Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-19 / 91. szám, szombat
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 19. www.ujszo.com Kolumbiában háromnapos nemzeti gyászt hirdettek a 87 évesen elhunyt Gabriel García Márquez Nobel-díjas író emlékére Elment a mágikus realizmus nagymestere Gabriel García Márquez (1927-2014) (Képarchívum’ ■klueoh Ma este: Páva-döntő Budapest. Ma este tartják a Fölszállott a páva című népzenei és néptáncos tehetségkutató döntőjét, amelyet az Ml, a Duna és a Duna World is élőben közvetít. A Médiaszolgál- tatás-támogató és Vagyonkezelő Alap és a Hagyományok Háza négy kategóriában (énekes szólisták és énekegyüttesek, hangszeres szólisták és zenekarok, szóló és páros táncosok, táncegyüttesek) meghirdetett tehetségkutatójának döntőjébe a zsűri döntése alapján Kacsó Hanga Borbála, a Tokos Zenekar, az Alba Regia Táncegyüttes, Balogh Károly, Vaszi Levente, Kurdi Gábor, a Szinvavölgyi Néptáncműhely, Kaszai Lili és Fundák Kristóf jutott tovább, a nézőktől a Bekecs Néptáncegyüttes és a Cirkálom Táncegyüttes kapta a legtöbb szavazatot. (MTI) Gulag-túlélők kerestetnek Prága. A prágai Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet és a Gulag.cz polgári társulás keresi azokat a szlovákai magyar túlélőket, akik a második világháború után szovjet munka-, ill. katonai fogolytáborokban raboskodtak. Egy több éve zajló projekt részeként szeretnék a túlélők visszaemlékezéseit rögzíteni, valamint összegyűjteni a fennmaradt kordokumentumokat. Kapcsolat: Jan Dvoŕák, skupina orálni histórie, ÚSTR, Si- wiecova 2, Praha 3,13000 (e-mail: jan. dvorak@ ustrcr.cz, tel.: +420 728 156 945), vagy Kőrös Zoltán, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Parková 4, 931 01 Šamorín (e-mail: zolo.koros@gmail. com, tel: 0904/925858). (ú) „Hosszú évekkel később, a kivégzőosztag előtt, Aure- liano Buendía ezredesnek eszébe jutott az a régi délután, mikor az apja elvitte jégnézőbe. Macondo akkor húsz vályog- és bambuszházból álló falu volt egy folyó partján, melynek áttetsző vize őskori tojás nagyságú, sima, fehér köveken hömpölygőit” - nincs olvasó ember, aki ne ismerné ezeket a sorokat. A Száz év magányt a világnak ajándékozó Gabriel García Márqueznek 87 év adatott meg - súlyos betegeskedés után csütörtökön hunyt el Mexikóban. ÖSSZEFOGLALÓ Ha semmi mást nem tett volna le az asztalra, csak Macondo újkori mítoszát (amelyhez a Száz év magány után számos elbeszélésében visszatért), akkor is a világirodalom legjelentősebb alkotói között lenne a helye. Márquez azonban ennél jóval többet ért el: bár nem ő „találta fel” a mágikus realizmust, korszakalkotó, több mint 50 millió példányban elkelt és legalább 25 nyelvre lefordított regényének hatására az irányzat a 20. század második felének egyik meghatározó irodalmijelenségévé vált. Nem kisebb fegyvertény, hogy Márquez hatalmas sikere helyzetbe hozta a latin-amerikai irodalmat. A Nobel-díjas kolumbiai író műveitől indulva generációk fedezték fel maguknak az elődök, kortársak és követők sorát: Jorge Luis Borgest, Julio Cortázart, Mario Vargas Llosát vagy éppen Isabel Allendét. A fantasztikum és a valóság mesteri ötvözete Gabo, ahogy sokan szólították, a banánültetvényeiről híres Aracatacában született 1927- ben. A bogotái egyetem jogi karán tanult, de inkább olcsó kávéházakban múlatta idejét, olvasott és írt, majd 1950-ben végleg az újságírás és az irodalom mellett döntött. Első regényét, A söpredéket barátai adatták ki 1954-ben, miközben ő Rómában az olasz filmművészetet tanulmányozta. Márquez bebarangolta Európát, Magyarországot is felkereste, majd egy ideig Párizsban élt, itt született az Ezredes úrnak nincs, aki újon című regénye. 1956-ban hazatért, feleségül vette gyermekkori szerelmét, és két fia született. A család szinte állandóan úton volt: Márquez a kubai Prensa Latina hírügynökség munkatársaként Havannában, később New Yorkban, majd Mexikóban dolgozott, ott készült világhírű regénye, a Száz év magány is. Egy nyaralás során érezte meg, hogy végre rátalált saját hangjára, témájára, és 18 hónapig szobájába zárkózva csak írt és dohányzott. Az 1967-ben elkészült Száz év magány a Buendía család misztikus, csodás története, az úgynevezett mágikus realizmus gyöngyszeme. A regény páratlan sikert aratott, pillanatok alatt szétkapkodták, számos nyelvre lefordították, díjak özönével jutalmazták. Márquez egy ideig Spanyol- országban, majd a hetvenes évek végétől ismét Mexikóban élt, és egyre aktívabban vett részt a közéletben is. Nyütan vállalt baloldali nézetei és Fidel Castróval fenntartott barátsága miatt hazájában és az Egyesült Államokban nem volt szívesen látott vendég. 1981-ben megkapta a francia Becsületrendet, ebben az évben jelent meg az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája című kisregénye. 1982-ben neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat, az indoklás szerint „regényeiért és elbeszéléseiért, melyekben fantasztikum és valóság ötvöződik mesterien, és mert e sajátos képze- letvilágú művek révén ábrázolja földje életét és konfliktusait”. Az ezt követő időszakban az írás mellett utazott, tanított és politizált. 1999-ben nyirokcsomórákot diagnosztizáltak nála, azóta kissé visszavonultabban élt. Az írással azonban nem hagyott fel: 2002-ben memoárja jelent meg Azért élek, hogy elmeséljem az életemet címmel, 2004-ben a Bánatos kurváim emlékezete című regénye, 2010-ben a Nem azért jöttem, hogy beszédet mondjak című kötete látott napvilágot. Több művét is (Szerelem a kolera idején, Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája, Bánatos kurváim emlékezete, A szerelemről és más démonokról) megfilmesítették. Mexikó búcsúztatja, Kolumbia hazavárja 2009-ben ügynöke bejelentése nyomán felröppent a hír: García Márquez halálos beteg, nem ú és nem publikál többé, búcsúlevelét az interneten is közölték. Az író a maga heves, déli temperamentumával cáfolta a híreszteléseket, és „mást sem csinálok, mint írok” kijelentésével próbálta nyugtatni az érte és művészetéért aggódó publikumot. Március végén tüdőgyulladással kórházba szállították, majd április 8-án engedték haza, azóta otthon lábadozott. Juan Manuel Santos kolumbiai elnök háromnapos nemzeti gyászt rendelt el, ez idő alatt a főváros, Bogotá minden köz- ' épületének zászlóját félárbocra eresztik. Santos úgy fogalmazott: „Egész Kolumbia sokkal tartozik neki. Hangot adott a hallgatásunknak és nagyszüle- ink legendáinak.” Gabriel García Márquezt választott hazájában, Mexikóban elhamvasztják és hétfőn Mexikóvárosban, az ország első számú kulturális központjában, a Palacio de Bellas Ártes-ben búcsúztatják, tisztelői itt róhatják le kegyeletüket. Az író Kolumbiában élő testvérei már bejelentették: szülőföldjén szeretnék eltemettetni a mágikus realizmus legnagyobb mesterét, a végső szó kimondása viszont az özvegyet és Márquez két fiát illeti meg. (MTI, as) Márquezt gyászolja a világ „Halálával a világ elveszítette a leggazdagabb képzeletvilágú írói egyikét. Fiatal korom óta az egyik kedvencem volt. Gondolataimat családjának és barátainak ajánlom, és remélem, vigasztalja őket a tudat, hogy művei a jövő nemzedékek számára tovább élnek” - Barack Obama, az USA elnöke ,/Vz irodalom óriásának műveiben egy egész kontinens képzeletbeli világa ragyogott fel Korunk egyik legbefolyásosabb latin-amerikai gondolkodójává tették újságcikkei, amelyekben elkötelezetten harcolt az imperializmus ellen”-Francois Hollandé francia elnök „Tőle kaptam a motivációt és a szabadságot, amellyel az írásba vetettem magam. Műveiben ugyanis megtaláltam a családomat, a hazámat, az ismerős figurákat, kontinensünk színeit, ritmusát és gazdagságát. Meghalt az én tanárom, és hogy ne kelljen siratnom, újra és újra elolvasom a regényeit” - Isabel Allende chilei író Az orosz Andrej Zvjagincev Leviathan című alkotása egyelőre az egyetlen kelet-európai film a versenyben, de a válogatás még nem végleges Cannes-ban tizennyolc film versenyezhet az Arany Pálmáért MTl-HÍR Cannes. 28 országból 49 alkotást választottak be a 67. cannes-i filmfesztivál hivatalos programjába, a filmek közül 18 versenyezhet az Arany Pálmáért -jelentették be a világ egyik legjelentősebb filmes seregszemléjének szervezői. A hivatalos versenyprogramban szerepel például a 84 éves Jean-Luc Godard Adieu au lan- gage (Búcsú a nyelvtől) című 75 perces 3D-s filmje. Versenyben van a Rosettával (1999) és A gyermekkel (2005) kétszeres Arany Pálma-díjas belga Jean- Pierre Dardenne és Luc Darden- ne Két nap, egy éjszaka című alkotása Marion Cotillard-ral a főszerepben. A brit Ken Loach, aki 2006-ban a Felkavar a szél című háborús filmjéért kapta meg a fődíjat, ezúttal a 20. század elején élt Jimmy Gralton ír kommunista vezgtó történetét feldolgozó drámájával (Jimmy1 Hall) kapott meghívást. Kilenc évvel a Melquiades Estrada három temetése után Tommy Lee Jones amerikai színész második rendezésével, a The Homesman című 19. századi westemnel tér vissza Cannes-ba. Az USA-ból kapott meghívást Bennett Miller is Foxcatcher című alkotásával. Visszatérő vendégnek számít még Mike Leigh, aid Mr. Turner címmel ké- A fesztivál zsűrielnöke Jane Campion Oscar-díjas új-zélandi ren- szített portét a világhírű fes- dező, forgatókönyvíró, a nyitó- és záróünnepség házigazdája pe- tőről, de a film a szervezők sze- dig Lambert Wilson francia színész lesz (Képarchívum) rint egyben a brit rendező önarcképének is tekinthető, valamint a kanadai David Cronenberg (Maps to the stars) és Atom Egoyan (Captives). Franciaország három alkotással képviselteti magát: a magyar származású Olivier Assayas Clouds of Sils Maria című filmjével, A némafilmes című művéért Oscar-dí- jat kapott Michel Hazanavicius The Search című háborús drámájával, valamint Bertrand Bo- nellónak a divattervező Yves Saint Laurent-ról forgatott életrajzi filmjével. Az orosz Andrej Zvjagincev Leviathan című mozija egyelőre az egyetlen keleteurópai alkotás az idei versenyben, a válogatás ugyanakkor még nem végleges, a jövő hét folyamán további alkotásokkal bővülhet a verseny, amelynek zsűrielnöke Jane Campion Oscar-díjas új-zélandi rendező, forgatókönyvíró, a fesztivál nyitó- és záróünnepségének házigazdája pedig Lambert Wilson francia színész lesz. A május 14-én kezdődő fesztivál hivatalos versenyprogramjának tíz rövidfilmje között magyar alkotás, Szőcs Petra A kivégzés című 15 perces munkája is szerepel. A filmes főiskolák legjobbjait felvonultató Ci- néfondation szekcióban pedig Kárpáti György Mór, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója mutatkozhat be Provincia című diplomafilmjével.
