofőrök, vagyis a busz- és kamionvezetők számítanak. A súlyos munkahelyi balesetet szenvedők ötödé közülük kerül ki. A sorban a fémmegmunkálók, kohászok és gépipari alkalmazottak következnek, több mint 10 százalékos aránnyal. Az iparban dolgozó segédmunkások esetében ez 9, a bányászok és az építőipari segédmunkások esetében pedig nem egész 8 százalék. Mindezt figyelembe véve, nem számít meglepetésnek, hogy a munkahelyi balesetben megsérült vagy elhalálozott alkalmazottak több mint háromnegyede férfi volt, az említett ágazatokban ugyanis ők dominálnak. A nők aránya ezzel szemben a 23 százalékot sem érte el. Az 53 halálos munkahelyi baleset közül a munkahelyi felügyelőség csak egy olyan esetet regisztrál, amikor egy nő vesztette életét. Jelentős különbségek vannak azonban az életkor tekintetében is. A legtöbb baleset az 50 és 60 év közötti korosztályt érinti, míg a fiatalok körében ez az arány alacsonyabb. A munkahelyi felügyelőség azt is megvizsgálta, hogy mi a leggyakoribb oka a baleseteknek. Eszerint minden harmadik balesetet szenvedett alkalmazott szerencsédenül esett el vagy lezuhant valahonnan. Közlekedési eszközben az ötö- dük sérült meg, 17 százalékuknak az általuk használt gép okozott sérülést, 13 százalékukra pedig ráesett valami, vagy egyszerűen csak nehezet emeltek. A munkahelyi balesetek többségéért már 2012-ben is az alkalmazottak figyelmetlensége volt a felelős, tavaly ráadásul ez az arány még nőtt is. 2012-ben a munkáltató felelősségét a halálos balesetek 23 százalékánál sikerült bebizonyítani, ami az elmúlt évre 11 százalékra esett vissza. A súlyos baleseteknél ugyanez 22,16-ról 21,79 százalékra csökkent, (mi, TASR) Juraj Miškov: már nem csupán a miniszterelnök tűnt el, hanem a Smer parlamenti képviselői is A tartalékalap a gyanús közbeszerzést védi ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Smer képviselői továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy eltussolják az Állami Tartalékalap túlárazott búzavásárlási ügyletét. Míg egy héttel ezelőtt a parlamenti mezőgazdasági bizottság emiatt összehívott ülését bojkot- tálták, tegnap a gazdasági bizottsággal tették ugyanezt. Az ellenzéki képviselők azokat a sajtóban megjelent híreket szerették volna tisztázni, amelyek szerint az Állami Tartalékalap a J&T pénzügyi csoporthoz közeli cégtől, a Montir társaságtól tavaly decemberben 7,5 ezer tonnányi kenyérbúzát vásárolt, amelynek tonnájáért 212 eurót fizetett, miközben a piaci ár akkoriban 130 és 150 euró között mozgott. Mivel az alap ezzel jelentős, többszázezer eurós kárt okozott az országnak, az ellenzéki képviselők Kajetán Kičura, az Állami Tartalékalap vezetőjének a felelősségre vonását követelik, amit azonban a Smer képviselői igyekeznek meghiúsítani. ,A Smer kezd eltűnni a szemünk elől. Már nem csupán a miniszterelnök tűnt el, hanem a párt parlamenti képviselői is” - nyilatkozta Juraj Miškov független parlamenti képviselő, aki szerint a témára így kénytelenek lesznek visszatérni a gazdasági bizottság májusra tervezett ülésén. Kičurát tegnap a parlament mezőgazdasági bizottsága is meghallgatta. ,A 212 eurós tonnánkénti ár a legjobb árnak számított” - állítja a tartalék- alap vezetője. „Meglehet, hogy a tartalékalap törvényszerűen járt el, azonban nem sikerült biztosítania azt, amiért a közbeszerzést kitalálták: a lehető legolcsóbb árat” - vallja ezzel szemben Simon Zsolt, a Híd alelnö- ke, volt földművelésügyi miniszter. (SITA, mi) Hibás előrejelzésre alapozták a költségvetést Elszámolta magát az IFP ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) tegnap beismerte, hogy alaposan elszámolta magát a 2013-ra jósolt gazdasági mutatók esetében, a hibás előrejelzés ráadásul az állam gazdálkodását is befolyásolta. Az IFP ugyanis 2012 szeptemberében tette közzé a tavalyi évre szóló előrejelzését, a pénzügyminisztérium pedig ez alapján állította össze a 2013 és 2016 közötti időszakra szóló költségvetést. Hogy a valóság és az IFP optimista elvárásai mennyire különböznek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy míg a Pénzpolitikai Intézet az elmúlt évre 2,1 százalékos gazdasági növekedést jósolt Szlovákiának, a valóságban ez csak 0,9 százalék volt. „Az előrejelzésünkbe ott csúszott be a hiba, hogy a külső tényezők jóval rosszabbak voltak, mint azt eredetileg feltételeztük, így a munkapiacon is romlott a helyzet” - magyarázzák a bizonyítványukat az IFP elemzői, akik az átlagbérekkel kapcsolatban is elszámították magukat. Eredetileg azzal számoltak, hogy a havi átlagbér 2013-ban 3,4 százalékkal nő, ezzel szemben ez alig érte el a 2,4 százalékot. A hibás előrejelzéshez a Fico-kormány is jócskán „besegített”, az általa jelzett megszorító intézkedések ugyanis egész másképp alakultak, mint azt 2012 őszén jelezték. Az IFP szerint ezek nagyjából 100 millió euróval haladták meg az eredetileg jelzett összeget, miközben a kormány növelte a kiadásait. (TASR, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Nem jön Brünnbe az Amazon Brünn. Most már biztos, hogyavilágegyik legnagyobb internetes kereskedelmi cége, az amerikai Amazon nem a csehországi Brünnben építi fel az új logisztikai központját - adta hírül tegnap a cseh ČT24 hírtelevízió, a társaság európai igazgatójára, Tim Collinsra hivatkozva. A hír a brünni önkormányzati képviselőket is meglepte, akiknek nagyjából két hét múlva, április 15-én kellett volna tárgyalniuk a cég számára felkínált telkekről. Március végén még úgy tűnt, hogy a képviselők előző három sikertelen szavazása ellenére, az Amazon kitart Brünn mellett. Az elmúlt időszakban ráadásul több olyan részletkérdést is sikerült tisztázni, mint például az említett telkekhez vezető sztrádaszakasz kiépítése. Az Amazon most új helyszínt keres régiónkban a beruházásához. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8280 EB Lengyel zloty 4,1768 n Cseh korona 27,463 Magyar forint 307,29 n Horvát kuna 7,6503- Román lej 4,4665 a Japán jen 143,03 n Svájci frank 1,2190 n Kanadai dollár 1,5191 Q USA-dollár 1,3795 EX VÉTELELADÁS BANK I DOLLÁR i CSEH KORONA i FORINT Sberbank 1,42-1,33 28,22-26,58OTP Bank 1,44-1,32 28,67-26,25 321,55-294,44 Postabank 1,43-1,33 28,35-26,43Szí. Takarékpénztár 1,43-1,33 28,20-26,64 321,88-294,15 Tatra banka 1,42-1,34 28,28-26,64 320,23-295,89 Príma bankaÁltalános Hitelbank28,22-26,57Az első adat a valuta vételére,, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Egy munkavállaló óránként 7,40 euróba kerül Az olcsó munkaerőre épít a magyar kormány ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Régiónkban a magyar munkaerő ez egyik legolcsóbb. Magyarország az Európai Unióban hátulról az 5. helyen áll az egy órára jutó munkaerő- költségek tekintetében. Ennél csak a román, a bolgár, az észt és a litván dolgozók kerülnek kevesebbe a cégeknek. Az Eurostat által publikált adatok a teljes bérköltségre vonatkoznak, tehát nemcsak a bruttó, hanem az azon felül fizetendő tételekre is. Egy magyar munkavállaló egy órájáért 7,40 eurót kellett fizetni 2013-ban, ez kevesebb mint a negyede annak a 31,40 eurónak, amennyibe egy osztrák dolgozó „ideje kerül” és harmada az EU átlagának. A visegrádi országok közül Magyarországot lekörözi Csehország és Szlovákia is, az előbbiben az egy órára jutó munkaerőköltség 10,30 az utóbbiban 8,30 euró. A lengyel bérköltség 7,60 eurós. A legmagasabb 40,10 eurós órabért Svédországban kell fizetni, ezt követi Dánia 38,40 és Luxemburg 35,70 euróval. A sereghajtó Bulgáriában ez 3,70, Romániában pedig 4,60 euró. (mfor.hu) A tartalomból: • Munka, család, szerelem, egészség az elkövetkező negyedévben • A csillagjegyek kedvenc színe és hobbiállata • Színterápia • Negyedéves holdnaptár VASAI Melléklet a VASÁRNAP legújabb számában! Ilumszkup • Séámmiszti Önismeret • HoMnaptái A legveszélyeztetettebb alkalmazottaknak Szlovákiában a hivatásos sofőrök, vagyis a busz- és teherautó-vezetők számítanak (Ján Krošlák felvétele)
